Szerbiának és Montenegrónak mégis egymástól külön kell haladnia az európai integráció útján, mert az elképzelésekkel ellentétben lehetetlen gyorsan összehangolni a két tagköztársaság piacát - nyilatkozta Mladjan Dinkic szerb jegybankelnök a belgrádi Ekonomist című gazdasági szaklapnak.
A szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakításáról szóló belgrádi megállapodás rögzítette a két tagköztársaság egymástól különálló piacát, ami egyben Szerbia és Montenegró különválásának lesz az oka - véli a jegybankelnök, aki szerint hamarosan kiderül: Szerbiának kérnie kell Brüsszelt, hogy Montenegrótól mégis külön készüljön a társulási és stabilitási megállapodás aláírására.
A politikus-közgazdász szerint irreális azt elvárni, hogy két, egymással nem összemérhető piaccal rendelkező köztársaságban közös érdekként fogalmazódjék meg a nemzeti ipart védő azonos szintű vámkvóták kialakítása. A szerb gazdaság nem bírná ki, ha rövid idő alatt először a piacharmonizáció során, majd a Kereskedelmi Világszervezettel folytatandó tárgyalások folyamán kellene csökkentenie vámkvótáit. Szerbia e lehetetlen misszió miatt már több mint egy éve helyben toporog. Hamarosan azonban felvetődik a kérdés, hogy Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával egy csoportban akarunk csatlakozni az EU-hoz, vagy bevárjuk Albániát, Boszniát és Macedóniát. Ez utóbbi nemzeti katasztrófa lenne - mondta Dinkic, aki szerint az utóbbi országok 2020 előtt nem csatlakoznak az Unióhoz.
A két állam kapcsolatait szabályozó belgrádi megállapodás értelmében a két volt jugoszláv tagköztársaságnak az európai integráció folyamatában kell összehangolnia egymással piacát és vámrendszerét, ami azért nem egyszerű feladat, mert a két országnak eltérő piaca és vámrendszere van, Szerbia nemzeti összterméke közel hússzorosa a montenegróinak, ráadásul az előbbi tagköztársaságban a dinár, az utóbbiban az euró a hivatalos fizetőeszköz.