Hatalmas szörny maradványait találták meg az Alpokban

A Mont Blanc az Alpok és Európa legmagasabb hegye

Óriási tengeri őshüllők népesítették be 200 millió éve a mai Svájc területén a Graubündeni Alpok vidékét, ahol talán a földkerekség valaha élt legnagyobb halgyíkjának maradványait találták meg német kutatók. Az itt fellelt kitört fog egy ritka ichthyosaurus fajhoz tartozik. A húsevő tengeri hüllő a késő triász időszakban, körülbelül 205 millió évvel ezelőtt élt.

Az eddig ismert legvastagabb halgyíkfog

A Bonni Egyetem Martin Sander vezette kutatócsoportja egyebek között egy hatalmas ichthyoszauruszfogra bukkant számos kövület mellett három kelet-svájci hegyen, 2740 méterig terjedő magasságban végzett feltárás során.

A Journal of Vertebrate Paleontology tudományos szaklapban megjelent, új tanulmány szerint bár a fog koronája részben hiányzik, a fosszilis foggyökere kétszer olyan széles, mint bármely más, eddig ismert ichthyosaurus fog. Ezzel az újonnan leírt fog tulajdonosa valószínűleg az egyik legnagyobb szárazföldi vagy tengeri állat lehetett.

Heinz Furrer épp egy ichthyosaurus csigolyát tart a kezében Forrás: Rosi Roth/University of Zurich

A Svájcban talált foggyökér átmérője hat centiméter, ami az eddig ismert legvastagabb halgyíkfogat jelenti.

Mivel azonban a tudósoknak csak egy fél fog áll rendelkezésre a kutatásaikhoz, lehetetlen azt megmondani, hogy az ősi hüllő egy valódi leviatán volt-e, vagy egyszerűen csak egy a sok hasonló méretű, tengeri szörny közül, amelyek a triász földtörténeti kor tengereit uralták.

Nehéz megmondani, hogy a fog egy nagy, óriás fogakkal rendelkező ichtioszaurusztól származik-e, vagy esetleg egy átlagos méretű ichtioszaurusztól, amelynek különösen nagy fogai voltak

– nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, P. Martin Sander, a németországi Bonni Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A Svájcban talált foggyökér átmérője hat centiméter, ami az eddig ismert legvastagabb halgyíkfogat jelenti Forrás: Rosi Roth/Zürichi Egyetem

Mindazonáltal ez csak a második olyan eset, hogy egy ilyen nagy méretű, ichthyoszaurusznak tulajdonítható fogat találtak.

Hatalmas méretűre nőttek

Az ichtioszauruszok (nevének jelentése „halgyík") a középső triász időszakban (mintegy 252-201 millió évvel ezelőtt) jelentek meg, nem sokkal azután, hogy a permi kihalás az élet nagyjából 95 százalékát elpusztította a Föld óceánjaiban. A vízi hüllők azonban jól jártak ezekben a változó tengerekben:

az ichtioszauruszok az első megjelenésüktől számított körülbelül 5 millió éven belül az hatalmas méretűre nőttek, és uralták a világ óceánjait.

A legnagyobb ismert ichtioszaurusz a Shastasaurus sikanniensis, amely egy bálnaszerű lény, és amely akár 21 méter hosszú, de talán hosszabb is lehetett. Összehasonlításképpen: a modern kék bálnák általában 24-30 méter közötti hosszúságúak, míg a húsevő T. rex is átlagosan „csak" 12 méter hosszúságú lehetett.

Egy ichtioszaurusz művészi rekonstrukciója Forrás: Marcello Perillo/Bonni Egyetem

Míg a legtöbb kisebb halgyíkfajnak voltak fogai, a nagyobb fajok többnyire fogatlanok voltak, és zsákmányuk beszippantása útján táplálkoztak

– vélik a kutatók. – A foggal rendelkező halgyíkok valószínűleg kisebb halgyíkokat és nagyobb halakat ettek.

Mivel szárazföldi állatoktól származtak, nem voltak kopoltyúik, ezért újra és újra a víz felszínére kellett emelkedniük, hogy levegőt vegyenek. Mintegy 200 millió éve a legtöbb halgyíkfaj kihalt, és csak röviddel a kihalásuk előtt fejlődött néhány faj gigantikus méretűvé.

(MTI/Reuters/APA/sda/Origó)