Rejtélyes auschwitzi lista

A hírhedt birkenaui megsemmisítő tábor bejárata

Az auschwitzi múzeum történészei és lengyel iskolai tisztségviselők vizsgálják, hogyan kerülhetett hajdani deportáltak egy rövid listája egy 200 kilométerrel odébb fekvő középiskola egyik könyvtári könyvébe. A hírhedt haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a Vörös Hadsereg alakulatai.

Gimnáziumi könyvtárból került elő a dokumentum

A lódzi 2. számú gimnázium könyvtárában, egy a hadviselés történetéről szóló 1923-as lengyel könyvben a múlt hónapban találtak egy géppel írt, foltos és a szélein megégett listát az egykori náci haláltábor 15 foglyának a nevével.

A hírhedt birkenaui megsemmisítő tábor bejárata Forrás: Wikimedia Commons

A gimnázium igazgatója, Jadwiga Ochocka azt mondta az AP-nek, fogalmuk sincs, hogyan kerülhetett iskolájukba a névjegyzék. Pawel Sawicki, az auschwitzi múzeum és emlékhely szóvivője szerint a történészek nem kételkednek a lista eredetiségében, de azt további vizsgálatoknak vetik alá a teljes bizonyosság végett.

Auschwitz-II, Birkenau volt a táborkomplexum megsemmisítő részlege. Birkenaui barakkbelső Forrás: Wikimedia Commons

A szóvivő szerint a leletet különösen fontossá teszi, hogy a második világháború végén, a láger kiürítésére készülve a nácik elégették a haláltáborban keletkezett feljegyzések többségét. Sawicki szerint az égésnyomok arra utalnak, hogy a Lódzban talált névjegyzék is végig a táborban volt, és megsemmisítésre szánták.

Sikerült felderíteni a listán szereplők sorsát

Az 1941. május 21-i keltezésű listán olyanok nevei szerepelnek, akiket aznap hurcoltak a lágerbe Lódzból, Poznanból és Katowicéből. Ugyanezek a nevek megtalálhatók egy hosszabb – 28 nevet tartalmazó –, a múzeum archívumában lévő listán is. Történészek szerint a 15-ös listán szereplők személyek közül nyolcan a haláltáborban pusztultak el.

Az 1944-es deportálások során a magyar zsidók túlnyomó többségét Auschwitzba hurcolták Forrás: Bundesarchiv/Faupel

Két lengyel férfi túlélte a lágert, de azóta már meghaltak. Öt ember, köztük egy lengyel zsidó és egy német sorsa ismeretlen. Adalbert Goldberget, Kurt Müllert és Marian Kobiakot Poznanból, Jan Mironskit és Zygmunt Domagalát pedig Lódzból deportálták Auschwitzba.

A leghírhedtebb halálgyár

A Krakkótól 60 kilométerre délre fekvő Oswiecim városkát Lengyelország 1939. szeptemberi lerohanása után, 1939. november 1-jén a Német Birodalomhoz csatolták. A város német nevén – Auschwitz – vált ismertté, az itt felépített legnagyobb náci koncentrációs tábor miatt.

A haláltábor hírhedt bejárata. A beérkező szerelvényekből kiterelt deportáltak közül sokakat azonnal a gázkamrába küldtek Forrás: Wikimedia Commons

Az Auschwitz-Birkenau táborkomplexum létesítését Heinrich Himmler birodalmi vezető (Reichsführer), az SS főnöke rendelte el. (Az összes koncentrációs tábor az SS felügyelete alatt állt.)

Heinrich Himmler birodalmi vezető, az SS főnöke. Himmler rendelte el az auschwitzi koncentrációstábor-kompexum felépítését Forrás: O.Ang.

Az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábort 1940. május 20-án alapították. 1940 és 1942 között az először csak egy volt laktanyaépületből és néhány barakkból álló koncentrációs tábort hatalmas, három fő- és 40-50 altáborból álló komplexummá építették ki.

Gázkamrába küldött idős asszony és gyerekek Auschwitzban Forrás: Bundesarchiv

Leghírhedtebb egysége Auschwitz-II., ismertebb nevén Birkenau volt a megsemmisítőtábor, itt építették fel az első gázkamrát, és e tábor területén hajtották végre a tömeges elgázosításokat. A romló hadi helyzet és a Harmadik Birodalom közeledő bukása miatt 1944 végén Himmler leállíttatta a megsemmisítéseket, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok közeledése miatt kiürítették a tábort.

Himmler, az SS, bal szélen pedig Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal főnöke Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A SS a tábor kiürítése előtt a dokumentumok legnagyobb részét megsemmisítette, ezért teljes pontossággal még ma sem állapítható meg, hogy hányan vesztették életüket a leghírhedtebb német haláltáborban. A legújabb kutatások 1,1-1,6 millióra teszik az Auschwitzban kivégzések, brutális bánásmód, éhezés, betegségek, valamint orvosi kísérletek miatt elhunyt foglyok számát, 90 százalékuk az Európa számos országából ide deportált zsidó áldozatok közül került ki.

SS női őr. Auschwitzban külön volt a női deportáltak tábora. Az összes koncentrációs tábor felügyeletét az SS látta el Forrás: Wikimedia Commons

Auschwitzba szállították az 1944-es deportálások idején elhurcolt 437 402 magyar zsidó túlnyomó többségét is. (A magyar áldozatok száma mintegy 400 ezer ember.) Auschwitz 1945. január 27-én szabadult fel.