Az ISAF közleménye szerint tavaly összesen 129 cápás incidens történt a világtengeren, amelyből 57 úgynevezett nem provokált, további 39 eset pedig provokált támadásnak számít. Hat esetben ért csónakokat agresszió, a közösségi tengeri akváriumokban végrehajtott merüléseknek pedig egy áldozata volt 2020-ban.
Összesen négy esetnél nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy cápa, vagy más tengeri ragadozó állt-e az incidens hátterében, ezeknél csak valószínűsíthető a cápás agresszió, további három eset kétséges, 16 incidens pedig nem kellően dokumentált. A tavalyi évben történt 57 nem provokált eset jóval alacsonyabb, mint az elmúlt öt év ( 2015 és 2019 közötti) 80-as átlaga.
2020-ban összesen 13 halálos kimenetelű cápás agresszió történt,
ezek közül tíz esetről bizonyosodott be, hogy az áldozatokat nem provokált támadás érte.
Ez a szám kiugróan magasnak számít a korábbi évek átlag négy halálos kimenetelű esetszámához képest.
Annak ellenére, hogy a halálesetek száma 2020-ban megugrott, a hosszú távú tendenciák csökkenő számú éves halálesetet mutatnak.
A szakirodalmi definíció szerint a nem provokált támadás olyan, a cápák természetes élőhelyén bekövetkezett ember elleni agresszió, amikor a ragadozó mindenféle emberi provokatív ráhatás nélkül támad rá az áldozatra.
Ezzel szemben a provokált agressziók körébe vont támadások olyan incidensek, amikor az áldozat közvetlen vagy közvetett módon – akár tudatosan, akár szándékolatlanul – kerül interakcióba a cápákkal.
Tipikusan provokált agresszió például, amikor a cápát zaklató búvárokra támad rá a ragadozó, vagy kézből történő etetés során éri harapás az áldozatot, de ugyancsak provokált incidensnek számít a horogra akadt, vagy a halászhálóba gabalyodott cápák kiemelése során történt baleset is.
A tavaly történt támadások földrajzi megoszlása nagyjából azonos az elmúlt évtizedek hasonló adataival. 2020-ban a legtöbb, szám szerint 33 nem provokált incidens az Amerikai Egyesült Államok felségvizein történt, amelyből 3 eset végződött halállal.
A második helyen Ausztrália áll összesen 18 esettel,
amelyből viszont hat végződött halálos eredménnyel, ezzel pedig Ausztráliában történt a legtöbb halálos kimenetelű incidens 2020-ban.
A fentieken kívül egy-egy nem provokált támadást regisztráltak a Fidzsi-szigeteken, Francia Polinéziában, Új-Kaledóniában, Új-Zélandon, Thaiföldön, valamint a Karib-tengeri St. Martin-on, ez utóbbi szintén halállal végződő eset volt. További három halálos kimenetelű baleset provokált támadásnak számít, beleértve az idehaza külön publicitást is kapott egyiptomi esetet.
A halálos kimenetelű baleseteket okozó fajok közül négyet sikerült a bizonyosság szintjén azonosítani, ezek a nagy fehér (Carcharodon carcharias), a tigris (Galeocerdo cuvier), a bika (Carcharhinus leucas) és az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).
A vízben végzett aktivitások szerint az áldozatok rangsorában 61 %-al most is a szörfösök állnak az élhelyen,
őket az úszók illetve fürdőzők követik 26%-al, a harmadik helyen – öt százalékkal – pedig a body szörfösök állnak.
Az áldozatok 4 %-a került ki a sznorkellesek közül,
és ugyancsak 4%-os arányt képviselnek a légzőkészülékes búvárok.
A rövid távú tendenciák továbbra is azt mutatják, hogy a halálos és nem halálos kimenetelű cápatámadások egyaránt csökkennek. A nem provokált cápás agressziók száma világszerte rendkívül alacsony, figyelembe véve a vízi rekreációban évente részt vevők egyre magasabb számát.
A halálesetek idei növekedése nem feltétlenül jelenti a hosszú távú trendek megváltozását. A halálozási arány évtizedek óta csökken, ami a strandbiztonság növekedésének, az egyre hatékonyabb orvosi kezeléseknek és a közvélemény tudatosságának fejlődését tükrözi.
(Forrás: International Shark Attack File)