Valószínűtlen történettel álltak elő a baromfi háziasításáról

Több helyen a szárnyasok is családtagnak számítanak

A kutatók szerint a baromfikat több ezer évvel később háziasíthatták, mint azt a tudomány korábban vélte, ráadásul eredetileg egzotikus állatoknak vagy kulturálisan tisztelt állatoknak tartották őket, nem pedig tápláléknak. Egy új tanulmány szerint a gabonatermesztés lehetett a katalizátora ennek a folyamatnak.

Rengeteg a kérdés a háziasítással kapcsolatban

A baromfi manapság rendkívül gyakori háziállat (farmokon, tanyákon és más termesztő létesítményekben, de a falvakban és néhol a városokban is), ám kevesen tudják róla, hogy egy Délkelet-Ázsiából származó, mondhatni dzsungelszárnyas faj. Ezek a lények, mint az egyik fő étkezési céllal termesztett faj, több mint 2000 éve fontos szerepet játszanak az emberi társadalomban, de még mindig nem világos a tudomány számára, hogy vajon mikor és hogyan kezdődött pontosan ez a háziasítási folyamat.

A csirkék empatikus és intelligens állatok. Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

Egyes genomikai vizsgálatok azt sugallják, hogy a baromfikat mintegy 7 ezer vagy 8 ezer (esetleg akár 10 ezer) évvel ezelőtt háziasították Kínában, Délkelet-Ázsiában vagy Indiában, és körülbelül 7 ezer évvel ezelőtt „érték el" Európát. Számos kutató azonban nincs erről meggyőződve.

Felvetődött a kérdés: ha a baromfikat valóban ilyen sokáig háziasították, akkor vajon miért nem tűntek fel több régészeti lelőhelyen vagy a kulturális ábrázolásokban? A szárnyasokkal kapcsolatos, legkorábbi európai művészi említések az úgynevezett korinthoszi kerámiákon találhatók, amelyek az időszámításunk előtt a 7. századból származnak, tehát „csak" 3700 évvel ezelőtt készültek.

A korai háziasítási elmélet mellett szóló bizonyítékok nagy része valójában egy 2020-ban készült, mérföldkőnek számító tanulmányból származik, amely összesen 863 baromfit elemzett a világ minden tájáról.

Korábban kezdődött velük a kapcsolat? Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

Ezek a vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ma minden házi baromfi egyetlen háziasítási eseményből származik,

és hogy ezek az eredeti, háziasított csirkék más helyi dzsungelszárnyasfajokkal kereszteződve alkotnak genetikailag különálló csoportokat.

Szénizotópos kormeghatározást alkalmaztak

Az Antiquity és a The Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratokban nemrégiben megjelent két tanulmány azonban teljesen más képet fest. A kutatók szénizotópos kormeghatározást használtak és azt találták, hogy

az Eurázsia és Afrika tizenhat lelőhelyéről származó huszonhárom csirkecsont frissebb, mint azt korábban gondolták – egyes esetekben néhány ezer évvel is.

Ezek láthatóan a mélyebb üledékrétegekbe süllyedtek, majd úgymond eljutottak a korábbi emberi kultúrák által készített tárgyakat tartalmazó rétegekbe. A legrégebbi csontokat – amelyeket a kutatók egyértelműen a házi csirkének tulajdoníthattak – Thaiföld középső részén, a neolitikus Ban Non Watban találták meg, amelyek valószínűleg időszámításunk előtt 1650 és 1250 között keletkeztek. Ez pedig jóval későbbi, mint azt a tudósok korábban feltételezték.

A Bristol Egyetem kutatása azt sugallja, hogy a csirkék okosabbak lehetnek, mint eredetileg gondoltuk Forrás: https://www.bbc.co.uk/newsround/22976166

Ez az első alkalom, hogy szénizotópos kormeghatározást alkalmaztak ilyen skálán a baromfik jelentőségének meghatározására a korai társadalmakban

– magyarázta Dr. Julia Best, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Eredményeink azt mutatják, hogy szükség van a javasolt korai példányok közvetlen korának meghatározására, mivel ez az eddigi legtisztább képet adhatja a baromfikkal való korai interakcióinkról.

Újjáértékelték az ember-szárnyas kapcsolatot

Míg az egyik tanulmány erre a dátummeghatározásra összpontosított, a másik a régészeti lelőhelyeken talált baromficsontok átfogó újraértékelését szervezte meg. A szakemberek megállapították, hogy

a szárazrizs-termesztés egyfajta „mágnes" szerepet töltött be, amely vonzotta az akkori vadcsirkét, és ami megalapozta az emberek és a baromfikká váló dzsungelszárnyasok közötti szorosabb kapcsolatot.

Így ahogy a rizstermesztés elterjedt, úgy a háziasított csirkék is egyre több helyen fordultak elő.

A baromfik ezen átfogó újraértékelése először is azt mutatja, hogy mennyire téves volt a baromfi háziasításának idejével és helyével kapcsolatos felfogásunk

– mutatott rá Greger Larson professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. – És ami még izgalmasabb, a tanulmányban megmutatjuk, hogy a száraz rizstermesztés megjelenése tényleg katalizátorként működött mind a baromfi háziasítási folyamatában, mind annak globális elterjedésében.

Több helyen a szárnyasok is családtagnak számítanak Forrás: Shutterstock

Történelmi és régészeti információk alapján a „baromfi nyom" (szó szerint a baromficsontok nyoma) kiválóan korrelál a rizs, köles és egyéb gabonafélék terjedésével. Ezen új bizonyítékok fényében úgy tűnik, hogy

a baromfik mintegy 3 ezer évvel ezelőtt kerültek elő háziállatként Észak-Kínában és Indiában,

majd mintegy 2800 évvel ezelőtt terjedtek el a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában, majd a következő évszázadokban elérték Európát is. Csak 1800 évvel ezelőtt jutottak el Nagy-Britanniába és a skandináv területekre.

Megdöbbentő az a tény, hogy a baromfik ma mindenütt jelen vannak és népszerűek, mégis viszonylag nemrégiben háziasították őket

– tette hozzá Dr. Ophélie Lebrasseur, a CNRS/Université Toulouse Paul Sabatier és az Instituto Nacional de Antropología y Pensamiento Latinoamericano munkatársa, aki szintén dolgozott ezen a kutatáson. – Kutatásunk rávilágít a robusztus oszteológiai összehasonlítások, a biztonságos rétegtani kormeghatározás és a korai leletek tágabb kulturális és környezeti kontextusba helyezésének fontosságára.

Értékes javaknak számítottak

A régészeti bizonyítékok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a baromfikat azonban először kulturális vagy spirituális célokra tartották, nem pedig élelmezés céljából.

Évszázadokon vagy évezredeken keresztül az emberek egzotikus háziállatként néztek rájuk, és nagyra becsülték őket a megjelenésük miatt.

A tudósok úgy gondolják, hogy amikor az emberi sírokban bukkantak a jelenlétükre, az arra utalhat, hogy értékes javaknak számítottak. Ezenkívül a korai csirkék kisebb méretűek voltak, így valószínűleg nem biztosítottak volna jó húsforrást.

A kereskedelemben az állatok kínok közt élnek és látják egymás és kicsnyeik szenvedését. Forrás: https://www.peta.org/action/10-surprising-facts-chickens/

A baromfifogyasztás manapság annyira elterjedt, hogy az emberek nehezen hiszik el, hogy korábban nem ettük meg őket

– mondta Naomi Sykes, az Exeteri Egyetem professzora. – Bizonyítékaink azt mutatják, hogy korábbi kapcsolatunk a baromfikkal sokkal összetettebb volt, mint véltük, és ezek a szárnyasokat évszázadokon át ünnepeltük és tiszteltük.

Azonban mintegy 500 évvel azután, hogy a baromfikat új helyre vitték, elvesztették a státuszukat, és közönséges élelmiszerré váltak. Ez a folyamat drámaian felgyorsult az elmúlt évszázadban.

A termelési ciklusok lerövidítése és a költségek csökkentése érdekében a tenyésztők kiválasztották azokat a baromfikat, amelyek a leggyorsabban nőnek és a legtöbb húst tudják biztosítani.

Csak az elmúlt 50 évben a tanyasi csirkék mérete a négy-ötszörösére nőtt. Évente több mint 50 milliárdot vágnak le világszerte élelmezés céljából.