Először találtak emberi maradványt a Szent István csatahajó roncsában

Az expedíció jelenleg az Adriai-tengeren a Szent István roncsainak feltárását végzi(a kép illusztráció)

Napra pontosan száz éve, 1918. június 10-én hajnalban harci bevetés során merült hullámsírba a magyar ipartörténet egyetlen korszerű csatahajója, az osztrák-magyar hadiflotta Tegethoff-osztályának utolsó, negyedik egységeként megépített SMS Szent István. A száz éve mélybe merült valamivel több, mint 152 méter hosszú csathajó az Adriai-tenger legnagyobb hajóroncsa, amely nyílttengeri körülmények között, jóval a kedvtelési búvárkodás mélységhatára alatt nyugszik a tengeraljzaton. A centenárium alkalmából a magyar roncskutatás és technikai búvárkodás egyik elismert egyénisége, Miklós Tamás vezetésével jelenleg tízfős magyar expedíció hajt végre kutatómerüléseket a roncsnál. Miklós Tamás a pénteken elkezdődött kutatómunka első eredményeiről, a helyszínről, exkluzívan nyilatkozott lapunknak.

A mostani centenáriumi merülést megelőzően, már tavaly elkezdődtek a magyar búvárexpedíció kutatómerülései a még számos felfedezetlen titkot őrző legendás hajóroncsnál.

Az SMS Szent István csatahajó volt a Tegethoff-osztály utolsó, negyedik szolgálatba állított egysége, amelyet a magyar Ganz-Danubius fiumei hajógyárában építettek Forrás: WARSHIPS OF WORLD

Mivel a Szent István fokozottan védett roncsnak és víz alatti katonai temetőnek minősül, valamint a nagy mélység miatt speciális képzettséget és tapasztalatot igényel a roncs cseppet sem veszélytelen kutatása, a horvát hatóságok még a hivatásosok számára sem adják meg könnyen a merülési engedélyt.

A vízbetöréstől megdőlt Szent István csatahajó. A roncs merülése rendkívül komoly felkészültséget igényel, és csak külön minisztériumi engedély birtokában lehetséges a megmerülése illetve kutatása Forrás: Bundesarchiv

Ezért is jelent fontos szakmai elismerést az a tény, hogy a Miklós Tamás által vezetett magyar vízalatti kutatócsoport a tavalyi feltárás után idén már tíz fő részére kapta meg a kutatási engedélyt.

Miklós Tamás, a magyar Szent István-expedíció vezetője, (a képen középen balra) a hazai hivatásos búvártársadalom egyik legjobban elismert személyisége Forrás: NAUI Hungary

Miklós Tamás a magyar hivatásos búvárok egyik legelismertebb személyisége, aki - többek között - az egykor az amerikai haditengerészet búvárai által magalapított nemzetközi búvároktatási szervezet, a NAUI magyarországi képviselője, búvároktató, technikai és roncsmerülési instruktor, valamint elismert roncskutató.

Az expedíció jelenleg az Adriai-tengeren a Szent István roncsainak feltárását végzi(a kép illusztráció) Forrás: NAUI Hungary

Az expedíció vezetőjét az Adriai-tengeren sikerült utolérnünk nem sokkal az első sikeres, és már azonnal új eredményeket hozó merülés után.

A Szent István roncsának tudományos igényű kutatása csak alig két évtizede vette kezdetét. A nemzetközi viszonylatban is kiemelt történelmi értéknek számító roncs feltárásába illeszkedik a magyar Szent István Csatahajó Búvárrégészeti Expedíció, amely tavaly hajtotta végre az első kutatómerüléseket. 2017 milyen eredményeket hozott?

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a Szent István , amely Premuda szigetétől nyugatra a nyílt tengeren süllyedt el, a kutatás szempontjából jelentős mélységben, 45 és 66 méter között fekszik a tengeraljzaton. Amikor a hajó elsüllyedt, teljesen átfordult, és így is merült a mélybe, tehát a gerincével felfelé állva nyugszik a hullámsírban, a lejtős, finomüledékes aljzaton. A roncs 152 méteres hosszúsága miatt ezért az orr rész már közel 70 méteres vízmélységben fekszik.

A Szent István roncsának helyzetét ábrázoló grafika. A hajó teljesen átfordulva süllyedt a tengeraljzatra Forrás: Pinterest

Ekkora mélységbe a rendkívül komoly fiziológiai kockázatok miatt már nem lehet a kedvtelési búvárok által használt sűrített levegővel lemerülni, hanem speciális, egyedi határértékek alapján kiszámított és kikevert légzőgázt kell használni, azaz kizárólag csak technikai merüléssel lehetséges a Szent István kutatása.

A technikai merülések végrehajtásához sokkal több palack szükséges, mint a hagyományos merülésekhez Forrás: NAUI Hungary

Mivel a hajó a süllyedés közben felborult, és ahogy említettem igen mélyen van és nagyon nagy, a belső terek kutatása különösen precíz tervezést, nagyon komoly tapasztalatot igényel. Tavaly sikerült a csatahajó tatján lévő admirálisi szalonba behatolnunk.

Az admirálisi szalont félköríves ablakok szegélyezik. Az ablakokon át sikerült megközelíteni ezt a helyiséget?

Nem, az ablakok túl keskenyek ahhoz, hogy azokon egy technikai búvár, -aki a különböző légzőgázkeverékek miatt olykor négy-öt palackot is kénytelen a felszereléséhez rögzíteni-, átférjen. A szalonba alulról hatoltunk be, a tatfedélzet alá úszva egy kiszakadt lemez helyén tátongó nyíláson át sikerült ide beúsznunk.

A roncs egy részlete az admirálisi szalon felől nézve. A félköríves ablakok túl keskenyek a szalonba való behatoláshoz Forrás: Pinterest

A szalonból sikerült továbbhaladnunk a tüzértisztek szállására, rendkívül szűk folyosókon, sőt, fürdőszobákon át. Itt nagyon sok új tárgyi leletet fedeztünk fel, porcelánokat, cipőket, borosüvegeket, sőt egy éjjeliedényt is találtunk, hogy csak a legérdekesebbeket említsem meg. Az admirálisi szalonból pedig több, az egykori mennyezetről leszakadt, rendkívül míves és díszes lámpát sikerült a felszínre emelnünk, a leletmentés során.

Mi történik az általatok megtalált és felszínre hozott értékes tárgyakkal?

Minden, ami a roncson található, vagy a roncshoz tartozik, a horvát államot illeti meg az érvényes jogszabályok alapján. Tudni kell, hogy a Szent István ugyan a nyílt tengeren, ám horvát felségvizeken nyugszik a hullámsírban, így a ronccsal kapcsoltban a horvát államot illeti meg a kizárólagos joghatóság.

Miklós Tamás, az expedíció vezetője Forrás: NAUI Hungary

Az expedíció mellé delegált helyi szakember, a horvát kulturális örökségek hivatalának munkatársa – aki egyébként maga is képzett technikai búvár - segít a tárgyak azonosításában, a felszínre emelt leleteket azonnal katalogizálja, röviden leírja, illetve szakszerűen elcsomagolja a későbbi restaurálásához.

Egy, az admirálisi szalonból felhozott díszes bronzlámpa Forrás: Pinterest

A tárgyak innen a múzeumba kerülnek, ahol restaurátorok konzerválják a leleteket. A korábbi expedíciók által felhozott Szent István-relikviák egy részét ki is állították a pulai haditengerészeti múzeumban. A tavalyi merülések nem csak szép eredményeket hoztak, hanem jó alapot nyújtottak az idei, centenáriumi merülés megtervezéséhez is.

Mikor kezdtétek el a mostani, centenárium expedíció merüléseit? Persze tudjuk jól, hogy a leggondosabb tervezés és felkészülés mellett is, a tengert járó emberek, a hajósok és a búvárok egyaránt ki vannak szolgáltatva Neptunusz, vagyis az időjárás szeszélyének.

Június 8-án, pénteken érkeztünk meg Zadarból tengeri úton a bázisunkra, Premudára, több mint ötórás kompozás után. Az első merülésünket most szombaton hajtottuk végre. Tegnap – szemben a mai nappal – egészen kegyes volt hozzánk az időjárás, nem voltak erős áramlatok, a roncs körül pedig kiválónak mondható 15 -18 méter körüli látótávolság fogadott bennünket.

Kilátás Premuda szigetéről, a magyar expedíció bázisáról. A Szent István a szigettől nyugatra, a nyílt tengeren merült a hullámsírba Forrás: NAUI Hungary

A roncs belsejében egészen más a helyzet. Leszámítva a roncs már említett, a benti tájékozódást jelentősen megnehezítő átfordult helyzetét, a belső terekbe már nem hatol be a 60 méter körüli mélység homályos derengése se. Itt a látásban elsősorban az erős búvárlámpákra, a tájékozódásban pedig a behatoló csévéről letekert és kívül rögzített kötélre hagyatkozunk. A rendkívül finom agyagszemcsékből álló mélyvízi üledék az idők folyamán a roncs legtávolabbi zugában is leüllepedett.

A Szent István méretarányos makettje Forrás: NAUI Hungary

Hiába a legóvatosabb uszonyozás, a kilélegzett légbuborékok nyomán - amelyek a zárt térben nekiütköznek a falaknak – azonnal elkezdődik a víz „beszőkülése", és pár perc alatt a szűkös belső terekben a lebegő hordalék miatt jelentősen lecsökken a látótávolság. Ideális esetben 4-5 méterre láthatunk el odabent. Tegnap mindenestre szerencsések voltunk, a terv szerint tudtuk elvégezni a feladatokat.

Csendélet az expedíció kutatóhajóján Forrás: NAUI Hungary

Ma azonban – a te hasonlatodnál maradva – Neptunusz valami miatt megorrolt ránk, erős szelet és hullámokat küldött. Olyan intenzív volt a hullámzás, hogy elszakította a roncshoz levezető merülőkötelet, így a mára tervezett merülést le is fújtuk. Holnapra szebb időt jósolnak, ezért hétfőn igyekszünk bepótolni a mai kényszerpihenőt.

Tegnap a csatahajó melyik részét derítettétek fel, és mi bizonyult különösen érdekesnek?

Az admirálisi szalon alatt – valójában, ha a gerincén állna a hajó, felett – találtunk egy korábban még nem felfedezett nagy lyukat. Ezen át sikerült eljutnunk az egyik hajókonyhába, ahol tudomásom szerint az eddig expedíciók során még senki sem járt.

A centenáriumi Szent István kutatóexpedíció logója Forrás: NAUI Hungary

Itt rengeteg, szabályos sorokban álló porcelántányért , és más konyhai tárgyakat találtunk. Az itteni egyik legérdekesebb felfedezésünk azonban az a kinyitva talált könyv volt, amely a német szöveg alapján valószínűleg egy Biblia.

Még rengeteg felfedezetlen tárgyat rejt a roncs mélye Forrás: Pinterest

De ugyancsak itt találtunk egy csatos övet, egy ráfűzött pénztárcával. Ezt egyébként holnap tervezzük a felszínre hozni. A roncsnak ebben a szekciójában rengeteg tárgy található, minket is megdöbbentett a leletek mennyisége. Sajnos a belső terek felderítése rendkívül nehéz, komoly kihívást jelentő feladat. Sohasem tudni, hogy milyen akadályok tornyosulnak elénk, hiszen a hajótestet a Szent István elsüllyedésekor, illetve a roncs tengeraljzatba csapódásakor nagyon komoly romboló mechanikai erőhatások érték, és hát az idő vasfoga is elvégzi a maga dolgát.

A csatahajó 305 mm-es főlövegei a fedélzet alá szorultak Forrás: Pinterest

Ezért bármikor szembesülhetünk vagy egy beomlott födémmel, vagy egy annyira összeroncsolódott helyiséggel, amibe öngyilkossági kísérlet lenne a behatolás. De akadnak kevésbé veszélyes ám mégis a munkát nagyon megnehezítő akadályok. Az admirálisi szalont, valamint a tiszti szállásokat is egykor fa lambéria borította.

Odabent sötét van, és mindent elborít az okkeres színű, könnyen felkavarodó finom mélyvízi üledék Forrás: Pinterest

Az elsüllyedéskor ezek nagy része leszakadt, és szinte mindent elborít. Most is volt, hogy egy szűk folyosón szabályosan lambéria darabokkal a hátunkon tudtunk csak továbbmenni. Számos lelet is a korhadó fa alatt rejtőzhet.

A kutatásra pedig minél mélyebbre merültök, annál rövidebb idő marad a kőkemény fiziológiai korlátok miatt. Mennyi volt az első merülésetek összes, illetve a kutatásra fordítható nettó fenékideje?

A tegnapi merülésünk összesen 74 percet vett igénybe, és ebből 20 percnyi volt az az időkeret, amit odabent a roncsban kutatással tölthettünk el. A többi idő a kizsilipelésre, a dekompressziós megállókra ment el.

Egy-egy technikai merülés teljes idejének nagyobb része a kizsilipelésre, a dekompressziós megállók végrehajtására esik Forrás: NAUI Hungary

És hát azt sem árt tudni, a tenger felszíni hőmérséklete hiába kellemes, - tegnap +24 fokos volt – a tegnap elért maximális mélységben 64 méteren már csak 11 fok volt.

Van-e valami, ami igazán szenzációs felfedezésnek mondható a Szent István eddigi kutatásában?

Igen van. Először sikerült ugyanis emberi maradványt – egy alkarcsontot találnunk – a roncs belsejében. Mint ismeretes összesen 89-en süllyedtek hullámsírba a hajóval együtt, az ő maradványaik itt nyugszanak valahol bent, a roncs mélyén. Az emberi maradványok felfedezése új irányt adhat a Szent István további kutatásához.

Már nem először jártál lent a legendás csatahajó roncsánál. Mi a szakemberek véleménye a roncs jelenlegi állapotáról, a múltebeli expedíciók állapotfelméréseinek ismeretében?

Sajnos, ez ügyben nem mondhatok semmi jót. A Szent István állapota a felfedezése óta eltelt négy évtized alatt rendkívül sokat romlott. A Szent István átfordulása miatt a hajó legnehezebb, vastagon pánzélozott feneke illetve vízvonal alatti része került felülre, az ehhez képest gyengébb fedélzet, valamint a felépítmény pedig alulra.

Egy cseh búvár, a dédapja fotójával, aki egykor a Szent Istvánon szolgált Forrás: NAUI Hungary

Ez önmagában is komoly mechanika terhelést jelent, amit csak fokoz a tengervíz okozta intenzív korrózió. A tegnapi merülésen is jól láttuk azokat a hajótesten keletkezett 40-50 méter hosszú, és nagyjából 4-5 méter széles repedéseket, amelyek az enyészet csalhatatlan jelei.

Az expedíció rendkívül komoly logisztikát igényel Forrás: NAUI Hungary

A roncs baloldalán - a balt a két hajócsavar felől az orr irányába nézve értem - egy igen nagy lemezdarab szakadt ki, több ablakkal. És már az előzőekben említettem az admirálisi szalon alatt most felfedezett nyílást is.

Egy ilyen összetett technikai merülés illetve kutatás csapatmunka a javából. Bemutatnád olvasóinknak is a Szent István Búvárrégészeti Expedíció tagjait?

A magyar csapat valamennyi tagja kiválóan felkészült és tapasztalt technikai búvárnak, illetve roncskutatónak számít. Külön öröm számomra, hogy a centenáriumi expedíciónknak egy hölgytagja is van Vass Zita személyében.

A magyar Szent István Csatahajó Régészeti Expedíció tagjai Forrás:--

Ő az első női búvár, aki dupla palackkal és kettő stage palackkal vesz részt a behatolásban és a kutatásban. Rajta és rajtam kívül Czako Ádám, Eke Zsolt, Sila Zoltán, Müllner László, továbbá Farkas Zsolt, Járóka Árpád , Herpai Gabor, valamint Beliczay András erősítik a kutatócsoportot, valamint öregbítik a magyar technikai és roncsbúvárok jó hírét. A tavalyi és az idei expedícióról dokumentumflim készül, amit reményeink szerint talán még év vége előtt be is mutathatunk.