Négyszáz éves fahajó maradványait rejtette az egykori tómeder

Egy négyszáz éves fahajó maradványait tárták fel a mexikói Chalco De Díaz Covarrubia városában végzett mentő ásatások során

A Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei egy négyszáz éves fahajó maradványait tárták fel a mexikói Chalco De Díaz Covarrubia városában végzett mentő ásatások során.

Az ásatások során a szakemberek hét darab, egy méter hosszú és 25 centiméter széles fadarabot találtak. A faanyagok az Új-Spanyolország alkirályságának korai időszakából származnak, az Azték Birodalom fővárosa, Tenocstitlan bukása után.

Az ásatási helyszín abban az időben a Chalco-tó térségében lehetett, amely a Chalco ősi városáról elnevezett Nagy-tavak egyike

– mutattak rá a szakemberek a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A Chalco-tó, Texcocóval, Zumpangóval és Xaltocannal, valamint az édesvízi Xochimilcóval együtt számos mezoamerikai kultúra, például a toltékok és az aztékok otthona volt.

Egy négyszáz éves fahajó maradványait tárták fel a mexikói Chalco De Díaz Covarrubia városában végzett mentő ásatások során Forrás: Guillermo Hernandez Garcia

A faanyagok külső oldalának görbülete alapján a kutatók azt feltételezik, hogy azok egy brigantin típusú hajóról (kétárbocos vitorlás hajó, teljesen négyszögletes előárboccal és legalább két vitorlával a főárbocon) származhatnak, amelyet a hódító spanyolok használtak, vagy esetleg a tóparton élő őslakosok acalco kenuinak tartására.

A történelmi beszámolók rögzítik, hogy a spanyolok 1521-ben a Nagy-tavak elfoglalására sekély héjazatú, brigantin típusú hajókból álló haditengerészetet építettek.

A hajókat abból a fából és egyéb felszerelésekből építették, amelyeket Cortés pusztíttatott el 1519 áprilisában, amikor partra szállt Vera Cruzban.

Az INAH ásatásai 2,5 méteres mélységben egy település maradványait is feltárták. A település a Chalco-tó északkeleti partján, az ősi Tlatilco város, Tlapacoya romjai közelében helyezkedhetett el.