Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a negatív élményekhez kapcsolható érzelmek (például a félelem és az undor) megtalálhatóak a verejték kémiai összetételében, azonban eddig kevés tanulmány vizsgálta mindezt a pozitív behatások szemszögéből. "A tanulmány kimutatja, hogy a boldog állapot közbeni izzadás a boldogság hasonérzetét váltja ki a befogadóknál, és az érzelmi állapot átadását idézi elő" - mondta az Utrechti Egyetem pszichológus kutatója és a tanulmány vezető szerzője, Gün Semin. "Ez arra utal, hogy aki boldog, az a közelében lévőket is ’megfertőzheti’ vele. Bizonyos értelemben a ’boldog verejték’ mosolyogtató hatással bír - és ez ragályos.”
A boldogság okozta szagok kémiai jelzésként való működését Semin és kollégái tizenkét fehér ember verejtékén tanulmányozták. A résztvevők nem dohányoztak, vagy szedtek gyógyszert és pszichés zavarokat sem diagnosztizátak náluk. A vizsgálat ideje alatt nem ihattak alkoholt, kerülniük kellett a büdös ételeket, a szexuális életet és a túlzott testmozgást.
A verejték „adományozóinak” egy nedvszívó párnát helyeztek az előtte megszárított hónaljukra. A résztvevőknek ezután egy tiszta pólót kellett felvenniük a további feladatok végrehajtásához. Majd megnéztek egy videoklipet, amely lényege az volt, hogy érzelmi állapotokat idézzenek elő bennük (félelem, boldogság, semlegesség). Ezután arra kérték őket, hogy kínai szimbólumokat vizslassanak és értékeljék, hogy kellemesnek vagy kellemetlennek tartják-e az ábrákat, végül a nedvszívó párnákat eltávolították és üvegcsékben helyezték el őket.
A tanulmány második felében a kutatók 36 pszichológiai- és légzőszervi vagy egyéb betegségekben nem szenvedő fehér nőt vettek górcső alá. A kutatók megjegyzik, hogy amiatt vonták be őket a tanulmányba, mert jobb a szaglásuk és nagyobb érzékenységgel reagálnak az érzelmi jelekre, mint a férfiak. A vizsgálat vakon működött, azaz se a résztvevő, se a kutató nem tudta, hogy melyik verejtékminta vesz részt az adott kísérletben.
A résztvevő nők miután leültek egy székre az állukhoz emelték az üvegekben lévő mintákat, az egyes típusok szaglása között (félelem, boldogság, semlegesség) öt perces szünetet tartottak. A kezdeti adatok és vizsgálatok már megerősítették, hogy a videók befolyásolták a férfi résztvevők érzelmi állapotait: akik a félelemmel kapcsolatos bejátszásokat nézték meg, azoknál túlnyomórészt negatív érzelmeket jelzett a verejtékük, míg a boldogság csapat esetében éppen az ellenkezője történt. Bizonyos válaszok azt sugallták, hogy a női résztvevőknek is átjöttek ezek a bizonyos érzések.
A "félelem verejtéket" tesztelők arckifejezésekor a mediális homlokizom aktivitást mutatott (azaz ráncolták a homlokukat), amely az adott érzés egyfajta kifejezése. Míg a boldogság illatait érző nők arcán a Duchenne–mosoly (őszinte, széles mosoly) volt megfigyelhető. Azonban a nők válaszai alapján nem volt egyértelműen világos, hogy mennyire volt kellemes az utóbbi izzadság. Mindenesetre a kutatók szerint az eredmények sszinkronizációt mutatnak a feladók (az izzadság donorjai) és az átvevők (az izzadságot szagolók) között.
A nők visszajelzése alapján a verejtékmintákat nem befolyásolták a kínai szimbólumok, ami arra utal, hogy az izzadság alapú kémiai jelzések nem változtatták meg az adott érzelmi állapotukat.
Az eredmények alapján „feromonjainkkal” pozitív és negatív érzelmeinket kommunikáljuk kifelé. A kutatók megjegyzik, hogy míg ezek egyeseknél érzelmi behatásokat idézhetnek elő, addig másoknál nem. "Ez egy újabb lépés az emberi verejték kommunikatív funkciója felé, továbbra is folytatjuk az izzadás neurológiai hatásainak tanulmányozását” – mondta Semin. „Az illatszeripar számára nagy jelentősége lehet annak a ténynek, hogy a boldogságot kémiailag kommunikálni tudjuk.”
