Feldíszítettük a pálmafát, és végigettük francia barátaink mesterfogásait.

Már a ráják etetéséhez is össze kellett szednem minden bátorságomat. Aztán amikor felém úszott a kétméteres cápa, elvesztettem a realitásérzékemet.

A férfiak zaklatása elől menekültem a Srí Lanka-i buddhista szentélybe, ahol végül nyolc napot töltöttem a saját gondolataimmal.

Elsőre nem sokat láttam Szingapúrból, visszafelé pedig a vonatot is lekéstem, de végül így is megszerettem a várost.

Egy évben egyszer bárki megérintheti Stonehenge köveit. Mi is ezt tettük, és ott töltöttük a napforduló éjszakáját.

Ha Bora Bora nevét meghallja az ember, azonnal a luxus jut az eszébe. Pedig vitorlás hajón is lehet kanapészörfölni, és parti büfében is lehet ebédelni.

Nem voltak ágyak, mosdani a folyóra jártunk, mégis jól éreztem magam. Egy hétig vendégeskedtem egy kis khmer faluban a Mekong partján.

Idilli találkozásnak indult, de az egyre idegesebb állat még akkor sem volt hajlandó elengedni a csuklómat, amikor a vadőr bepancsolt neki. Rémálom a dzsungelben.