Több mint száz éves periódusos rendszer hevert az egyetem alatt

A periódusos rendszer tizenhat évvel azután jelent meg, hogy Mengyelejev közzé tette az első, elismert periódusos rendszert 1869-ben

Egy skóciai előadóterem alatt bukkantak a napokban rá véletlenül a világ legrégebbi falitablós periódusos rendszerére. A vászonpapír borítású, porladó tekercs az elsődleges vizsgálatok szerint 1885-ből származik.

Ikonikus és hasznos eszköz a kezdetektől

A periódusos rendszer a kémia tanórákon használható segédeszköz, de ennél sokkal több. A kémiai elemek táblázatos elrendezésében

az egyes elemek atomszámuk és egyéb tulajdonságaik alapján rendszerbe szervezhetők, a hidrogéntől az oxigénen át egészen olyan egzotikumokig, mint az unbiunium.

A közelmúltban előbukkant táblázatot a skóciai St. Andrews-i Egyetem takarításakor fedezték fel: az 1885-ös keltezésű tekercs pontosan tizenhat évvel azután jelent meg, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus közzé tette az első, szélesebb körben is elismert periódusos rendszert az elemek közötti kapcsolat bemutatására 1869-ben.

A periódusos rendszer tizenhat évvel azután jelent meg, hogy Mengyelejev közzé tette az első, elismert periódusos rendszert 1869-ben Forrás: University of St Andrews/PA

A periódusos rendszer ikonikus és hasznos eszköz a vegyészek és kémikusok számára

– mondta David O'Hagan professzor, a St. Andrews-i Egyetem szerves kémia tanszékének vezetője a The Guardiannek. – A most talált, sérülékeny állapotban lévő táblázat azért is egészen különleges, mert ha belépünk egy kémia oktatással foglalkozó oktatási intézménybe, a falakon elkerülhetetlenül ott lóg egy periódusos rendszer. Most pedig a táblázat egyik legrégebbi példányára bukkantunk rá.

Meglehetősen egyedülálló periódusos rendszer

Ez a periódusos rendszer azonban teljesen másként néz ki, mint a manapság ismert társai. Készítői német nyelven írták és csupán hetvenegy bejegyzés szerepel benne, miközben egyes elemek, mint például a relatív atomtömeg, pedig akár kétszer is megjelennek.

A hiányos részek elsősorban azokra az elemekre vonatkoznak, amelyeket 1885-ben még nem fedeztek fel.

A hafnium például csak 1923-ban került fel a periódusos rendszerre. És épp ettől lesz annyira különleges ez a több mint százharminc éves dokumentum.

Mengyelejev első kéziratos táblázata Forrás: commons.wikimedia.org

Első ránézésre sok hasonlóságot találhatunk Mengyelejev 1871-es, javított táblázatához

– mutatott rá O'Hagan professzor. – Figyelmesen áttanulmányozva viszont könnyen találhatunk néhány hibát és változtatást is az eredetihez képest, ám lényegében ez a periódusos rendszer meglehetősen egyedülálló.

Több lényeges különbségre is fény derült

Mengyelejev periódusos rendszerét a kezdetek óta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították. Manapság már 118 elemet tartalmaz: az összes elemet az 1-es rendszámú hidrogéntől kezdve a 118-as oganesszonig bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már.

Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus ( középen jobbra) a periódusos rendszer megalkotója Forrás: AFP/Ria Novosty/Debabov Dmitry

További lényeges különbség, hogy míg a mai periódusos rendszer az elemek atomszerkezetének részletes ismeretén alapul, addig a kezdeti táblázatokban az elemeket az oxigénnel vagy hidrogénnel való kémiai reakcióik alapján osztották csoportokba vagy oszlopokba

– hangsúlyozta a professzor. – A régi tablókról hiányoznak az olyan nemesgázok, mint például a radon és az argon, mert reagens hatásuk miatt egyszerűen nem vették észre őket.
A St. Andrews-i Egyetem kutatói most visszakövették a megtalált táblázat eredetét, amelyet

1885-ben a Verlag v Lenoir & Forster nyomtatott Bécsben.

A pénzügyi nyilvántartások jegyzéke szerint 1888-ban Thomas Purdie, egy németországi tanulmányokat folytató kémiaprofesszor vásárolta meg három aranymárkáért.