Matolcsyék szabadon költekezhetnek

Eiffel Palace Matolcsy György Jegybank
Az Eiffel Palace homlokzata Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton 2014. február 4-én. Az 1893-ban, a Pesti Hírlap székházának emelt épület, amelyben 14 500 négyzetméternyi irodát alakítottak ki, 30 millió euróból újult meg.
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank 2013 vége óta már 16 milliárd forintot költött el különböző ingatlanok vásárlására, de van még bőven pénze, mert az igazgatóság 50 milliárdos keretet hagyott jóvá ilyen célokra. A tranzakciókat a felügyelőbizottság ellenőrizhetné, de egy joghézag miatt most nem is létezik, a számvevőszék pedig majd csak évek múlva ér oda, hogy vizsgálja a mostani időszakot.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága tavaly decemberben hagyta jóvá azt az 50 milliárd forintos keretet, amelyből azóta összesen öt ingatlant vásárolt a jegybank. A Matolcsy György vezette intézmény megvette Kecskeméten a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) épületét, Budapesten, a Kálmán Imre utcában az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) ingatlanát, a Várban a Régi Városházát, az Eiffel Palace irodaházat, Tiszaroffon pedig egy kastélyt. A vásárlás folytatódhat, hiszen eddig az 50 milliárdos keret alig egyharmadát, 16 milliárd forintot használtak fel.

Nincs felügyelőbizottság

Az MNB tranzakcióit leginkább a felügyelőbizottság (fb) ellenőrizhetné, de ennek a testületnek a megbízatása 2014. május 5-én, az előző országgyűlés mandátumával együtt megszűnt. A felügyelőbizottság tagjait a parlament választja, ezért új bizottság legkorábban csak az őszi ülésszakban alakulhat.

Nem szerencsés, hogy felügyelet híján az MNB gyakorlatilag azt csinál, amit akar – mondta az Origónak Katona Tamás, az előző felügyelőbizottság egyik MSZP-s delegáltja. A jegybank gazdálkodását az Állami Számvevőszék is ellenőrzi, ám amikor az ingatlanvásárlásokról érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy ők csak azt vizsgálják, a szabályoknak megfelelően működik-e a jegybank. Ráadásul ezt is csak visszamenőleg, így jelenleg még jóval a bevásárlások előtti, 2012. január 1. és 2013. december 31. közötti időszaknál tartanak.

Joghézag

Az ellenőrizhetetlenséget az okozta, hogy bár a régi jegybanktörvény szerint a felügyelőbizottság megbízatása az új bizottság megalakulásáig tart, az új törvényből ez kimaradt. Katona Tamás úgy véli, a jegybanktörvény nem rendelkezik egyértelműen a felügyelőbizottság mandátumának megszűnéséről, ezért elvileg az általános jogszabályt (azaz a polgári törvénykönyv vonatkozó részét) kellene irányadónak tekinteni az esetben. Így a régi bizottság mandátuma csak az új megalakulásával szűnhetne meg.

Az Eiffel Palace homlokzata felújítás közben, Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton. Részben ide költözhet az MNB. Forrás: MTI/Balaton József

Járai is kritizálta

Az első Orbán-kabinet pénzügyminisztere, Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság 2014. márciusi jelentésében élesen kritizálta az MNB ingatlanvásárlási programját, mert nem látta biztosítottnak az ellenőrizhetőségét. Katona Tamás úgy látja: ezek a vásárlások indokolatlanok, a jegybank megalomániáját tükrözik.

Majd teremtenek pénzt

Az 50 milliárd mellett a jegybank elkülönített 40 milliárdot felújításra, ezenkívül az Értéktár programra (ennek keretében műkincseket vásárolnak) négy év alatt 30 milliárdot, a Pallasz Athéné Közgondolkodási Programra (az oktatás és a tudomány támogatása) pedig öt év alatt 10 milliárdot szánnak. A felügyelőbizottság legutóbbi jelentése szerint a fenti programok költségét csak részben fedezik a felügyeleti bírságok, amelyekből évente körülbelül 600 millió forint folyik be.

Ha az MNB veszteséggel zárja az évet, a központi költségvetésből kell pótolni a hiányt. Ebben az esetben gyakorlatilag az állam fizetné meg ezeket a beruházásokat, de az MNB-n keresztül, a költségeket a valós költés idejétől egy évvel elcsúsztatva. A kecskeméti kórházépületet például így lehet fenntartani anélkül, hogy a pénzt az államnak most kellene beletolnia. Katona Tamás szerint azonban az MNB "valahogy" elkerüli majd, hogy veszteséges legyen.

Épületekre szükség van

Az ingatlanvásárlásokat az MNB azzal indokolja, hogy új épületekre van szüksége, ráadásul a Pallasz Athéné és a társadalmi felelősségvállalás programnak is helyszínt kell biztosítani. Katona Tamás szerint az MNB-nek nem feladata, hogy befektetéseket hajtson végre, ez kívül esik a hatáskörén, és összeegyeztethetetlen a jegybanktörvényben meghatározott céljaival.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!