Ezüstöt bányásztak a római katonák, aztán felgyújtották a helyet

Az tábor helyén feldolgozott ezüstérc, falalapzatok és fémsalakok nyomaira bukkantak a kutatók

A frankfurti Goethe Egyetem régészei két római katonai tábort tártak fel Bad Ems városának közelében, a németországi Rajna-Vidék-Pflaz tartományban. A felszín alatti jellegzetességekre utaló jeleket először 2016-ban azonosították egy sor termésnyom alapján, ami a terület drónos fényképezéssel történő felméréséhez és geomágneses kutatáshoz vezetett.

A kutatók egy 19,7 hektár területű katonai tábort tártak fel, amely akár 3000 helyőrségi katonának is otthont adhatott, akik sátrakban éltek itt.

A belterületen belül egy raktárból és raktárhelyiségből álló, szilárd építménynek szánt épület található, azonban az égési nyomok arra utalnak, hogy a területet csak néhány évig használhatták és soha nem fejezték be az építkezést.

A szakemberek azonosítottak egy második tábort is mintegy kettő kilométerrel arrébb, Emsbach-völgy szemközti oldalán, ahol éles facövekekből álló védekező építmény rejtőzik, amelyet egy elkeskenyedő kerületi árok vesz körül, írja a HeritageDaily online tudományos portál.

A második tábor helyét először 1897-ben tárták fel, ahol feldolgozott ezüstérc, falalapzatok és fémsalakok nyomaira bukkantak, amelyek alapján azt feltételezték, hogy egykor római olvasztóműhely működött ott.

Az tábor helyén feldolgozott ezüstérc, falalapzatok és fémsalakok nyomaira bukkantak a kutatók Forrás: Dr. Anke Sauter

Az újabb ásatások során a tudósok megállapították, hogy a feltételezett kemence valójában egy őrtorony, amely egy kis katonai táborhoz tartozott, és amely egy körülbelül 40 fős helyőrséget volt képes befogadni.

A római történetíró, Tacitus írásaiban arról számol be, hogy Curtius Rufus római helytartó Krisztus után 47 körül kudarcot vallott egy kísérletében, hogy ezüstércet bányásszon a területen; valószínűleg azért, mert az ezüst hozama túl alacsony volt ahhoz, hogy a bányászati tevékenységet indokolttá tegye.

A kutatók most megerősítették a történelmi elbeszélést a feltáró bányászathoz használt akna-csatorna rendszer felfedezésével. Ahogy arra rámutattak,

az alagút csak néhány méterrel marad el a Bad Ems-i járattól, amely nagy lelőhely és a modern korban 200 tonna ezüstöt termeltek ki innen.

A táborok bányához való közelsége a szakemberek szerint arra enged következtetni, hogy a táborokat a régió bányászati tevékenységének biztosítására építették, de miután felhagytak ezzel a munkával, a táborokat felgyújtották, a katonákat pedig máshol máshol helyezték el.