Kép: vulkánkitörés Galápagoson

Tíz évnyi nyugalom után május 29-én kitört a Cerro Azul tűzhányó a Galápagos-szigeteken. A kezdeti félelmek ellenére a kitörés nem okozott pusztulást a hely egyedülálló óriásteknős-állományában.

Az Isabela-szigeten 1690 méter magasságba emelkedő Cerro Azulból felcsapó láva a kitörést követően 10 kilométeres folyamban ereszkedett alá a kráterből, de nem okozott erdőtüzeket, és ritka növényfajokban sem tett kárt.

A lávafolyam ugyanazt az irányt követte, mint az 1978-as, illetve az 1998-as kitöréskor. A vulkán már le is csendesült, és a helyi hatóságok jelentései szerint nem okozott kárt a lejtőin élő óriásteknősökben. Nem így történt ez a Cerro Azul legutóbbi, 1998-as kitörésekor, amikor a ritka, 230 kilós hüllőket helikopterrel mentették, és néhány még így is odavesztett.

2008. május 31-én készült kép a Galápagos Nemzeti Parkban hömpölygő lávafolyamról

Az Ecuadorhoz tartozó, 13 nagy és 17 kisebb szigetből álló Galápagos-szigetek az UNESCO világörökségének részét képezik. Világszerte arról nevezetesek, hogy Charles Darwin galápagosi utazása során, a helyi élővilág sajátosságait vizsgálva alkotta meg evolúció-elméletét. A Galápagos-szigeteken honos óriásteknős (Geochelone elephantopus porteri) a világ egyik legnagyobb testtömegű teknőse. Több mint száz évig él, s a felnőtt állatok életük során elérhetik a háromszáz kilogrammos súlyt is, páncéljuk pedig 120 centiméter hosszú is lehet.