Danics Dóra: Depressziós időszakom is volt

Danics Dóra
Vágólapra másolva!
Először 2012-ben tűnt fel az RTL Klub tehetségkutatójában, akkor a mentorházból kellett távoznia, egy évvel később azonban visszatért és megnyerte az X-Faktor negyedik szériáját. Magyarország első női győztese körül az elmúlt közel egy évben megfordult a világ: a korábban vágóként dolgozó bölcsészlányból nemcsak az énekesnő, hanem a nőiesség is előbújt. Az Origónak elmesélte, hogy mi a következő álma, milyen érzés volt egy épület nyolcadik emeletéről leugrani, és milyen új hobbit talált magának a stoppolás helyett.
Vágólapra másolva!

Ilyennek képzelted a verseny utáni életet?

Nem szoktam azon gondolkodni, hogy milyen lesz majd az életem, ha megnyerem az X-Faktor-t. Arra nagyon vágytam, hogy énekesnő legyek, és most, hogy ez teljesült, boldog vagyok. Korábban nyolc órában dolgoztam vágóként, most már nagyon nem olyan az életem, mint akkoriban. Álomszerű, ahogy telnek a napjaim: szöveget írok, fellépésekre próbálok, koncertjeim vannak, rendezvényekre járok és interjúkat készítenek velem. Mellette gyakoriak a fotózások, és rajongókkal is tartom a kapcsolatot, ha az időm engedi. Mindent megkaptam, ami az ismertséggel jár, és közel egy év alatt azt is megtapasztaltam, hogy milyen pörgős, nehéz munka ebben a szerepben helytállni.

Mit kaptál a tehetségkutatótól a nyereményen és a szakmai fejlődésen túl?

Az önbizalmam teljesen máshol van, mint egy évvel korábban volt. Még most is érzem néha magamon, hogy vannak olyan helyzetek, mikor erősen ott van bennem az önbizalomhiány, de korántsem úgy, mint az X-Faktor előtt volt. Ilyen típusú ember vagyok, ilyen személyiségjegyekkel születtem, el nem fog tűnni soha, de tényleg csak negyedannyira van jelen. A másik nagy változás a nőiességem megmutatása, ezt már a műsor alatt is többen észrevették. Flórián Kata volt a stylistom és a mentorom, Geszti Péter kettősének köszönhetem, hogy elkezdett kinyílni bennem a nőiség. És ez nem csak a verseny ideje alatt volt meg, most már tudom, hogy valós változásról van szó, hisz a mai napig kihat. Azt is tehettem volna, hogy a finálé után külsőleg visszaváltozom azzá az alteros lánnyá, aki voltam, de nem így lett. Megvan ez az énem, de bent a lelkemben, nem pedig a ruháimon tükröződik vissza.

Nőiesebb és magabiztosabb a verseny óta Forrás: Debreczeni Zita

Nemrégiben újra feltűntél az X-Faktor színpadán, vendégként adtad elő az új dalodat. Milyen érzés volt újra ott állni? Volt benned megfelelési vágy, nagyon izgultál?

Igen, volt bennem, hiszen mégiscsak én vagyok az előző széria győztese, nem szerepelhetek akárhogy. Nem izgultam annyira, mint tavaly, mert nem volt versenyhelyzet, nem azért álltam a színpadra, hogy megküzdjek a továbbjutásért, hanem azért, mert valamit már elértem. Büszkeséggel töltött el inkább az a pillanat, és nem aggodalommal. Jó élmény volt visszatérni, nosztalgiázni a színfalak mögött, és találkozni az új versenyzőkkel.

Tartod a kapcsolatot a korábbi széria énekeseivel?

Főként azokkal maradt meg a jó kapcsolat, akik a háttérben dolgoznak, ilyen a stylist, a fodrász, a sminkes és az énektanár. A közös munka összehozott minket, a mai napig szeretem őket, és beszélünk is. Ezek már a verseny alatt is szorosabb kapcsolatok szoktak lenni, nem csak nálam működött ez így. Az énekesekkel kötött barátságok inkább a műsor idejére szóltak, nagyon jól elvoltunk a táborban, a mentorházban és az élő show alatt is, de nem maradt meg nekem egyikük sem. Krasznai Tündével voltunk jóban, de nem lett tartós. Igazából én sosem a kapcsolatépítésre koncentráltam, hanem arra, amit csinálni szerettem volna. Nagyon sok buliból kimaradtam, mert kivontam magam inkább a forgalomból, és jobbnak láttam, ha magammal és a versennyel foglalkozom.

Bozsek Márk nemrégiben adott interjújában mesélte, hogy megsértődtél rá, amikor abbahagyta a versenyt, és váratlanul kiszállt. Miért bántott ennyire a döntése?

Kiakadtam, amikor ezt közölte, és az volt az első mélypont számomra a verseny ideje alatt. Ahogy haladtunk előre hétről hétre a feszültségi állapotok egyre nőttek, mindenki elég feszült volt. Azt gondolom, hogy Márk nagyon spirituális embernek tartja magát, és bár én is annak tartom magam, ebben mégsem értettünk egyet. Én ugyanazért láttam problémásnak a kilépését, amiért ő jónak tartotta. Nem bírtuk megbeszélni, teljesen mást gondoltunk, de azóta sikerült helyretenni a dolgokat.

Az első mélypontja Bozsek Márk kiszállásakor volt Forrás: Debreczeni Zita

Követed az ötödik évad eseményeit?

Meg szoktam nézni az előadásaikat, és vannak köztük igazán nagy tehetségek, de nem árulom el, hogy kinek drukkolok. Igazából több olyan versenyző is van, akinek tudnék örülni a fináléban. Nagy Ricsit tavalyról ismerem, akkoriban sokat beszélgettünk, én beszéltem rá, hogy ne adja fel, és jelentkezzen bátran újra. Kállai-Kiss Zsófival nagyon jóban vagyunk, sajnos korán kiesett a versenyből, azóta sem sikerült felépítenie magát, pedig próbálkozik. Én sem tartottam igazságosnak, hogy neki kellett mennie, de ez egy verseny, sajnos kieséssel jár.

Neked hogy sikerült feldolgozni, mikor két éve a célegyenesben, a mentorházból küldtek haza?

Nekem is szörnyen nehéz volt, kemény depressziós időszakot éltem át, de aztán összeszedtem magam, és eltökéltem, hogy nem adom fel és megpróbálom újra. Mikor bekerültem, minden újabb hetet megbecsültem, és soha nem arra koncentráltam, hogy nyerjek, hanem hogy minél tovább jussak, és tanuljak. Ha hálás tudsz lenni, akkor teljesen másként éled meg a versenyhelyzetet is. Olyan szerencsés voltam, hogy egyszer sem kellett párbajoznom, végig élveztem és értékeltem az időt, közben pedig rettenetesen boldog voltam attól, hogy ilyen szerencsés vagyok. Én vagyok a jó példa arra, hogy fel lehet állni, és újra lehet álmodni az álmokat.

Mi a következő álmod?

Saját zenekart szeretnék, és velük járni az országot. A szövegeket továbbra is én írnám, ez az egy biztos, a többi még eléggé kidolgozatlan.

Úgy tudom, korábban tanultál színészetet is. Ez már nem vonz?

Dráma tagozatos gimnáziumba jártam, és nagyon szerettem volna színésznő lenni, jelentkeztem is a Színművészeti Egyetemre, de első körben nem vettek fel, aztán többet nem próbálkoztam. Akkor talált meg a zene, és elindultam egy teljesen más úton, éles váltásban jött az egyik után a másik. Most úgy érzem, jó helyen vagyok, és elégedett vagyok az életemmel. Egyébként, ha jobban belegondolok, szívesen kipróbálnám magam színházi szerepben, de nem hiszem, hogy lenne elég önbizalmam hozzá.

Többször megkaptad már a verseny ideje alatt is, hogy maníros vagy. Hogy esnek a kritikák, tudsz nem foglalkozni velük?

Nem újdonság számomra, hogy manírosnak titulálnak, kezdettől így van. Szubjektív dolog, abszolút egyéni ízlés dolga, nem tudok vele mit kezdeni. Nehezen viselem a bántó megjegyzéseket, ezért a mai napig betartom, amit Geszti Péter javasolt nekem az X-Faktor ideje alatt, és nem olvasok kommenteket. Meg kellett tanulnom kezelni a fájó megjegyzéseket. Egyszer élő adásban fogalmazott meg egy félmondatnyi kritikát Alföldi Róbert, de nagyon kiakadtam, szörnyen rossz volt hallgatni, holott a többi mentor mind nagyon megdicsért. Mostanában tudatosan védem magam, és távol tartom magam a negatív hírektől, például híradót sem nézek soha. A kedvenc kritikám, amibe belefutottam az egyik videóm alatt, hogy krumplifejű vagyok, na ez a másik véglet, amivel nem tudok mit kezdeni, csak mosolygok.

Nagyon érzékeny, azért kerüli a negatív kommenteket Forrás: Debreczeni Zita

Két tulajdonságot rád aggattak a negatív hozzászólók, de milyen vagy valójában? Melyik két szó jellemez téged leginkább?

Érzékeny, sokszor túlgondolkodó, ami pozitív és negatív is egyben.

Azért nem minden hozzászóló ír sértő megjegyzéseket, szépszámú rajongótáborod van a közösségi oldalakon. Tartod a kapcsolatot velük?

Nagyon szeretek kommunikálni az emberekkel, és nekem is ugyanolyan nagy élmény egy találkozás, mint nekik. Van egy réteg, akik követnek a koncertjeimre, velük már többször találkoztam személyesen, de igyekszem a levelekre is mindig válaszolni. Nyáron volt egy játékunk, aminek az volt a fődíja, hogy a nyertes eljöhetett velem fagyizni és sétálni. Hát óriási élmény volt nekem ez a délutáni program, jó érzés volt beszélgetni, és nem csak egy fotóra összeállni valakivel.

Több kamuprofil is létezik a neten Danics Dóra néven. Ezekkel mit tudsz kezdeni, generált már ilyen oldal kellemetlen szituációt?

Semmit nem tudok tenni, a múltkor nyolcat számoltam össze, és egyikhez sincs semmi közöm a sajátomon kívül. Jelenteni tudjuk őket, de törölni nem, úgyhogy nehéz ezt megszüntetni. Volt ráadásul olyan rafinált ember is, aki a privát oldalam fotóját szedte le, és azzal regisztrált be újra, ami nagyon megtévesztő volt. Szerencsére komolyabb gondot még nem okozott, de örülnék, ha eltűnnének ezek a valótlanságok a netről.

A Jelenidő című dalhoz nemrég készült el a videokliped, és többször látható, ahogy leveted magad a mélybe. Ez a te ötleted volt?

Igen, saját ötlet volt, az első klipemet pedig egy nagyon jó barátom, Szórád Máté rendezte. Összeültünk és tervezgettük, hogy mit kellene csinálni, szép lassan forrt ki a végső koncepció, hogy legyen a kisfilm eleme a zuhanás, ami az egész dalt szimbolizálja egy kicsit. Dupla csavart kapott így az egész, hisz a zene és a képi világ is olyan, hogy többször időt kell szánni rá, hogy az ember megértse.

Hogy zajlott a forgatás? Nem féltél?

A felvétel előtti este ijedtem meg igazán, akkor tudatosult bennem, hogy másnap egy ház nyolcadik emeletéről kell leugranom. Előtte többször próbáltam kaszkadőrrel, nem féltem, és ő is megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok. Pedig korábban sosem csináltam még hasonlót sem a tériszonyom miatt. Felmentünk a nyolcadikra, kiálltam az erkélyre, ahonnan az alattunk levő szélesebb erkélyre kellett ledőlnöm. Fentről olyan kicsinek látszódott minden, az emberek, a házak, a Duna is csak egy kis csík volt a távolban. Dobozokra ugrottam, amiken egy vastag szivacs volt, és bár a leérkezés nem jár fájdalommal, az ütést azért megérzi az ember. Nyolcszor kellett ugranom egymás után, de nemcsak ennyi volt a dolgom, minden szervezésben részt vettem. Helyszínbérlés, kameraállás, ruhaválasztás, nem volt olyan terület, amiből ne vettem volna ki a részem. Ezért is érzem annyira magaménak ezt a klipet.

Eléggé bevállalós voltál korábban is, ha jól tudom, sok helyre stoppal jutottál el. Ismert emberként is utazgatsz így?

Nem, mióta felismernek az emberek, nem is próbálkoztam ilyesmivel. De korábban rengeteget utaztam, és nagyon hiányzik. Eljutottam Prágába és Horvátországba, és szinte teljes Magyarországot bejártam Sári kutyámmal és a barátokkal.

Van már valami új hobbid helyette?

Másfél hónapja kezdtem el újra főzni, mondhatjuk, hogy ez az új hobbim. Ha időm engedi, akkor hetente kétszer-háromszor beállok a konyhába, és kikapcsolok, jólesik a nagy pörgésben a pihenés, a kreatív munka.

Most, hogy végigkoncertezted a nyarat, mik a terveid a következő hónapokra?

Nagyon nagy volt a hajtás nyáron, de az ősz sem lazább, ilyenkor visszatér az élet a fővárosba, ugyanannyi fellépésem van ilyenkor, csak az utazásra nem kell annyi időt szánni. Dolgozom a lemezen, de elég lassan halad a történet, azt hittem, tempósabban tudjuk készíteni. Nem bánom, mert maximalista vagyok, csak jót vagyok hajlandó kiadni a kezemből, de még nem tudom megmondani, hogy mikor kerül a polcokra. Szerencsére sok felkérést kapok, az életem az X-Faktor óta szinte csak a zene körül forog.