A dél-olaszországi Nápoly közelében lévő Campi Flegrei vulkán kérge egyre gyengül, a folyamat pedig "valószínűbbé teszi a kitörést" – állítja egy most közölt tanulmány, amely a Communications Earth & Environment című folyóiratban jelent meg.
Több mint 1,5 millió ember él a hatalmas földalatti vulkánkomplexum felett, és félmillió embernek található az otthona a 39 000 évvel ezelőtti hatalmas kitörés után keletkezett, 11 kilométer hosszú kalderában.
Ha a Campi Flegrei megismételné eddigi legnagyobb kitörését, akkor jelentős mennyiségű olvadt kőzetet és vulkáni gázt lőne a sztratoszférába, 33,5 méter magas cunamikat idézne elő, és olyan kén- és mérgező hamufelhőt hozna létre, amely évekre globális télbe taszítaná a Földet - elpusztítva a termést és tömeges kihalást okozva.
Új tanulmányunk megerősíti, hogy a Campi Flegrei egyre közelebb kerül a kitöréshez. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kitörés garantált. A törés repedést nyithat a kéregben, de a magmának még mindig a megfelelő helyen kell felfelé nyomulnia ahhoz, hogy kitörés következzen be
- mondta Christopher Kilburn, a tanulmány vezető szerzője, a University College London földtudományi professzora a kiadott közleményben.
A Campi Flegrei - amelynek jelentése "égő mezők" vagy "tüzes mezők" - 24 kráter kiterjedt, többnyire rejtett hálózata, amely a Vezúvval szemben lévő hatalmas kalderától a közeli Puzzuoli-öbölig húzódik.
Bár a Campi Flegreit általában szupervulkánként emlegetik, ezt nem sikerült még bizonyítani. A szupervulkánok olyan vulkánok, amelyek a legnagyobb erősségű - a vulkánrobbanási index szerint 8-as fokozatú – kitöréseket képesek produkálni, és eközben több mint 1000 köbkilométernyi anyagot lövellnek ki.
A Campi Flegrei az eddigi legnagyobb kitörése során 285 köbkilométernyi anyagot lövellt ki magából, ami a még mindig katasztrofális 7-es kategóriába sorolja.
A kitörés felhőjében felszabaduló egyik veszélyes kémiai elem a fluor, amely megfelelő mennyiségben elpusztíthatja a növényeket, és az állatoknál fluorózis nevű betegséget okozhat.
A vulkán a 20. század közepe óta kavarog, az 1950-es, 1970-es és 1980-as években megnövekedett aktivitással. Az elmúlt évtizedben kezdődött és jelenleg is tart egy újabb nyugtalansági időszak, amelynek során a vulkán tetején fekvő Pozzuoli város alatt a talaj évente 10 centimétert emelkedett, ami
az 1950-es évek óta összesen 4 méteres magasságváltozást jelent.
Campi Flegreiben is folyamatosan kisebb földrengések vannak, áprilisban több mint 600-at észleltek, ami megdöntötte a térségben valaha mért legnagyobb havi számot.
A föld alatti erjedést valószínűleg a Campi Flegrei felszíne alatt 3 kilométerrel a kéregbe szivárgó vulkáni gáz okozza, amely szivacsként szívja magába a földet. Ennek hatására a kéreg megnyúlik, meggörbül és megcsúszik, ami földrengéseket okoz a felszínen. Ha elegendő vulkáni gáz kerül a kéregbe, az általa biztosított hő és nyomás a "kritikus gázmentes nyomás" fölé nyomhatja a kőzeteket, ami felszakítja azokat, és repedést nyit az alatta lévő magma számára, amely végül kitör.
A vészjósló megfigyelések ellenére a tudósok szerint nem kell pánikolni, egyáltalán nem biztos, hogy a szupervulkán ki fog törni. Ahhoz, hogy a természeti katasztrófa megtörténjen, a gázoknak gyorsabban kell felhalmozódniuk, mint amilyen gyorsan el tudnak távozni, és a magmának is gyorsan kell tudnia mozogni a kéregben, ahol a repedés keletkezett. E két feltétel teljesülését azonban a kitörésig lehetetlen megjósolni.