"Egyesek szerint a futball élet és halál kérdése. Ezzel nem értek egyet. Annál sokkal, de sokkal fontosabb." (Bill Shankly)
Az angol Liverpool futballcsapatának egykori edzője, minden idők egyik legjobb kiválóbb szakembere és futballelméje, Bill Shankly mondta a fentieket. Az idők során fényesre koptatott, szinte már közhellyé vált, de üzenetéből és érzelmi töltetéből mit sem vesztő mondatnak most álljon itt a cáfolata. Shankly szavai ettől még ugyanúgy érvényesek lesznek, legfeljebb, ha valaki legközelebb kimondja, akkor majd jusson eszébe Rhali Dobson története.
Nem érzem, hogy készen állnék a visszavonulásra, de az élet olykor meghozza helyettünk a döntéseket. Az élet megy tovább, ennek most így kellett történnie. Mert ez sokkal fontosabb, mint a futball
– mondja a 28 éves Rhali Dobson, az ausztrál női profi fociligában (W-League) szereplő Melbourne City csatára.
Bill Shankly biztosan felvonná a szemöldökét a fenti, számára már-már istenkáromlásnak tűnő szavak hallatán, de szemernyi kétségünk sincs afelől, hogy végighallgatva a támadó történetét, még a szigorú angol úr is megenyhülne.
Rhali Dobson pályafutása nagyszerűen indult. Ausztrália Új-Dél-Wales államában, egy Wauchope nevű, két még nála is sokkal kisebb településrészével együtt is csak 7500 lelket számláló városkában született 1992-ben. Ausztráliában egyáltalán nem furcsa, ha egy ötéves kislány a focit (azaz a soccert) választja kedvencéül, ahogy Rhali is tett. Jól döntött, ugyanis 2007-ben már hazája U17-es válogatottjában játszhatott, a következő évben pedig már a profi ligában, vagyis a W-League-ben debütáló Newcastle Jets játékosa lett.
2017-ig volt a Jets játékosa, ekkora azonban annyira megromlott a viszonya a klubvezetéssel, hogy jobbnak látta eligazolni onnan, így lett a Melbourne City futballistája. Ekkor, még ha csak egyszeres is, de már válogatott focista volt: 2014-ben egy Brazília elleni, 2-1-re megnyert barátságos meccsen csereként léphetett pályára napokkal a 22. születésnapja előtt.
A Melbourne Cityvel pedig nagyon jó lóra tett. A világszerte tíz futballklubot összefogó, zászlóshajóként a Manchester City csapatát felvonultató City Football Group, ahogy máshol, úgy a W-League-ben sem kívánt beleszürkülni a középmezőnybe. A csapat 2016 és 2020 között négy bajnoki címet és két kupát nyert, melyek közül
a 2018-as és a 2020-as, veretlenül megszerzett bajnoki címnek, valamint a legutóbbi szezonban aratott kupagyőzelemnek is részese volt Dobson,
aki a liga történetének 28. játékosaként mondhatta el magáról, hogy eljutott a 100 bajnoki mérkőzésig.
Március 25-én a Perth Glory ellni bajnoki mérkőzésen azonban utoljára húzott szerelést, a találkozó előtt ugyanis bejelentette a visszavonulását. Amit azért igyekezett emlékezetessé tenni, a végül 2-1-re megnyert mérkőzésen csapata az ő góljával szerezte meg a vezetést a 63. percben. Az élet – mint mindig – ezúttal is kiváló forgatókönyvet írt: Rhali Dobson 2008-ban egy Perth Glory elleni meccsen mutatkozott be a W-League-ben.
És végül válaszoljuk meg a kérdést, hogy miért is vonult vissza, mondhatni karrierje csúcsán Rhali Dobson? Vagy jobb, ha ezt rá bízzuk.
"Matt és én mindenben nagyon őszinték vagyunk egymással.
Hat évvel ezelőtt agydaganatot találtak nála, miután rohamot kapott egy meccs közben.
Átesett egy sikeres műtéten, majd úgy döntött, hogy onkológiai felülvizsgálatot, pusztán azért, hogy kutatási adatokat szolgáltathasson az orvosoknak. Ekkor, vagyis idén februárban egy nagyon kis területen újra kimutatták a tumor aktivitását, március 10-én pedig újra megműtötték, én pedig vele maradtam otthon."
Az említett Matt nem más, mint Rhali Dobson – akkor még – élettársa, ma már vőlegénye, aki viszont ragaszkodott hozzá, hogy kedvese végigjátssza a szezont (a 9 csapatos liga alapszakaszában a Melbourne City ezúttal csak 7. lett, így lemardt a rájátszásról), és csak az utolsó meccs után vonuljon vissza.
Ez öt nappal a műtét után történt, két nappal később viszont kiderült, hogy hiába volt sikeres a beavatkozás, az áttétek miatt május végéig okvetlen meg kell csinálni egy nagyon agresszív sugárkezelést, majd egy 12 hónapon át tartó kemoterápiát. Szinte hitetlen, de a fiatal pár még ebben a brutális helyzetben is optimista tud maradni.
Szerencsére időben kaptuk el a dolgot, és Mattnek az életkora miatt nagyon jók az esélyei a teljes felépülésre. Nincs más tünete, szóval minden simán mehet. De attól ez még egy agydaganat, én pedig szeretnék minden létező megragadni, hogy megkaphassuk az élettől, amit csak szeretnénk. Ez sokkal fontosabb, mint a sport. Nekem ő az életem.
A gyógytornász, terapeuta végzettségű Rhali hiába profi focista, női labdarúgóként Ausztráliában sem álmodhat olyan fizetésről, amiből két háztartást, vagy a Victoria állambeli Melbourne és új-dél-walesi otthonuk közötti ingázást finanszírozni tudná, így fel sem merülhetett a folytatás lehetősége.
"Rettenetesen kemény 18 hónap vár ránk, de mindez egy nagyobb jó érdekében történik.
Azt szeretném, ha mindent meg tudnék adni Mattnek, hogy együtt tölthessük az időt a barátaink és a családjaink körében. Ez sokkal többet jelent a focinál. Szomorú pillanat ez számomra, ugyanakkor egy új kaland kezdete számunkra Matt-tel" –
mondta Rhali Dobson az ESPN amerikai lapnak adott interjúban.
Az új kalandnak pedig már nem élettársakként, hanem menyasszonyként és vőlegényként vágnak neki, Matt ugyanis a Perth elleni mérkőzésen, közvetlenül kedvese gólja után még ott a pályán megkérte Rhali kezét. Ki fogják találni: a válasz igen volt.
Az már csak a vőlegény hidegvérét dicsérő részlet, hogy a lánykérés előtti héten kétszer is ügyesen tért ki a házasság lehetőségét unikornisos pizsamában, videohívás közben elővezető Rhali akciója elől, hogy annál nagyobb legyen a meglepetés a Perth elleni meccsen.
"Egy szerény és őszinte lány, aki nagyon fog hiányozni futballból" – mondja róla egykori edzője, a korábbi 18-szoros ausztrál válogatott védő, Patrick Kisnorbo, aki karrierje során többek között a skót Hearts, valamint az angol Leicester City és a Leeds United csapatában is megfordult. Ma már a klub ugyancsak élvonalbeli csapatának edzője, 2017-ben azonban még a nőkkel dolgozott, és személyes hívta a csapatához Dobsont, akinek közismerten jó volt a viszonya szurkolókkal, függetlenül attól, hogy éppen melyik klub mezét viselte.
Remélem, hogy lesznek, akik követik a példámat, és nem sajnálják az időt, hogy a meccsek után beszélgessenek a szurkolókkal. A szurkolók és a klub is megérdemli, hogy rászánjuk ezt kevéske időt
– mondja az immár ex-futballista, aki a napokban már meg is kezdte új, nem kevésbé kalandos életét, miután agydaganat-kutatásra specializálódott alapítvány támogatására 160 kilométert készül gyalogolni Sydney-ből Newcastle-be, útközben pedig felvilágosító kampányokat tart a betegség kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.
"Nyilvánvalóan egészen másféle kihívás lesz, mint 90 percen át futkározni a focipályán. Remek lehetőség, hogy a legkülönfélébb emberekkel találkozzak, és megpróbáljam őket bevonni a közös ügyünkbe."