Egy korábbi tanulmányban a szakemberek például azt találták, hogy az új-zélandiak és az ausztrálok mintegy 7 százaléka egyetértett azzal az elmélettel, hogy
a repülőgépek mögött látható nyomok egy titkos kormányzati program részeként kipermetezett vegyi anyagok „kémiai nyomai”.
Ez annak ellenére van így, hogy a tudományos közösség határozottan elutasítja ezt.
Az a tény, hogy az összeesküvés-elméletek a hiteles bizonyítékok hiánya ellenére is vonzzák a híveket, továbbra is rejtély a pszichológia és más tudományos tudományágak kutatói számára. Az elmúlt néhány évben számos kutatás jelent meg az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban.
Most már sokkal többet tudunk arról, hogy vajon hányan hisznek bennük, valamint arról, hogy milyen pszichológiai és politikai tényezők korrelálnak ezzel a meggyőződéssel
– mondta Matt Williams, a Massey Egyetem pszichológia vezető oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Arról viszont sokkal kevesebb információnk van, hogy az emberek milyen gyakran változtatják meg a véleményüket.
Gyakran teszik ezt, vagy pedig kitartóan ragaszkodnak a hitükhöz, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékokkal találkoznak? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a kutatók egy longitudinális felméréssel.
A szakemberek összesen 498 ausztrál és új-zélandi állampolgárt toboroztak a kísérletbe. A mintacsoportoknak minden hónapban bemutattak a egy felmérést 2021 márciusától szeptemberéig, amely tíz összeesküvés-elméletet tartalmazott, majd megkérdezték őket, hogy mennyire értenek egyet az egyes teóriákkal.
Mindezek olyan eseményekkel kapcsolatos állításokhoz kapcsolódtak, amelyek vagy folyamatban vannak, vagy ebben az évezredben történtek: többek között a szeptember 11-i támadások, az 5G távközlési technológia elterjedése és a COVID-19.
Bár a mintánkban határozottan megjelentek hívők, a legtöbb résztvevő nem értett egyet az egyes elméletekkel. A legnépszerűbb teóriának az bizonyult, hogy „a gyógyszeripari vállalatok elhallgatták a rák gyógymódját, hogy megvédjék a profitjukat”. A mintacsoport mintegy 18 százaléka értett egyet ezzel.
Az aggodalmak ellenére nem találtunk bizonyítékot arra, hogy az összeesküvés-elméletekben való egyéni hitek átlagosan növekedtek volna az idő múlásával
– magyarázta John Kerr, az Otago Egyetem tudományos főmunkatársa. – Ez annak ellenére történt, hogy adatgyűjtésünk a COVID-19 világjárvány viharos második évében zajlott.
Hozzátette: bár csak hat hónapig követték a résztvevőket, más, sokkal hosszabb időintervallumokat vizsgáló tanulmányok szintén kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az összeesküvés-elméletekben való hiedelmek idővel erősödnek.
Végül azt találták, hogy az összeesküvés-elméletekben való (vagy nem való) hiedelmek stabilak, de nem teljesen szilárdak. A résztvevők túlnyomó többsége bármelyik elmélet esetében „következetesen szkeptikusak” voltak, azaz egyetlen ponton sem értettek egyet azzal. Akadtak olyan „következetes hívők” is, akik a felmérés minden egyes pontján egyetértettek. A legtöbb teória esetében ez volt a második legnagyobb csoport.
Ugyanakkor minden összeesküvés-elmélethez hozzátartozott a megtérők kis hányada is
– emelte ki Mathew Marques , a La Trobe Egyetem szociálpszichológiai vezető oktatója. – Ők a vizsgálat kezdetén nem értettek egyet az elmélettel, de a vizsgálat végére meggondolták magukat.
A „hitehagyottak” is kis arányban voltak, akik a vizsgálat elején egyetértettek az elmélettel, de a végére már nem.
Mindazonáltal a megtértek és a hitehagyottak százalékos aránya meglehetősen szoros egyensúlyban volt egymással, így a hívők aránya az idő múlásával meglehetősen stabil maradt.