Félistennek képzelik magukat, pedig inkább csak idegesítően szánalmasak

fbl Horizontal
Ez a botrányosan gyenge szlovén bíró, Slavko Vincic elképesztő módon vezette az Argentína-Szaúd-Arábia meccset Dohában
Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

A szlovén Slavko Vincic 2023. március 14-én a Manchester City-Leipzig BL-meccsen kamu 11 -est adott az angoloknak, majd teljesen egyértelmű helyzetben nem állította ki a City kapusát. Ekkor újra közöltük ezt a cikket.

Minden labdarúgó-világbajnokság egyik érzékeny pontja a bíráskodás, ám a végső mérleget általában a torna végén szoktuk megvonni. Az, hogy most a katari focivébé harmadik napja után ezzel foglalkozunk, nem véletlen. Eddig minden napra jutott valami balhé, de amit a szlovén bíró az Argentína-Szaúd-Arábia meccsen művelt, az túlment minden határon. És az is, ahogy a FIFA mindenkit hülyének nézve teljesen alkalmatlan bírókat hív meg a vébére. Az egyikük - akit korrupció miatt az Afrikai Labdarúgó Szövetség felfüggesztett - szerdán meccset vezet Katarban.

Kiküldött munkatársunk, Lantos Gábor helyszíni jelentése a 22. labdarúgó-világbajnokságról, Katarból.

Nem véletlen, hogy már a vb kezdete előtt az Origón többrészes sorozatban idéztük fel a tornák eddigi nagy tévedéseit, csalásait.

Ha most 2026 lenne, az első helyen szerepelne ebben a sorozatban a keddi Argentína-Szaúd-Arábia meccs.

Az, hogy Szaúd-Arábia a világbajnokságok történetének legnagyobb meglepetését okozva 2-1-re legyőzte a végső győzelemre is sokak által esélyesnek tartott, Lionel Messivel felálló Argentínát, csakis a lelkesen és elképesztően focizó arab csapaton múlt.

Ekkora bírói nyomás alatt ugyanis nem sok együttes focizott a vébék történetében. Megkockáztatom: az 1978-as magyar-argentin meccsen a portugál Garrido játékvezetése fasorban sem volt ehhez képest.

Ez a botrányosan gyenge szlovén bíró, Slavko Vincic elképesztő módon vezette az Argentína-Szaúd-Arábia meccset Dohában Forrás: AFP/Juan Mabromata

Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy egy-egy ilyen tornán a nagy esélyeseket – sportköznyelven szólva – tisztelik a játékvezetők.

Persze ez már önmagában is nevetséges, mert miért nem lehet mindkét csapatnak egyenlő feltételeket biztosítani?

De rendben, a bíró is ember, ő is tudja, mit jelent a világ labdarúgásában Argentína és mit Szaúd-Arábia.

Amikor a hosszabbítás hosszabbításában (eleve 8 perc ráadást jeleztek) a szaúdi al-Sahrani fejét lerúgta a saját kapusa, a sérült játékos a földre zuhant. A bírónak esze ágában nem volt megállítani a játékot. Megvárta, hogyan végződik az argentinok támadása. Hátha gól lesz belőle.

Most képzeljük el ugyanezt a másik oldalon, azaz, ha argentin játékossal történik hasonló.

Elképesztő volt látni, hogy korábban az egyik sérült szaúdi focista szeretett volna visszatérni a pályára, ott integetett az oldalvonal mellett, támadtak az így emberelőnyben lévő dél-amerikaiak, de a szlovén bíró rá sem hederített arra, hogy valaki szeretne visszajönni a pályára. Ez a ki tudja miből és honnan táplálkozó arrogancia, gőg, felsőbbrendűég nagyon jól jellemzi a világ bíróinak magatartását.

Régen azt mondták: a bíró a pálya tartozéka. Ez régen nincs így. Ezek az emberek – akiknek a nagy része soha nem focizott olyan professzionális szinten, mint azok, akiknek a meccseit vezetik – mára

korlátlan, megtámadhatatlan, kritizálhatatlan urak lettek.

Tisztában vannak azzal, hogy mögöttük áll a FIFA vagy az UEFA. Ahhoz, hogy tetteiknek komoly következménye legyen, olyan hatalmas hibát kell elkövetniük, mint amikor a 2012-es ukrajnai Európa-bajnokságon a Kassai Viktor vezette magyar bírócsapat nem látta, hogy Ukrajna szabályos gólt lőtt Angliának.

Aleksander Čeferin remekül menedzseli az alkalmatlan bírókat Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

A szlovén Vincicet haza kellene küldeni Katarból, de van rá egy fogadásom, hogy ez nem fog megtörténni. (Ha mégis, akkor én leszek az első, aki bocsánatot kér.) A szlovén mögött ott áll az UEFA befolyásos elnöke, Aleksander Čeferin. Ha nem állna ott, akkor ez a szlovén ember el sem jöhetett volna a katari világbajnokságra. Mert ő vezette a Frankfurt-Glasgow Rangers Európa-liga-döntőt, ahol nem adott meg egy 11-est és elmaradt egy kiállítás. És ő volt az, aki egészen nevetségesen vezette a német-magyar meccset, úgy adott sárgát Szalai Ádámnak, hogy azon még a német Ruediger is nevetett.

Valamint ez a Vincic nevű jóember fullasztotta botrányba az idei Internazionale-Barcelona BL-mérkőzést, ahol a videószobában ugyanaz a holland ember, van Boekel volt a párja, mint most Katarban.

Csak e három eset után vajon ki és miért gondolja azt, hogy ennek a két bírónak bármi keresnivalója van egy labdarúgó-világbajnokságon?

Ma már nincsenek nagy bíróegyéniségek. Palotai Károly az volt Forrás: MTI/Németh Ferenc

A hétfői napon, az Anglia-Irán (6-2) mérkőzésen nevetségesen fontoskodó

brazil Raphael Claus minden egyes teátrális mozdulata, testtartása, testbeszéde azt jelezte: a játékosok jobb, ha tudják, ki az igazi úr a stadionban.

Négy évvel ezelőtt, az oroszországi világbajnokság döntőjét (még egyszer, a döntőjét) egy olyan argentin vezette (Nestor Pitana), aki sokkal inkább egy bohócra emlékeztetett, mint komoly játékvezetőre. Mégis – jobb nem lévén – neki adták a döntőt, mert tudták, hogy akkor is végrehajtja az utasításokat, ha a fene fenét eszik.

Az argentin Nestor Pitana jobb híján vb-döntőt vezetett Moszkvában Forrás: NurPhoto/Mike Kireev/NurPhoto/Mike Kireev

Ez a jobb nem lévén a kulcskifejezés ebben az ügyben. A világ labdarúgásának ugyanis ma nincsenek olyan játékvezető egyéniségei, mint amilyen régen Palotai Károly, Puhl Sándor vagy a francia Michel Vautrot volt. (A lista még bővíthető lenne.)

Palotai játékosként olimpiai bajnok volt, nem véletlen, hogy a FIFA rábízta az 1978-as vb legrázósabb meccsét, a brazil-argentin csontzenét.

Puhl Sándor vébédöntőt vezetett. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a bírók nem hibáztak. Puhlnak is volt pályafutása során néhány rossz ítélete. De ezeket a bírókat még a játékosok is sokkal jobban elfogadják, mint a maiakat.

Mert miért kellene tisztelnie egy angol focistának a brazil Calust, aki előbb – teljesen érthetetlen módon – 12 percet hosszabbít az Anglia-Irán meccs második félidejében (ezt semmi nem indokolta), majd a meccs 117. percében nekiáll videózni, s utána felsőbbrendűségének teljes tudatában intézkedik, hogy a nevetséges iráni tizenegyesnél nehogy valaki beszaladjon a tizenhatoson belülre.

Nem véletlen, hogy az angol sztárok csak röhögtek a brazil teátrális intézkedésein.

Hogyan várhatja el a világ, hogy a videóbíró-rendszer majd jobbá teszi a focit, ha az Argentína-Szaúd-Arábia meccsen 0-0-s állásnál egy nevetséges tizenegyest percekkel a történtek után fújnak be? Mit gondolnak arról a bíróról, aki látja, hogy az iráni kapus magatehetetlenül, vérző orral fekszik a földön, de a lila ruhás nem rendel el azonnal cserét. Mit lehet arra mondani, hogy a nagyvonalú továbbintések, az állandó magyarázkodás jellemzi ezeknek az embereknek minden egyes mozdulatát. Mintha ők lennének az egész történet középpontjában, és nem azok, akik miatt milliók ülnek a tévék előtt, vagy váltanak jegyet egy-egy meccsre.

A brazil Raphael Claus bohóckodása is emlékezetes marad az Anglia-Irán meccsről Forrás: AFP/Adrian Dennis

A hosszabbítás hosszabbítása

Értjük, hogy meg kell torolni az időhúzást. Értjük, hogy a sok csere miatt több lett a holtidő. De nem értjük, miért kell 12 percet hosszabbítani az Anglia-Irán meccs második félidejében, amikor ezt semmi sem indokolja. Mintha ezzel is egy új fegyvert kaptak volna a bírók, hogy addig vezessenek egy-egy meccset, amíg kedvük tartja. A nézők meg csak hüledeznek és nem értik az egészet.

Néhány héttel a vb kezdete előtt az UEFA pár újságírót – magyarokat is – meghívott a szervezet svájci központjába, hogy amolyan sajtótúra keretében mutassa meg az újságíróknak a videóbíró-szobát, az egész rendszer működését.

A történet legmeghökkentőbb része az volt, hogy a sajtót az az olasz Roberto Rosetti tájékoztatta, aki a focivébék történetének egyik legnagyobb csalását követte el a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon, a Mexikó-Argentína meccsen.

Amikor az argentinok első gólját Tevez többméteres lesről szerezte meg, Rosetti és partjelzője szemrebbenés nélkül adta meg a gólt. A stadion nagy kivetítőjén ismételték a jelenetet, a szerencsétlen mexikóiak a táblára mutogattak, de Rosetti oda sem nézett. Ez akkora hiba volt, hogy a FIFA másnap hazazavarta a vb-ről az olaszt. Ez volt Rosetti utolsó nemzetközi meccse, mert ezek után visszavonult a bíráskodástól. És akkor 12 évvel később az UEFA-nál ez az ember a játékvezetők főnöke, ő dönt mindenről, ő támogatja és menedzseli a katari vb-n csaló Vincicet, a szlovén UEFA-elnök haverját. Milyen üzenete van ennek?

Az olasz Rosettit haza kellett zavarni a 2010-es vébéről. Ma ő az UEFA bíróinak a vezetője Forrás: ddp images via AFP/Oliver Lang

A felgyorsult futball természetesen óriási próbatétel elé állítja a bírókat – ezt mindenki elismeri. Nem is ezzel van a baj, mert tévedni minden sportágban szoktak, bármennyire is kellemetlen ez.

A baj a tudatos vagy szándékos csalással, a kisebb csapatok elnyomásával, vagy azzal a hatalmi arroganciával van, amely a bírók egy részét jellemzi.

Meg azzal, hogy a kiválasztás során szemrebbenés nélkül küldenek egy-egy vébére olyan bírókat, akiknek semmi keresnivalójuk nincs itt. Akik egy Afrika-kupán a meccs vége előtt 5 perccel azt hiszik, hogy lejárt az idő, lefújják a találkozót, majd amikor szólnak nekik, hogy mester, ez még nem a vége, szemrebbenés nélkül folytatják a meccset. Azt hiszik, hogy viccelek? A zambiai Janny Sikazwe a Tunézia-Mali Afrika-kupa-meccset fullasztotta káoszba.

Előbb megadott egy jogtalan tizenegyest Tunéziának, majd amikor ez kimaradt, a 86. percben lefújta a meccset. A csapatok levonultak, a vesztésre álló Tunézia csak heves reklamálás után tudta rávenni a feladata ellátására totálisan alkalmatlan zambiait, hogy folytassák. De ez sem volt elég, mert a bíró a 89. percben ismét azt hitte, hogy lejárt az idő és újra befejezettnek nyilvánította a mérkőzést.

Az Afrikai Labdarúgó Szövetség korrupció gyanúja miatt eltiltotta a zambiait.

A totálisan alkalmatlan zambiai Janny Sikazwe november 23-án meccset vezet Katarban Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Haykel Hmima

Erre mit csinált a FIFA? A korrupt és totálisan alkalmatlan Sikawzét meghívta a katari focivébére.

November 23-án a Belgium-Kanada mérkőzésen ő lesz a játékvezető.

Ennél egyértelműbb és szánalmasabb üzenete nem lehet a világnak: a FIFA és az ő kedvenc bírói mindent megtehetnek.

Doha, 2022. november 22., kedd.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!