557 éve választották királlyá Hunyadi Mátyást

Mátyás
Mátyás és udvartartása
Vágólapra másolva!
1458 január 24-én a rákosi rendi országgyűlés Pest és Buda között, a Duna jegén királlyá választotta Hunyadi Mátyást, a középkori magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodóját.
Vágólapra másolva!

Humanista törökverő sarj

Mátyás 1443 február 23-án Kolozsváron látta meg a napvilágot a Magyar Királyság egyik legjelentősebb hadvezére, Hunyadi János, és Szilágyi Erzsébet fiaként. Gyermekéveit a vajdahunyadi várkastélyban töltötte, ahol tanítójától, Vitéz János váradi püspöktől a későbbi életútját is meghatározó humanista szellemű nevelésben részesült.

Mátyás és udvartartása Forrás: wikimedia.org

Mátyás orvostudományt, egyházi és államjogot, bölcseletet, valamint művészeti ismereteket és latin nyelvet tanult, de emellett elsajátította a lovagi harcművészet fortélyait is.

Vitéz János váradi püspök portréja a Plautus-kódexben Forrás: wikimedia.org

Az ország egyik legbefolyásosabb nagybirtokos családjának életében a családfő, a nándorfehérvári győztes, Hunyadi János 1456 augusztus 11-én bekövetkezett halála komoly változást hozott. Hunyadi János halála után a Habsburg család sarja, V. László király közeli hívét és rokonát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánynak. Cillei azonban elődjével szemben a hatalmát nem a fenyegető török veszély megfékezésére, hanem a Hunyadi család - az ország leggazdagabb birtokos famíliája – megsarcolására igyekezett felhasználni.

Vajdahunyadtól Prágáig

Az apja halála után a család ügyeinek irányítását átvevő Hunyadi Lászlót Cillei arra akarta rávenni, hogy minden, a Hunyadiak birtokában lévő királyi erősséget és jövedelmet, köztük Nándorfehérvárt is, adja át részére.

V. László király egykorú portréja Forrás: wikimedia.org

Amikor 1456 végén V. László és Cillei Ulrik látogatást tett Nándorfehérváron, hogy tovább puhítsák a makacs Hunyadiakat, a tanácskozás hevében Cillei kardot rántott Hunyadi Lászlóra, aki ezen feldühödve maga is kardjához nyúlt, és embereivel lekaszabolta az arrogáns főurat. Az incidenstől halálra rémült király büntetlenséget ígért Hunyadinak, és ezt Temesváron ünnepélyes esküvel is megerősítette. De az alattomos Habsburg nem felejtett, és esküjét megszegve, az első adandó alkalommal lefogatta Hunyadi Lászlót, és öccsét, Mátyást.

Hunyadi László a ravatalon. Madarász Viktor festménye Forrás: wikimedia.org

A testvéreket felségsértés vádjával halálra ítélték, és Hunyadi Lászlót 1457-ben Budán lefejezték. A szeszélyes király azonban Mátyáson nem hajtatta végre a halálos ítéletet, hanem túszként udvarába, Prágába vitette.

Királyválasztás a Duna jegén

V. László 1457 november 23-án váratlanul elhunyt. Rebesgetik, hogy megmérgezték, de erre nincs történelmi bizonyosság. Mindenestre a király hirtelen halálával megüresedett a magyar trón. A bárók olyan, lehetőség szerint kevéssé erélyes uralkodót kívántak trónra ültetni, akinek „markukba tartják az üstökét”, privilégiumaik és szinte korlátlan befolyásuk fenntartása érdekében. Sem a fő, sem pedig a közrendek nem szerettek volna ismét idegen királyt választani.

Mátyás király szülőháza Kolozsváron Forrás: wikimedia.org

A bárói liga jelöltje Garai László nádor volt, - de a közrendiek között roppant népszerű Hunyadi családnak hatalmas patrónusa akadt Mátyás anyai nagybátyja, Szilágyi László személyében. A Szilágyi-testvérek 1458 január 12-én Szegeden kiegyeztek az ellenjelölt Garaival, így már semmi akadálya sem volt Mátyás királlyá választásának. 1458 január 24-én a rákosi országgyűlés a Duna-jegén Hunyadi Mátyást egyhangú felkiáltással királlyá választotta. A lelkesedést nyilván jelentősen fokozta a királyválasztáson megjelent Szilágyi László 15 000 fős hadereje is.

Későn jött koronázás

Noha a rendek Mátyást intronizálták, azaz trónra ültették, de megkoronázni nem tudták, mivel a Szentkorona III. Frigyes német-római császár birtokában volt, aki, - ha már a korona nála – szintén kacérkodott azzal, hogy magyar királlyá koronáztassa magát. A rendek egy küldöttséget menesztettek Prágába Mátyásért, egy másikat pedig III. Frigyeshez a Szentkoronáért. Mátyás felügyeletét még V. László megbízásából Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi cseh király) látta el.

Hunyadi Mátyás portréja a Thúróczi-krónikában Forrás: wikimedia.org

Podjebrád György jól bánt a fogoly Mátyással, és mindig is úgy viselkedett vele, mint egy leendő királlyal. A szimpátia odáig jutott, hogy lányát, Podjebrád Katalint is feleségül adta az ifjabb Hunyadihoz. Ezért a Prágába érkező küldöttségnek nem igazán volt nehéz dolga, a királlyá választott Mátyás kikérésével. Nem úgy a III. Frigyes udvarába érkezett magyar főuraknak, akiknek a császár szó szerint ajtót mutatott, így dolgavégezetlenül érkeztek vissza Budára. Mátyás helyzetét az első években komolyan megnehezítette, hogy nem koronázták királlyá, hiszen a magyar közjogi felfogás szerint csak az gyakorolhatta az összes királyi felségjogot, akit az előírt rendben királlyá választottak, és Szent István koronájával meg is koronáztak.

Az egyik legjelentősebb magyar király, Mátyás portréja Forrás: wikimedia.org

III. Frigyes fegyveres erővel igyekezett nyomatékot adni királyi ambícióinak, azonban a katonai kérdésekben és stratégiában igencsak járatos fiatal magyar uralkodó 1459 áprilisában csúnyán helybenhagyta Habsburg haderőt. III. Frigyes látva, hogy nem boldogul az ifjú Hunyadival, békét ajánlott. 1463 július 19-én ilyen előzmények után került sor a bécsújhelyi béke megkötésére.

III. Frigyesről, Mátyás riválisáról a kortársak is úgy vélekedtek, egyetlen erénye, hogy túléli az összes ellenfelét Forrás: wikimedia.org

A békeszerződéssel III. Frigyes Mátyást a „fiává” fogadta, egyben visszaadta a koronázási jelvényeket, Mátyás viszont kötelezte magát, hogy amennyiben fiú utód nélkül hunyna el, úgy a Habsburgok öröklik a koronát. Mátyást több mint hat évvel királlyá választása után, 1464 március 29-én az ősi koronázó városban, Székesfehérváron felkenték, és Szent István koronájával megkoronázták. Uralkodása a magyar történelem fényes lapjaira tartozik.