Csodával határos, óriási evolúciós lépést tehetett a tüskés pikó

Mária egyik utóda a laboratóriumban

Úgy tűnik, hogy a Mária becenévre keresztelt kis tüskés pikó átlépte valahogy az evolúció lépcsőjét és különleges módon megváltoztatta szaporodási szokásait. A hal hímjei általában növényekből dombszerű fészket készítenek a tófenéken, és ha jól végzik a dolgukat, akkor a fészek és a hím élénk színei odacsalnak egy nőstény, amely bemegy és lerakja az ikrákat, amit a hím megtermékenyít. Ám Mária valahogy enélkül is „teherbe esett", amely a faj esetében a csodával határosnak tekinthető.

Meglehetősen ritka jelenséget tártak fel

Bármennyire is hihetetlennek tűnik a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) esete, ez már a harmadik alkalom, hogy a kutatók olyan halra bukkantak, amelynek hasában megtermékenyítés nélkül fejlődtek az embriók. Ez azonban az első olyan, dokumentált történet, ahol ezek a kishalak meg is születtek, majd egészséges felnőtté fejlődtek. A szenzációs esetet a Nottinghami Egyetem kutatói publikálták szerdán a Nature Scientific Reports tudományos folyóiratban.

A tüskés pikó általában egészen máshogy szaporodik Forrás: Picasa 2.6

Bár ez a szinte véletlenszerű felfedezés feltűnően ritka jelenséget tárt fel, mégis segíthet nekünk abban, hogy megértsünk egy igazán fontos változást, ami „az élet fája alatt" történt

– mondta Andrew MacColl, a Nottinghami Egyetem evolúciós biológusa, aki csapatával a felfedezést tette. – Sok állat szaporodik tojásokkal, de néhány (köztük szinte az összes emlős, de csak kevés hal) azonban úgymond visszatartja tojásait, és szülés útján ad életet az utódainak. Bár az evolúció során ez nehéz feladatnak tűnik, ennek a halnak úgy tűnik, mégis sikerült egyedül is.

Hím egyed nélkül is megtermékenyült valahogy

A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a különleges tüskés pikó hogyan termékenyült meg, mivel a hozzá hasonló halak egymással nem érintkeznek. A már egyévesen ivarérett hímek ragadós veseváladékukkal növényi szálakból barlangszerű fészket építenek, ami ívóhelyként szolgál, és a nőstények ide rakják le az ikraszemeket.

Mária embirói a laboratóriumban Forrás: Dr. Laura Dean

Több lehetőséget is átgondoltunk: talán Mária klónozta valahogy magát, esetleg hermafrodita volt, és így megtermékenyítette a saját tojásait

– magyarázta Andrew MacColl. – Ám a genetikai elemzés kimutatta, hogy az utódoknak két, egymástól független szülője volt.
A Nottinghami Egyetem csapata szerint a leginkább az a változat elképzelhető, hogy Mária egy olyan fészekhez tévedt, ahol a hím egyedek a közelmúltban spermát bocsátottak ki, hogy megtermékenyítsék azokat az ikrákat, amelyek már ott voltak. Ezután ezek a spermiumok jutottak be a tüskés pikó tojáscsövébe, és így termékenyült meg.

A nőstény vette át a hímek szerepét is

Amikor a kutatók rábukkantak az embriókra Skóciában, azok mind egészségesek voltak, ám Mária „nem élte túl a szülést". A szakemberek az állatjóléti előírásoknak megfelelően kezelték az esetet és kinyitották a nőstény hal hasát, ahol további ötvenhat tojást találtak, amelyeket egy laboratóriumi akváriumba helyeztek el.

Mária egyik utóda a laboratóriumban Forrás: Dr. Laura Dean

A felfedezésünk legfigyelemreméltóbb része az, hogy átlagos körülmények között a hímeknek fontos szerepük van az utódok nevelésében

– hangsúlyozta Andrew MacColl. – A tüskés pikó megtermékenyített ikráit, sőt rövid ideig a kikelt ivadékot is, a hímek őrzik, miközben ösztönzik az egészséges fejlődési folyamatokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy ezt a „munkát" is Mária végezte.
A brit kutatók most további, az elpusztult tüskés pikóhoz hasonló példákat keresnek Skócia vizeiben. Ha sikerrel járnak, akkor az azt jelenti, hogy óriási evolúciós lépés történt.