Az emberi tényező szerepe

Az elmúlt hét terrortámadásait követően figyelem középpontjába került az emberi tényező szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben. A médiában számos alkalommal megfogalmazódott, hogy az eddigieknél is jobban képzett biztonsági személyzetre van szükség, és a korábbnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a titkosszolgálati információgyűjtés emberi oldalára.

Egyes kutatók felpanaszolják, hogy az FAA hosszadalmas engedélyezési eljárása késlelteti az ígéretes biztonsági technológiák életbe léptetését. Az albuquerque-i Sandia National Labroatories 1997-ben olyan rendszert dolgozott ki, melynek segítségével hatékonyan kimutathatóak a robbanóanyagok. A helyi reptéren kétéves tesztelés után egy New Jersey-i székhelyű vállalat, a Barringer Technologies megvette a technológia jogait, de az FAA még mindig nem engedélyezte.

Az FAA-ra most kétségtelenül növekedni fog a nyomás, hogy eddigi gyakorlatát felülvizsgálja, és változtasson az engedélyező eljárások procedúráján. Az sem kizárt, hogy kutatási rendszerét is átvilágítják. A szervezet évi 50 millió dollárt költ kutatásfejlesztésre, s ebből 40 milliót egyedül a robbanóanyag-detektálásra.

A szeptember 11-i események rávilágítanak arra a problémára, hogy bármilyen technológiát fejlesszenek is ki, egyik sem fog tökéletes biztonságot nyújtani. Nincs "mágikus puskagolyó" - figyelmeztet John Hansman, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikusa. "Bármilyen technikai jellegű biztonsági megoldás sebezhető lehet egy jól kitervelt támadással szemben, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tényező fontosságát."

"A hírszerzés feladata a megelőzés és a tervezett támadás leleplezése, de a terroristákkal kapcsolatos hírszerzés jelenleg a leggyengébb láncszem. Megerősítése szükségessé teheti mind az emberi kémkedés, mind a lehallgatási módszerek komoly reformját."