This handout picture provided by the communication cell of the Cameroonian Defence Ministry and taken in May 5, 2009 shows soldiers of a Cameroonian Rapid Intervention Battalion deploying by boat in the peninsula of Bakassi, western Cameroon near the Nigerian border, to fight against kidnapping and attacks by pirates in Bakassi, where the state struggles to maintain law and order. West and Central African leaders meet from June 23, 2013 in Yaounde, the Cameroonian capital in a summit on to discuss maritime security in the pirate-infested Gulf of Guinea. The Gulf of Guinea, which includes waters off Nigeria, Africa's largest oil producer, has emerged as a new danger-zone with pirates targeting fuel cargo and loading it onto other ships to sell on the lucrative black market, rather than seeking ransom to release ships, the International Maritime Bureau (IMB) said earlier this week. AFP PHOTO / COMMUNICATION CELL OF THE CAMEROONIAN DEFENCE MINISTRY
RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / COMMUNICATION CELL OF THE CAMEROONIAN DEFENCE MINISTRY" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP PHOTO / CAMEROONIAN ARMY / HO
Vágólapra másolva!
Szerte a világon egyre kevesebb a kalóztámadás és tengeri rablás, de az óceán egyetlen délkelet-ázsiai szeglete dacol ezzel a trenddel.
Volt idő, amikor a kalózokról szóló hírek és a szomáliai vizeken zajló emberrablási drámák uralták a nemzetközi híreket. A csúcs 2011-ben volt, akkor 237 incidensről számoltak be a térségben. Azóta a kalózkodás jelentősen csökkent Afrika partjainál, bár érkeztek hírek egy Comore-szigeteki fennhatóságú tanker elleni támadásról és egy másik incidensről is az elmúlt évben.
Ázsiában is van ok az optimizmusra: a főként az olajszállító hajók ellen végrehajtott regisztrált kalóztámadások és tengeri rablásról szóló esetek megfeleződtek 2016-ra az egy évvel korábbi adatokhoz képest, köszönhetően az érintett állami ügynökségek és a hajók intézkedéseinek.
De Délkelet-Ázsiában mégis van egy kis szeglet, amely a legveszélyesebb régió lehet a tengeri világban.
Az Abu Szajjaf terrorcsoport katonái tengerészeket raboltak el és gyilkoltak meg, és csak a hajót találták meg később a Sulu-tengeren hányódva. Az eset alig került be a hírekbe, ellentétben az olyan vízi útvonalakon feljegyzett támadásokkal, mint a Malaka-szoros. Pedig a Sulu és Celebesz-tenger, amelyek Indonéziát, Malajzia keleti partvidékét és a Fülöp-szigeteket övezi, egyre nagyobb problémává vált. Tavaly március óta az emberrablások száma megugrott a malajziai Kelet-Sabah vizeinél is. Ezeket a támadásokat mind az Abu Szajjaf milicistái szervezték.
Nigériában már találtak megoldást a kalózok ellen Forrás: AFP/Ho
Jellemzően halászhajók és lassan mozgó, nyitott fedélzetű hajók a célpontok (tipikusan a szállító bárkák, amelyek kőszénnel megrakodva mennek Indonéziából a Fülöp-szigetek déli részébe). De néha elég bátrak ahhoz, hogy nagyobb hajóknak is nekimenjenek. Így egy dél-koreai felségjelű teherszállítót is megtámadtak a Fülöp-szigeteki vizeken tavaly októberben. Az ezernyi sziget és zsúfolt vízi utak jó lehetőséget adnak a kalózoknak a gazdag zsákmányszerzésre és a gyors eltűnésre.
Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek részvételével magas szintű tanácskozásokat tartottak, és a kalózok elleni harcra szövetkeztek a Háromoldalú Együttműködési Megállapodás (TCA) ratifikálásával. A négypontos akciótervet a három ország külügyminisztere tavaly májusban írta alá, de a megoldás nem megy olyan gyorsan, mint tervezték. A modell a járőrök együttműködésére épül, hiszen hasonlót alkalmaztak már sikeresen a korábbi kalózparadicsomnál, a Malaka-szorosnál.
Modern kalóz Forrás: --
A jakartai kormány - elfogadva a javaslatot - azt azonnal végre is akarta hajtatni, mondván: az emberrablások áldozatai legtöbbször indonézek. De az intézkedés annyira lassan haladt, hogy az indonéz kormány kilátásba helyezte, hogy szénmoratóriumot rendel el a Fülöp-szigetekkel szemben. És ezt addig hosszabbítgatja újra és újra, amíg a manilai kormány nem garantálja a hajók védelmét.
Indonézia később előszedett egy megállapodást, amely egy 1975-ös határmegállapodásra hivatkozott. Ez megengedte az indonéz hadseregnek, hogy rajtaütést hajtson végre a Fülöp-szigetek területén is. Közben folytatták a tárgyalásokat a járőrszolgálat felállításáról és a Sulu és Celebesz-tengeren vezető hajózási útvonalak biztonságossá tételéről. Az egyre komolyabb fenyegetés miatt, amely az Iszlám Állam megjelenését sem zárja ki, végül parancsnokságokat állítottak fel a három államban.
Ugyanakkor van egy vitatott hovatartozású térség Borneo északi csücskében. Ezt a területet Sabah-nak nevezik. Jakarta garanciát akart a Sabah-régió helyi vezetőitől, hogy nem esik baja a maláj vizeken dolgozó hatezer indonéz halásznak. Közben a hirtelen haragú Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duerte is közbeszólt, és kérte, hogy gyorsítsák fel a katonai együttműködést. Azonnal véget kell vetni a támadásoknak, mert az akadályozza a kereskedelmet, zavart kelt a térségben, és komoly kiesést jelent a bevételekben – tette hozzá.
Decemberben aztán egy nem várt incidens majdnem véget vetett a három állam együttműködésének. A maláj védelmi erők ugyanis első ízben csaptak össze filippínó fegyveresekkel Semporna vizeinél, hármukat megölték, másik három embert pedig elfogtak.
Sir Francis Drake. Ő spanyol hajókat fosztogatott a 16. században Forrás: wikimedia.org
Kuala Lumpur azonnal kijelentette, hogy utoljára tárgyalt Jakarta és Manila közvetítésével a TCA-n keresztül.
Ám egy újabb idei támadás – egy Sabah-ban regisztrált halászhajót és egy vietnami hajót támadtak meg – kétségtelenné tette, hogy szükség van a további egyeztetésre, mert a kalózok állnak nyerésre. Manila arra kérte Kínát és az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzanak a véderőhöz a nemzetközi vizeken a térségben. Márciusban Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek végre megállapodtak, hogy közösen kezdenek járőrözni a hajózási útvonalakon.
A hajósok nemsokára végre felsóhajthatnak.
A gyors megoldás és a tengerparti védelem biztosítása mindhárom állam számára jelent kötelezettséget, többek között félre kell tenni a politikai és területi vitákat is – mint például azt a kérdést, hogy ki gyakoroljon uralmat Sabah területe felett, Kuala Lumpur vagy Manila. Hogy a TCA sikeres legyen, Indonéziának, Malajziának és a Fülöp-szigeteknek nem csak azt kell bebizonyítania a nemzetközi szervezeteknek, hogy a Sulu és Celebesz-tenger nem az új Szomália, de azt is meg kell mutatniuk, hogy a közös cél érdekében hajlandóak félretenni a politikai nézeteltéréseiket, és együtt legyűrni a kalózokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
