Felfedezték az alvilágba vezető kaput

Itt fedezték fel az alvilágba vezető kaput

Fotó: KATIE ORLINSKY

Egy 990 méter széles mélyedés található a permafrosztban az orosz Távol-Keleten, amely Batagay megagödör névre hallgat. A tudósok megállapították: az alvilág kapujának is nevezett természeti jelenség minden évben hatalmas mértékben, „aktívan növekszik”.

Ez lehet az alvilág kapuja

A Geomorphology tudományos szaklapban publikált kutatás szerint az alvilág kapujaként emlegetett, hatalmas kráter a szibériai permafrosztban minden évben egymillió köbméterrel növekszik, ahogy a fagyott talaj olvad.
 

A kráter – hivatalos nevén a Batagay (más néven Batagaika) kráter – egy lekerekített sziklafal, amelyet először 1991-ben észleltek műholdfelvételeken, miután a hegyoldal egy része beomlott az oroszországi Jakutföld északi részén, a Yana-fennsíkon. 

Itt fedezték fel az alvilágba vezető kaput
Fotó: KATIE ORLINSKY / KATIE ORLINSKY

Az összeomlás során a hegyoldal megmaradt részén a permafroszt (állandóan fagyott felszíni) rétegei kerültek felszínre, amelyek akár 650 ezer éve is fagyott állapotban voltak; ez a legidősebb permafroszt Szibériában és a második legrégebbi a világon.
Az új kutatások szerint a Batagay megaszakadék sziklafala, vagyis a főfala a permafroszt felolvadása miatt évente tizenkettő méteres ütemben húzódik vissza. A hegyoldal beomlott szakasza ötvenöt méterrel süllyedt a főfal alá, ami szintén gyorsan olvad és ennek következtében süllyed.
 

A gyors permafroszt-olvadás jellemzői széles körben elterjedtek, és megfigyelhető, hogy a sarkvidéki és szubsarkvidéki, jégben gazdag permafroszt-terepeken növekednek. A Batagay megasüllyedésből elveszett jég és üledék mennyisége azonban „kivételesen nagy” a mélyedés puszta mérete miatt, amely 2023-ban 990 méter széles volt

 – mondta a kutatócsoport a LiveScience online tudományos portálnak.

 

Döbbenetes mennyiségű jég olvadt el

A megasüllyedés 2014-ben még 790 méter széles volt, vagyis kevesebb mint tíz év alatt 200 métert szélesedett. A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy növekszik, de ez az első alkalom, hogy számszerűsítették a kráterből kiáramló olvadék mennyiségét. Mindezt 

műholdfelvételek, helyszíni mérések és a Batagayból származó mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok adatainak vizsgálatával tették.

Az eredmények azt mutatták, hogy több mint tizennégy gízai nagy piramisnak megfelelő mennyiségű jég és üledék olvadt le a hatalmas „megahalomról”, mióta összeomlott. 
 

Az olvadás mértéke az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt és főként a kráter nyugati, déli és délkeleti peremén lévő főfal mentén zajlott

 – magyarázták a szakemberek.
A tudósok szerint a Batagay „még mindig aktívan növekszik", de van egy határ, ameddig terjeszkedhet. A kráter belsejében megmaradt permafroszt mindössze néhány méter vastag, így „a további mélyülés lehetősége gyakorlatilag már kimerült az alatta lévő alapkőzet geológiája miatt”.