Félhetünk a drónoktól, pedig itthon is mindent ellepnek

drón uav mezőgazdaság
TO GO WITH AFP STORY BY LAURENT ABADIE A photo taken on September 9, 2014 shows a drone flying over vineyards of the Pape Clement castle, belonging to Bordeaux winemaker Bernard Magrez in the soutwestern French town of Pessac. Magrez is the first winemaker to have bought last February a drone equipped with a infrared camera to determine the optimal maturity of the domain's grapes and thus harvest them at different times. AFP PHOTO JEAN PIERRE MULLER.
Vágólapra másolva!
Nem lehet betiltani őket, mert veszélyesek, hiszen hasznosak. Mi legyen a drónokkal?
Vágólapra másolva!

A polgári használatban álló drónok többsége tulajdonképpen nem sokban különbözik a távirányítású repülő- vagy helikoptermodellektől: van egy apró fedélzeti számítógépük, egy kamerájuk. Általában wifin vagy más rádiókapcsolaton, okostelefonról vagy tabletről irányítják őket.

Ennek ellenére épp olyan szigorúan kell szabályozni a használatukat, mint a katonai vagy az utasszállító repülőgépekét – nem véletlen, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) e heti konferenciáján a megfelelő jogi környezet kialakítása volt a legfontosabb kérdés.

Engedni is kellene, de tiltani is

Világszerte több mint 1700 különféle típusú drónt lehet vásárolni, és sokan építenek saját maguk távirányítós repülő szerkezetet, így a készülékek használatának szabályozása komoly kihívások elé állítja a jogalkotókat. Az Európai Bizottság célja, hogy 2016-tól fokozatosan a polgári légtérbe integrálják ezeket a járműveket – de egyelőre sem az Európai Unió, sem pedig Magyarország nem rendelkezik minden kérdésre kiterjedő, részletes szabályozással.

Az infravörös kamerával szerelt drónnal egy francia szőlőbirtokon vizsgálják a termést Forrás: AFP/Jean Pierre Muller

Ennek ellenére Magyarországon évek óta egyre több helyen repülnek a drónok. Persze csak módjával, az NKH tájékoztatása szerint számos olyan jogszabály van érvényben, amely szigorú előírásokat tartalmaz a felhasználók számára. A légi közlekedési törvény értelmében például minden vezető nélküli repülésre alkalmas eszköz repüléséhez a légtér ideiglenes használatát biztosító engedélyt kell kérni a hatóságtól. Ennek ügyintézése azonban a drónokkal dolgozók szerint sokszor annyira elhúzódik, hogy lehetetlen teljesíteni. Nem repülhetnek azonban szabadon a drónok, hiszen akár a tömegbe is zuhanhatnak, vagy egyetlen kis lehulló alkatrészük is sérülést okozhat.

A harcmezőről a szántóföldre

Pedig manapság a drónok már nemcsak a harctereken, hanem a civil életben is egyre fontosabb szerephez jutnak, így használatuk betiltása biztosan nem lehet megoldás.

Szerencsére a drónoknak jóval humánusabb felhasználási lehetőségeik is vannak. Amerikában elsőként a BP olajcég kapott engedélyt a Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) a robotrepülők civil használatára. A vállalat az alaszkai olajmezőin az utak és az olajvezetékek felügyeletére fogja használni a drónokat. Ezeket a gépeket általánosságban egyébként pilóta nélküli repülő járműnek, UAV-nek (unmanned aerial vehicle) is nevezik.

Ezzel a módosított DJI Phantom II-es drónnal fagyisdobozt emeltek a magasba a Városligetben Forrás: Origo

Nagyfelbontású kamerákkal felszerelt drónok segítségével olyan, a kereskedelmi műholdakénál jóval részletgazdagabb képeket készíthetnek a szakemberek, amelyek segítségével pontos, háromdimenziós térképeket rajzolhatnak – magyarázta az Origónak dr. Vanek Bálint, az MTA SZTAKI Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportjának vezetője.

Ellenőrzi a trágyázást, megvédi az orrszarvúkat

A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek ezek a gépek, hiszen a levegőből sokkal könnyebben felmérhető, hogy hogyan alakulnak a termésátlagok, egészséges-e a gabona, vagy hogy hol van szükség permetezésre, műtrágyázásra – mondta a szakértő.

A drónok gyakorlatilag bármilyen légi felügyelettel kapcsolatos feladatot el tudnak látni. A veszélyeztetett orrszarvúaknak otthont adó kenyai Ol Pejeta nemzeti parkban például a portyázó orvvadászok megfigyelésére használták őket, a japán Secom cég pedig nemrég személy- és vagyonvédelemre kifejlesztett modelleket mutatott be.

Egy kínai permeteződrón Forrás: AFP/Str

A drónok kiválóan alkalmasak légi felvételek, videók készítésére: mivel üzemeltetésük sokkal olcsóbb egy helikopternél, nem véletlen, hogy a filmipar és a sajtó is előszeretettel alkalmazza őket: néhány napja az internetadó elleni budapesti tüntetésen is felbukkant egy ilyen kamerás fürkész. De használja őket a katasztrófavédelem is, például a természeti katasztrófák – árvizek, erdőtüzek, földrengések, hurrikánok – pusztításának feltérképezésére és a mentési munkálatok megkönnyítésére.

A német posta már drónnal is szállít

A polgári drónokban a multinacionális nagyvállalatok is komoly üzleti lehetőségeket látnak. A német posta futárszolgálata szeptemberben indította el első kísérleti drónposta-szolgáltatását, apró robotrepülőikkel egy északi-tengeri sziget patikájába szállítanak gyógyszereket.

A DHL Paketkopter 2.0 gyógyszerek szállítására alkalmas Forrás: Nikolai Wolff

Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója tavaly decemberben jelentette be, hogy cége speciális csomagküldő szolgáltatást tervez indítani – nyolcrotoros oktokopterekkel szállítanák ki a megrendelt termékeket a vásárlóikhoz.

Hat év, és itthon is drónok repkednek mindenütt

A nagy kereskedelmi égiháborúból a minden lében kanál Google sem maradhatott ki: a keresőcég nemrég vásárolta fel a napenergiával hajtott, pilóta nélküli repülők fejlesztésével foglalkozó Titan Aerospace-t.

Az új-mexikói székhelyű cég fejlesztései iparági áttörést hozhatnak, mivel akkumulátorok helyett napelemek táplálják őket, drónjaik akár évekig is repülhetnek majd anélkül, hogy le kellene szállniuk. A Google szerint a napelemes drónokban komoly lehetőségek rejlenek, segítségükkel a világ olyan pontjain is elérhetővé tehetik az internetet, ahol nincsenek kiépített vezetékes és mobilkommunikációs hálózatok. A Facebook is bevásárolta magát az iparágba, ők a brit Ascenta nevű fejlesztőcéget szerezték meg.

A Google egy ilyen drónnal szállítana csomagokat Forrás: Google

Dr. Vanek Bálint szerint már a nem túl távoli jövőben a környezetükről folyamatosan információkat gyűjtő és egymással is kommunikáló drónokat az önvezető autókéhoz hasonló, intelligens légi irányítási rendszerek vezérelhetik majd. „A drónok esetében sokkal könnyebb megoldani ezt a problémát, mint a közúti járművek esetében, hiszen nem kell olyan külső körülményekkel számolnunk, mint a rossz minőségű utak vagy a váratlanul a kocsi elé lépő gyalogosok” – mondta a kutató.

Az OzoneNetwork TV Magyarországon elsőként készített négyszer 50 perces dokumentumfilmet drónokkal. A Magyarország Madártávlatból című sorozat karácsonykor kerül képernyőre, a forgatás kulisszatitkait itt lehet megnézni.