Van Gaal szövetségi kapitány akar lenni

A holland szakember, Louis van Gaal Magyarországon nem számít túl népszerűnek, ám szakmai tudását aligha vonhatja kétségbe bárki is. Az egykoron az Ajax Amsterdamnál és az FC Barcelonánál is megfordult mester jelenleg az AZ Alkmaarnál dolgozik, és igyekszik itt is alkalmazni a maga sajátos futballfilozófiáját.

- Az első kérdés biztos nem lepi meg. Igaz, hogy bejelentkezett az angol szövetségi kapitányi posztra?
- A holland sajtó a bolhából is elefántot csinált. A szerződésem az AZ Alkmaarnál 2010-ig szól, de van benne egy záradék, amely szerint csak akkor távozhatok korábban, ha szövetségi kapitánynak hívnak. Mivel minden ország válogatottjához nyilvánvalóan nem akarok elmenni, ezért megneveztem azt az ötöt, amelyiknek nem mondanék nemet. Anglia is köztük volt, és amikor Steve McClaren lemondott, a média rögtön ráharapott a sztorira. Jól érzem magam Alkmaarban, remek a viszonyom az elnökkel, a játékosokkal és a szakmai stábbal is, és nagyon tetszik a klubnál uralkodó hangulat.

- De ezek szerint szívesen lenne szövetségi kapitány?
- A legfőbb ambícióm az, hogy részt vegyek egy nagy nemzetközi tornán egy válogatottal, és megnyerjem. Klubszinten már szinte mindent elhódítottam, ami lehetséges. Úgy érzem, hogy már csak egy Európa-bajnokság vagy világbajnokság hiányzik a karrieremből. Az AZ természetesen meg akar tartani, és eddig mindenhol kitöltöttem a szerződésemet, ahol igényt tartottak rám. Az elnök hosszú távra tervez, és egészen 65 éves koromig számítana rám, de én azért ennél előbb szeretnék szövetségi kapitány lenni.

- A holland válogatottnál eltöltött időszakából megbánt valamit?
- Én mindig a jelent és a jövőt vizsgálom, nem a múltat. Sajnos nem jutottunk ki a 2002-es világbajnokságra, de a lemondásom oka az volt, hogy néhány játékos nem volt hajlandó alávetni magát a módszereimnek. Megvan a magam stílusa, amin nem fogok és nem is akarok változtatni.

- Sokat lehet hallani a "Van Gaal-rendszerről". Ezt hogyan írná le?
- Ez inkább egy futballfilozófia, mint szisztéma. A játékrendszer mindig attól függ, hogy milyen labdarúgók állnak az edző rendelkezésére. Az Ajaxnál 4-3-3-ban játszott a csapatom, a Barcelonánál előfordult a 3-3-2-2-es felállás, Alkmaarban pedig gyakran a 4-4-2-t alkalmazom. Ebből a szempontból rugalmas vagyok, de a filozófia ugyanaz marad.

- Akkor maradjunk a filozófiánál. Ez mit jelent, és mindenhol alkalmazni tudja?
- Nem hiszem, hogy minden szituációra alkalmazható lenne. Szükség van a megfelelő hozzáállásra, és nagyon sok függ az edző és a játékosok viszonyától. A csapatnak az edző a meghatározó eleme, de szükség van a nyitottságra mind az ő, mind a focisták részéről, hiszen együtt kell dolgozniuk a sikerért. A taktikai felkészítés létfontosságú. Minden játékosnak tudnia kell, hogy hol a helye a pályán, és ezért kell kölcsönös megértés, illetve nagy fegyelmezettség. Ezt a sportot 22-en játsszák, és ebből 11-en az ellenfeleid: a labdarúgóknak tisztában kell lenniük, hogy melyik ellenfelet kell átjátszaniuk, és hol tudnak segíteni a csapattársuknak.