71-1 állt a táblán, pedig csak 11-1-re vezetett a Bayern a Dortmund ellen

Der Klassiker — mondják a németek a Borussia Dortmund és a Bayern München összecsapására, mely szombat este fél 7-kor kezdődik. Ám ez a csata azon túl, hogy a spanyol El Classico szó szerinti fordítása alig hasonlít a Real Madrid-Barcelona vetélkedéséhez. Mert a történelem során a két német gárda ritkán volt egy szinten. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Bayern legnagyobb különbségű bajnoki győzelmét is a Dortmund ellen aratta.

Az 1971-72-es bajnokságban a Bayern München 11-1-re ütötte ki a Borussia Dortmundot. Ez a Bundesliga történetének kilencedik szezonjában történt, és ha azt tekintjük, hogy az 1963-as indulásnál a Bayern ott sem volt, a Dortmund pedig igen, akkor ez nevezhetjük óriási meglepetésnek, teljesen váratlan eredménynek is. Ám az első nyolc évben komolyan átrendeződtek az erőviszonyok a központosított, szövetségi bajnokságban.

A Bayern azért nem lehetett ott az 1963-as első kiírásban, mert Bajorországból csak két csapatot fogadott az újonnan alakult Bundesliga, és

ezt a két helyet „elvitte" az akkor sikeresebb, és népszerűbb Nürnberg és az 1860 München.

Észak-Rajna-Vesztfália (Európa legnagyobb népsűrűséggel bíró területével, a Ruhr-vidékkel) több csapatot indíthatott, és ezek között ott lehetett a Dortmund, pedig nála voltak a saját régiójában is jobb és népszerűbb csapatok, elég csak a Schalke, a Köln, vagy a Duisburg nevét említeni.

A Dortmund tehát szerepelhetett az 1963-64-es Bundesliga1 mezőnyében, míg a Bayern csak a harmadosztályból kezdhette a felzárkózást. Utóbbinak annyira jól sikerült ez, hogy 1969-ben bajnoki címet szerzett, és elindult világhódító útjára.

A Bayern München 1969-ben lett először bajnok a Bundesligában, aztán az 1971-72-es szezonban a mai napig létező gólcsúccsal szerzett aranyérmet Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/-

Amikor 1971. november 27-én kifutott a két csapat a müncheni Grünwalder Strasse 17.000 nézője elé a hazai gárda tehát a világ csúcsa irányába masírozott, a vendég pedig a megsemmisülés felé.

Dehogy volt az Der Klassiker!

-- mondta 50 évvel később a Dortmund 11 gólt kapó kapusa, Jürgen Rynio. -- "A második játszott a 15. helyzettel. Számunkra az igazi csaták a Schalke elleni összecsapások voltak, és ha már müncheni csapatot kell mondani, akkor a hatvanasok elleniek. Akkor mi csak egy lelkes gárda voltunk, a Bayern München viszont egy tapasztalt csapat, remekül működő gépezet, világsztárokkal."

Szegény Rynio még 50 évvel később is minden gólra tisztán emlékezett. Arra is, hogy 9-1-es Bayern vezetésnél a mögötte ülő müncheni szurkolók kórusban követelték a 10. találatot. Ekkor a kapus feléjük fordult, és azt látta mögöttük, hogy

a mechanikus eredményjelzőn nincs hely két számjegy megjelenítésére.

Ez kb. 5 perccel a vége előtt volt. Bízott benne, hogy nem lesz szükség a másik karakterre.

Nem érhet ilyen szégyen!— gondolta.

A hazai drukkereket ez persze nem érdekelte, ők űzték-hajtották a Bayernt a 10. gólért. A bajorok leglelkesebb játékosa, „Bule" Roth próbált leginkább a kedvükben járni. És a 88. percben be is talált.
A tábla kezelője leleményes fickó volt. Azonnal hozott két szöget és egy kalapácsot.

Beverte a szögeket a hazai góloknak fenntartott hely mögé

(igaz a kapkodásnak köszönhetően kicsit ferdén) és így már sikerült megjeleníteni a 10-1-et. Ám mire készen lett, újabb gól született, és ez újabb nehézség elé állította. Ugyanis csak két 1-es szám állt a rendelkezésére. Ki gondolta, hogy egyszer három 1-esre lesz szükség? Ám ezt is megoldotta, ugyanis kicsit átpingálta a 7-est, abból csinált alkalmi 1-es számot.

Így tulajdonképpen 71-1 szerepelt a táblán,

de ez akkor csak neki okozott gondot, a stadionban, 17.000 ember ünnepelt. Mindenesetre nemcsak a 11 rúgott gól miatt különleges ez a mérkőzés, hanem emiatt is. Annyira, hogy a szupermodern Allianz Arena folyosójának falára a mai kor művésze rá is festette a furcsa eredményt jelző furcsa táblát.

A legendás eredményjelzőt ábrázoló kép a mai stadion folyosóján. Jól látszik, hogy az első szám eredetileg 7-es volt... Forrás: A szerző felvétele

Jürgen Rynio ma már megtanulta humorosan kezelni azt a találkozót, mert valamilyen szinten ennek is köszönheti a népszerűségét. Mert hogy is tartja a mondás? Nemcsak az a legény, aki adja a pofonokat, hanem az is, aki állja. Ő pedig azon a délutánon 11-et kapott, de egyébként sem volt egy szerencsés kapus.

Ugyanis öt különböző csapattal esett ki a Bundesliga1-ből.

Abban az évben a Dortmunddal kényszerült búcsúra, korábban a Karlsruheval, és azzal a Nürnberggel, mely bajnok volt érkezéskor. Az 1972-es kiesés után pedig szintén lefelé váltott osztályt a St. Paulival és a Hannoverrel.

Túlzás azt állítani, hogy jó ómen volt őt szerződtetni. Bár az utolsó kieséshez kevés köze volt, ám a hannoveri (le)szereplése is bizonyítja: aligha akadt tőle pechesebb hálóőr a német élvonalban. Ugyanis Hannoverben már edző volt, amikor 1986-ban a Bayern elleni találkozó előtt a csapat egyetlen kapusa sem volt bevethető. Ezért Jörg Berger edző őt kérte meg, hogy álljon a lécek közé.

Ezúttal „csak" ötöt kapott a müncheni alakulattól.

Majd egy hét múlva hetet Stuttgartban. Szerencsére ezt követően a csapat egyik „aktív" kapusa visszatért.

Rynio egyébként látja a derűs oldalát ennek a szörnyű sorozatnak, ugyanis 73 évesen ezt mondta egy német újságírónak:

Tudom, hogy az öt kiesés negatív rekord, de ennek köszönhetem, hogy ennyi idő után is kíváncsiak rám, és nyilatkozhatok magának."

Gerd Müller (balra) és Franz Beckenbauer kellemetlen délutánt szerzett Rynionak 51 évvel ezelőtt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide/Istvan Bajzat

Ezt nevezhetjük akasztófahumornak is, de valószínűleg ő ilyen vidám ember. Tavaly Gerd Müller halála után is megkeresték az újságírók, mesélt a „nemzet bombázójáról" és arról a 11-1-ről:

Müller ellen mindig rémálom volt játszani. Azon a 11-1-es meccsen is állandóan a nyakamban lihegett, várta a kipattanó labdát, hogy bevágja. Mivel egész meccsen egy méterre volt tőlem alkalmunk nyílt beszélgetni is. A sokadik találat után mondtam neki: Te, Gerd, azt hiszem itt ma gólkirályt csinálunk belőled. Csak nézett, és küzdött tovább."

Gerd Müller azon a mérkőzésen négyszer talált be szegény Rynió kapujába, és ez volt az a szezon, amikor összesen 40-szer volt eredményes. Ezt a hihetetlen góltermést nem tudta senki megdönteni a Bundesligában egészen tavaly tavaszig, vagyis 49 éven keresztül.

Gerd Müller (balra) abban a szezonban 40 gólt szerezve kiérdemelte a kontinens legjobb góllövőjének járó aranycipőt Forrás: AFP/-

Ez a 11-1 a mai napig a Bayern legnagyobb különbségű bajnoki győzelme, és valószínűleg örökre az is marad. A Dortmundnak viszont van nagyobb veresége, ő szenvedte el ugyanis a Bundesliga történetének legnagyobb „zakóját", a 12-0-át. A másik Borussiatól, a Mönchengladbachtól kapott ki 1978 tavaszán.

A Dortmund 1972-ben kiesett a legjobbak közül, a Bayern pedig úgy lett bajnok (a Bundesligában másodszor), hogy 101 gólt szerzett. Ezt a gólmennyiséget azóta sem tudta egyetlen csapat sem elérni a német elsőosztályban. Két évvel később pedig először nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Jürgen Rynio ma már vidáman mesél az 1-11-ről Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Philipp Schulze

Rynio akkor már távol járt, és (mint már szóba került) vitte magával a balszerencsét is. Ez mindig társa volt pályafutása során, pedig nem volt rossz kapus. Ugyanis még a válogatottba is meghívták 21 évesen. Sőt, majdnem pályára is lépett 1969-ben a Ciprus elleni 12-0-ás vb-selejtezőn. Már kilenc gólnál tartott a National11, amikor Sepp Maier, a Bayern kapuslegendája odaszaladt a kispadhoz, és kérte Helmut Schönt, hogy küldje be helyette Ryniot.

Játszon már a kisgyerek is!

Ám a mester visszazavarta Maiert a kapuba, így nem lett válogatott az örökké balszerencsés hálóőr.

A balszerencsés kapus,Jürgen Rynio és felesége felelősségteljes munkát végez napról napra Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Philipp Schulze

Egyébként civil életében nagyon komoly, felelősségteljes munkája van még most, 74 évesen is. Majdnem 20 éve egy olyan otthont vezet, melyben értelmi fogyatékos, és halmozottan sérült emberek élnek. Ő hozta ezt létre, ő irányítja, és amikor a koronavírus vészesen elterjedt az intézményben a feleségével együtt minden percét itt töltötte, és segített ápolni a betegeket.

Azok voltak az igazán tragikus pillanatok az életemben, és nem azok, amikor 11 gólt kaptam egy meccsen. A futball a legszebb dolog a világon, de csak egy játék"

– mondta Jürgen Rynio, aki válószínűleg a világ legbalszerencsésebb kapusa.