Rejtélyes lókoponyák kerültek elő

A walesi élőhalot ló, a Mari Lwyd, amely képes közlekedni az élők ls a holtak között

Szinte minden ország folklórjának része valamilye különös adventi és karácsonyi szokás. Nálunk pl. a lucaszék készítése ilyen. A hagyomány szerint ha erre rááll valaki a december 25, az éjféli misén, megláthatja a boszorkákat. A boszorkányok Norvégiától Olaszországig szinte minden európai országban a karácsonyi hiedelmek főszereplői. A portugálok azonban gesztenyeszórással, a walesiek pedig egy olyan lóval ünneplik a karácsonyt, amelyik képes lejutni az alvilágba, a halottak közé. A különös karácsonyi szokások közül szemezgettünk. 

Norvégiában elrejtik a seprűket a boszorkányok elől

Az északi országokban Julnak vagy Jolnak nevezik adventet és a karácsonyt. Ez az ősi germán naptárból származik, amelyben Jul jelentette a december közepétől január közepéig tartó időszakot. Persze, a skandináv országok szokásai azért eltérnek egymástól.

A norvég folklór manói. Ezek a törpék jelen vannak minden északi ország karácsonyi rítusában Forrás: Wikipedia

Norvégiában pl. a család tagjai együtt díszítik fel a karácsonyfát december 23-án, Lille Julaften napján, azaz kiskarácsonykor. Utána kitakarítanak és mézeskalácsot sütnek. A formák jellemzően szív alakúak. A norvégok, hasonlóan hozzánk, szenteste, december 24-én ünnepelnek és osztják ki az ajándékokat. Az itteni ajándékokat nem a Télapó vagy a Mikulás hozza, hanem a karácsonyi törpe, a Jule nisse. Ő a mitológiai manók leszármazottja. A törpe a jó és rossz szerencse őrzője, és a hagyomány szerint a vajas kását szereti, ezért egy kis tálban ki kell tenni neki az ajtó elé, vagy a kertbe. A karácsonyi manó nem a kéményen keresztül érkezik, hanem úgy, mint az emberek, a bejáraton keresztül.

Egy karácsonyi manó, az egyik Jule nisse Forrás: Life in Norway

Bár a törpét kezdi kiszorítani az angolszász Mikulás, a norvégok igyekeznek megőrizni a hagyományaikat ebben is. Drøbak, Røros, Longyearbyen és Egersund lakói is azt állítják, hogy az ő városukból származik a karácsonyi törpe. A drøbaki városatyák rendeletben mondták ki, hogy az ő városuk a törpe eredeti otthona.

A karácsonyi menü a hagyományos, részben a viking időket idéző ételekből áll. A pinnekjøtt nevű étel sózott báránybordát jelent, ezt éjszakára vízbe áztatják, annyira sós. Másnap főzve tálalják, sertésoldalassal, és – most kapaszkodjanak meg –, epében marinált tőkekehallal. Ezt lutefisknek hívják, és olyan borzalmas, hogy sok norvég nem bír lenyelni belőle egyetlen falatot sem. A lakosság másik fele imádja.

Jól néz ki, de a norvégok fele szerint ehetetlen az epében marinált tőkehal Forrás: Steam It

Az ételeket jellemzően rizskása kíséri, és akinek felszolgálják a benne elrejtett egy szem mandulát, marcipánból készült malacot kap ajándékba.

A norvég karácsonyi hagyomány része az is, hogy elrejtik a seprűket, nehogy a boszorkányok repkedni tudjanak a házak felett.

Izlandon egy ogrecsalád a karácsonyi folklór főszereplője

Az izlandi karácsonyi fiúk szülei, az emberevő félóriások Forrás: Guide to Iceland

Izlandon szintén nincs Mikulás. Helyette egy ogre- vagy trollcsalád figurái jelennek meg karácsonykor. A kissé vagy nagyon félelmetes hagyomány szerint Leppalúði, az emberevő félóriás apa egész nap a barlangjában lustálkodik. Nála sokkal aktívabb az anya, Grýla, aki megfőzi a rossz gyerekeket egy nagy üstben. Az ogrepárnak 13 fia van, ők a Jule-fiúk, a karácsonyi srácok, és mindannyian valamilyen csínytevésért felelősek. A nevük is ezt mutatja: Gyertyatolvaj, Kolbász-lopó, Kukucskáló stb. A hagyomány szerint a Jule-fiúk minden este apró ajándékot tesznek a jó gyerekek ablakba kitett cipőjébe. A rosszak egy szem rohadt krumplit kapnak.

Az egyik karácsonyi fiú, a Kanálnyaló ábrázolása Forrás: Guide to Iceland

A családhoz tartozik még egy óriásmacska, Jólaköttur, aki karácsonykor az utcákon oson, és megeszi azokat, akik nem kaptak új ruhát az ünnepre.

Wales és az élőhalottak lova

A walesi élőhalott ló, a Mari Lwyd, amely képes közlekedni az élők és a holtak világa között Forrás: Wikipedia

A kelta folklór és a keresztény szokások ötvözete a walesi Mari Lwyd figurája. Aki először lát ilyet, akár ijesztőnek is tarthatja, főleg. ha a hagyományok szerint igazi lókoponyát díszitenekl fel, a szeme helyén színes égőkkel. A koponyát egy rúdra tűzik, fehér lepedőt borítanak rá, így viszik körbe az utcákon.

A néprajzkutatók máig vitatkoznak azon, hogyan kell fordítani Mari Lwyd nevét. Egyesek szerint Fehér Mént jelent, amely a pogány kelta és ősi brit mitológiai lovak egyikeként le tudott jutni az alvilágba, a halottak közé. Mások úgy vélik, a név Krisztus születésének történetéhez kötődik, és azt jelenti: Áldott Mária. Mielőtt ugyanis a kis Jézus megszületett a betlehemi jászolban, Mária kivezetett onnan egy vemhes lovat, amelyik aztán az utcákon kóborolt, hogy helyet találjon az elléshez.-

1919-ben készült ez a fotón, amin egy Mari Lwydet kísérő csoport látható Forrás: Wales Online

A Mari Lwydet hordozók karácsony napján, a szokások szerint megjelennek a lókoponyával a szomszédok ajtajánál. Itt énekkel kérnek bebocsátást, a bentiek pedig, a rítusnak megfelelően dallal utasítják el őket. Az énekes párbeszéd végén a lóhordozók végül bejutathatnak, és a háziak megvendégelik őket.

A lókoponya gyakran "megharapja" az embereket Forrás: Wales Museum

Vécéző tuskóval és figurával ünnepelnek a katalánok

A katalánok különös karácsonyi tárgya az ún. Tió de Nadal (Karácsonyi tuskó), amelyet a leggyakrabban egyszerűen Caga Tiónak (Vécéző tuskónak) hívnak. Ez egy olyan darab fatörzs, vagy vastagabb ág, amelynek az egyik végére mosolygós arcot festenek.

A katalán Caga tiók, azaz Vécéző tuskók Forrás: Barcelona Info

A tuskó két vagy négy lábat, illetve egy piros katalán sapkát kap, így kerül advent kezdetekor a családok nappalijába, ahol letakarják, nehogy fázzon. A hagyományok szerint a gyerekek minden nap gyümölcsöt, édességet tesznek elé este, amely reggelre eltűnik – mivel a szülők elrejtik. Szenteste a család a tuskó köré gyűlik, megkezdődik a ceremónia. Vékony botokkal ütni kezdik a tuskót, miközben a következő dalt éneklik.

Caga Tió, Caga
torró, avellanes i mató,
si no cagues bé, et dare un cop de bastó,
Caga Tió!

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a tuskónak nugátot, diót, mogyorót, mandulát, mató sajtot kell kibocsátania magából, mert ha nem teszi, tovább ütik. A dal egyes változatában az is szerepel, hogy heringet ne kakiljon ki a tuskó, mert az túl sós, vagy hogy a pap már megkóstolta a nugátot.

Megverik a gyerekek a Vécéző tuskót, hogy megkapják az ajándékokat Forrás: DAVID BORRAT/David Borrat

A gyerekek ekkor felemelik a takarót, ami alatt valóban ott vannak az apró ajándékok. A nagy ajándékozást a hagyomány szerint Spanyolországban nem szenteste vagy karácsony napján tartják, hanem január 6-án, Vízkeresztkor.

A Karácsonyi tuskó bármekkora lehet. A nagy Vécéző tuskókat a szabadtéri rendezvényeken használják.

A Karácsonyi tuskókat kiegészítik azok a kis katalán figurák, amelyeket mindig letolt nadrággal ábrázolnak. Az alakot El Caganernek, székelő embernek hívják. Az etnográfusok szerint a figura azt jelképezi, hogy a trágya megtermékenyíti a talajt, vagyis bőséget, szerencsét hoz. A szokások szerint a katalánok nem fenyőfát állítanak, hanem betlehemet, bibliai jelenetet vesznek, és évről-évre kiegészítik további részletekkel, házakkal, istállókkal stb. Ezekbe a betlehemekbe helyezik bele a kis Caganer-alakokat is.

A Caganerek, a vécéző figurák, ezeket a betlehemekbe teszik a katalánok Forrás: Hole in the Doughnut

Ma már a székelő alakok ismert arcot is kaphatnak. A katalán fővárosban nem ritka az FC Barcelona teljes csapatának megformázása Caganerként, de az államfők, kormányfők és celebek sem ússzák meg, hogy vécéző figura váljon belőlük.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!