Kísérteties hangokat adott ki a világ legnagyobb élőlénye

A Pando (magyarul „terjedek”) néven ismert egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer, azonos DNS-sel rendelkező töve hajtott ki

A Föld egyik legnagyobb és legősibb élőlényének suttogását már mi is meghallhatjuk: a gyökerein keresztül visszhangzik milliónyi levél remegése. A Pando néven ismert, egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer azonos DNS-sel rendelkező törzse hajt ki a közös gyökérrendszeréből negyven hektáron Utah államban. Ez a magányos amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides) fokozatosan hatalmas, hatezer tonnás élettérré nőtte ki magát.

Lehetőség a hangfelvételek tudományos felhasználására

A Földön eltöltött mintegy 12 ezer év után ennek a hatalmas növénynek – amelynek fára emlékeztető szárai akár 24 méter magasra is emelkedhetnek – bizonyára sok mondanivalója lenne. Az Amerikai Akusztikai Társaság 184. ülésén bemutatott felvételek segítségével ezt úgy „hallhatjuk" meg, mint még soha.

Az eredmények igazán megleptek és lenyűgöztek minket

– mondta Lance Oditt, a Friends of Pando alapítója a ScienceAlert online tudományos portálnak, amikor májusban bemutatták a projektet. – Bár művészetként indult, hatalmas lehetőséget látunk a hangfelvételek tudományos felhasználására.

A Pando (magyarul „terjedek”) néven ismert egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer, azonos DNS-sel rendelkező töve hajtott ki Forrás: Lance Oditt,/Friends of Pando

Hozzátette: a rezgéssé (hanggá) alakított és a gyökérrendszert bejáró szél

roncsolásmentesen feltárhatja a Pando hatalmas, rejtett hidraulikus rendszerének belső működését is.

Jeff Rice hangművész kísérletképpen egy hidrofont helyezett el az egyik ág tövében lévő üregben, és lefűzte azt a fa gyökereihez. Nem várta, hogy sokat fog hallani, de tévedett.

A hidrofonoknak nem csak vízre van szükségük a működéshez

– magyarázta Rice. – Az olyan felületek rezgéseit is képesek felvenni, mint a gyökerek, így amikor feltettem a fejhallgatót, nagyon meglepődtem, mert valami történt: egy halk hangot hallottam.

Egy zivatar közepette ez a hang felerősödött, és a készülék egy hátborzongatóan halk dübörgést rögzített. Ez az erdőben lévő milliónyi falevél hangja volt, amely a fát rezgette és áthaladt az ágakon keresztül a földbe.

A nyárfaállományok általában egy neműek

A hidrofon a 27 méterrel távolabbi ág koppanásából származó puffanásokat is rögzítette. Tette mindezt annak ellenére, hogy a hang ilyen távolságból nem volt hallható a levegőben.

Mindez alátámasztja azt az elméletet, hogy a Pando gyökérrendszere közvetlen összeköttetésben van,

ám a szakemberek szerint egy megfelelő kísérleti elrendezésre lenne szükség annak megerősítéséhez, hogy a hang nem a talajon keresztül terjed.

Az ilyen közös gyökérrendszerek gyakoriak az amerikai rezgő nyárfáknál, de a Pando mérete és kora miatt egyedülálló

– magyarázták a tudósok. – Bár a nyárfák magvakkal is szaporodhatnak, ritkán nőnek ki ebből, mivel a beporzás ritka, mivel a nagy nyárfaállományok általában csak egy neműek, ugyanannak az egyednek a klónjai.

A Friends of Pando szervezet most azt reméli, hogy a hangok segítségével feltérképezhetik a Pando gyökérzónáját.

A hangok gyönyörűek és érdekesek, de gyakorlati szempontból is felhasználhatók egy környezet egészségi állapotának dokumentálására

– emelte ki Rice. – A helyi biológiai sokféleséget rögzítik, és a környezeti változásokhoz mérhető alapértéket is elárulják.

A szakemberek azt tervezik, hogy az összegyűjtött adatokat további tanulmányok alapjául használják fel a vízmozgással, az ágrendek egymáshoz való viszonyával, a rovarkolóniákkal és a gyökérzet mélységével kapcsolatban, amelyekről ma még keveset tudunk.