Újrahasznosíthatták a Stonehenge-et

Stonehenge

Könnyen lehet, hogy a Stonehenge mintegy 500 évvel öregebb, mint eddig hittük – a csavar a dologban az, hogy az ezt állító új elmélet szerint nem is mai helyén, Salisburyben állhatott, hanem Walesben építették fel, és innen hurcolták át a köveit, és építették fel újra brit földön.

Az már nem újdonság, hogy a Stonehenge belső patkóját alkotó kövek nem a környékről, hanem mintegy 200 kilométerrel messzebbről, a Preseli-hegység kőfejtőiből valók.

Most azonban a University College London (UCL) kutatói azt is megállapították, hogy nagyjából

ötszáz évvel korábban vájták ki ezeket a hegyekből,

mint ahogyan felállították őket Salisburynél – ez pedig arra utal, hogy korábban Walesben valamire használták a sziklákat, mielőtt a mostani helyükre vitték volna.

500 év üresjárat

A Carn Goedog és Craig Rhos-y-felin hegyekből körülbelül Kr. e. 3400 és Kr. e. 3200 körül vájták ki a kőtömböket, a Stonehenge mai helyszínén azonban csak Kr. e. 2900 tájékán állították fel őket.

Így kapunk egy 500 éves "üresjáratot", és nem tudjuk, pontosan mi is történt a kövekkel ebben a periódusban.

„Lehet, hogy 500 évbe telt ezeknek a kőkori sziklacipelőknek, hogy eljuttassák őket a mai Stonehenge-hez, de ezt én elég valószínűtlennek tartom” – magyarázta a The Guardiannek Mike Parker Pearson professzor, az egyetem brit prehisztorikus történelemmel foglalkozó tanszékének kutatója. – „Valószínűbb, hogy a köveket először egy helyi szoboregyütteshez használták fel, valahol a kőfejtőhöz közel, amit aztán szétszedtek, és a sziklákat elszállították a mai helyükre.”

500 éves kiesés van a Stonehenge történelmében Forrás: Geert Verhoeven

A kutatók azt is megemlítik, hogy akár maga a Stonehenge is lehet öregebb, mint eddig hittük, de szerintük sokkal valószínűbb, hogy a ma már világhírű újkőkorszaki kőegyüttes „hozzávalóit” először Walesben használták fel a kőfejtő közelében. Ez azt jelentené, hogy a mai Stonehenge tulajdonképpen újrafelhasznált anyagokból készült.

A külső kövek lehetnek fiatalabbak

Parker Pearson és kollégái szerint

harmadik lehetőség is van:

az, hogy magukat a sziklákat Kr. e. 3200 körül hozták mai helyükre titokzatos építőik, és a belső köveken kívül található, mintegy 30 kilométeres körben elszórt szilikátos homokköveket (amelyek szintén a kőegyüttes részét alkotják), csak sokkal később adták hozzá az építményhez.

A kutatók bizakodnak

Pearson professzor szakértőket kért fel a UCL-től, valamint kollégákat hívott Manchesterből, Bournemouth-ból és Southamptonból is, hogy megvizsgálják a leleteket, eredményeiket az Antiquity tudományos folyóiratban publikálták.

A Stonehenge belső köveit 500 évvel korábban vájták ki, mint ahogy felállították Forrás: AFP/hemis.fr/Du Boisberranger Jean

Kate Welham, a Bournemouth-i Egyetem kutatója szerint az eredeti építmény helyét valahol a két kőfejtő között kell keresni – ez lesz a csapat következő nagy projektje 2016-ra. „Részletes geofizikai felméréseket végeztünk, mintaásatásokon vettünk részt és a területről készített fotókat is megvizsgáltuk – az eredmények nagyon ígéretesek. Könnyen lehet, hogy valami nagyot fogunk találni 2016-ban” – mondta el Kate Welham a The Guardiannek.