Most a lengyel külügyminiszter sokkolja a világot

háború, ukrajna
Vágólapra másolva!
Tovább folytatta a világháborús hergelést Radoslaw Sikorski, mivel azt állította, hogy nem lehet diplomáciai úton lezárni az orosz-ukrán háborút. A lengyel külügyminiszter szerint csak nyers katonai erővel lehet sikert elérni. A lengyel külügyminiszter szavait nagyban cáfolja, hogy nemrégiben a Die Welt arról írt, hogy 2022 áprilisában szinte teljesen kész volt az orosz-ukrán békemegállapodás, de az amerikaiak és a britek nyomása miatt végül az egészből nem lett semmi.
Vágólapra másolva!

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet a diplomácia eszközeivel meggyőzni az ukrajnai háború befejezésének szükségességéről – jelentette ki egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter a nyugat-lengyelországi Slubicében. A két külügyminiszter a Lengyelország európai uniós (EU-) csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt Slubicében.

A közös sajtóértekezleten Sikorski az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésének esélyei iránt tudakoló újságírói kérdésre elmondta: Putyin elnökkel 

az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen.

“Putyin, mint kiderült, csak a nyers gazdasági és katonai erőre van tekintettel” – jelentette ki Sikorski. Hozzátette: éppen ez a “pénznem”, amelynek felhasználásával az orosz elnököt “meg kell győzni, hogy az invázió hiba volt, a háború pedig megnyerhetetlen”. Sikorski hozzáfűzte: “csak akkor van némi esély békére”.

Ukrajna, Ukrán, Orosz, Oroszország, háború, konfliktus, 2024.05.02., UkránOroszháború,
Egyre nagyobb az esélye a világháborúnak az orosz-ukrán konfliktus miatt
Fotó: AFP/State Emergency Service of Ukrai

A lengyel külügyminiszter hazudott?

Sikorski szavainak némileg ellentmond, hogy a Die Welt nemrégiben arról írt, hogy véget vetett volna a háborúnak az a megállapodástervezet, amelyben a két hadviselő fél 2022. április 15-ig állapodott meg. Csak néhány pont maradt nyitva. Ezeket Putyinnak és Zelenszkijnek személyesen kellett volna megvitatnia egy találkozón, amelyre soha nem került sor. 

E dokumentum szerint Ukrajna többek között beleegyezett volna abba:

  • Betartja az „állandó semlegességet”, azaz lemond a katonai szövetségekben való tagságról, beleértve a NATO-t is;
  • Lemond a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, nem engedi be az országba a külföldi csapatokat és nem engedi be a fegyvereket;
  • Nem adja át infrastruktúráját, beleértve a repülőtereket és tengeri kikötőket, más országoknak;
  • Tartózkodik a külföldi részvételű hadgyakorlatoktól és a katonai konfliktusokban való részvételtől;
  • Törvényi úton betiltja „a fasizmust, a nácizmust és az agresszív nacionalizmust”.

Oroszország pedig vállalta, hogy többé nem támadja meg Ukrajnát;

  • Támadás esetén a garanciavállaló országok három napon belül kötelesek támogatni Ukrajnát;
  • A Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság részei Oroszországnál maradnának. 
  • A Krím és Szevasztopol kikötője kikerült a biztonsági garanciákból, ami gyakorlatilag a félsziget átadását jelentette az Orosz Föderációnak.
  • A tárgyalások során Oroszország kijelentette, hogy kész kivonni csapatait Ukrajnából, de a Krímről és Donbasz egyes részeiről nem. Az államfőknek közvetlenül kellett volna megvitatniuk a csapatkivonás részleteit.

Világháborús veszély

A nyugati hatalmak, kiváltképpen a britek és az amerikaiak háborúpárti nyomása miatt a fenti megállapodásból végül nem lett semmi. Sőt, mára odáig jutottak a nyugati országok, hogy akár a III. világháború kockázatát is vállalnák Ukrajna érdekében. 

Minden egyes meggondolatlan nyilatkozat a háborús eszkaláció veszélyét hordozza magában. Külön kiemelendő, hogy a balti államok diplomáciai viszonya az oroszokkal egyébként is rendkívül hűvös

– minderről már ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak azzal kapcsolatban, hogy egyre inkább elmérgesedik a viszony Oroszország és Litvánia között. A Századvég tanácsadója arról is beszélt, hogy Franciaország, Lengyelország és Németország közvetetten részt vesznek a keleti szomszédunknál zajló háborúban, nyíltan finanszírozzák azt, ezzel elnyújtva a háborút, és provokálva Oroszországot. A szakértő szerint ha bármely fél atomháborút indítana, az ipso iure magával hozná a III. világháborút, ami minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné.

Drámai következményekkel járhat a NATO-főtitkár kijelentése

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár váratlanul Kijevbe érkezett hétfőn, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót – közölte Farah Dakhlallah, az észak-atlanti szövetség szóvivője a The Kyiv Independent szerint.

Az X-en közzétett bejegyzésében Stoltenberg arról írt, hogy 

a helyzet nehéz, de még nem túl késő, hogy Ukrajna felülkerekedjen a háborúban, és a további támogatások is úton vannak. 

Továbbá arról is írt, hogy a NATO hosszú távon is elkötelezte magát, és visszafordíthatatlanul ráállítja Ukrajnát arra a pályára, mely a szervezetben való tagsághoz vezet.

A NATO-főtitkár ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szövetség nem tartotta be az ukránoknak tett ígéreteit, így az Egyesült Államok támogatása hat hónapot csúszott, míg az Európai Unió nem tudott annyi lőszert szállítani, mint amennyit ígért. Azonban mindez most meg fog változni Stoltenberg szerint. 

Ezt bizonyítja az amerikai segélycsomag elfogadása, vagy épp a Rishi Sunak által ígért rekordmértékű támogatás, és a németek által felajánlott Patriot légvédelmi rendszer is.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Stoltenberg meghívta Zelenszkijt a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy Ukrajna meghívást kapna ott a szövetséghez való csatlakozásra. Zelenszkij kijelentette még, hogy Ukrajna helyesli a NATO-főtitkár ötletét, hogy százmilliárd eurós különleges szövetségi alapot hozzanak létre az ukrán védelem támogatására, de érdekelnék a részletek arról, miként.

Macron is világháborút akar

Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban. Az Ukrajinszka Pravda pedig arról írt, hogy Anton Hofreiter, a Bundestagban működő Európai Uniós Ügyek Bizottságának vezetője nem zárta ki: az amerikai képviselőház által Ukrajna számára jóváhagyott segélycsomag lehet az utolsó.

Talán ez az utolsó amerikai segélycsomag nagyon hosszú időre, vagy teljesen az utolsó

– mondta Hofreiter a Funke médiacsoportnak. 

Leopard2, tank,
Az utolsó segélycsomagot kapta Ukrajna?
Photo by Sascha Schuermann/Getty Images

Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén a Millenárison. A kormányfő kiemelte: a háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták, Soros György hálózata milliószám küldi a dollárokat Budapestre a háborúpárti baloldalnak. Akik nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik igényének megfelelően kormányváltást akarnak. A békepárti kormány helyett háborús kormányt, nemzeti kormány helyett Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt akarnak – hangsúlyozta. Hozzátette: ne hagyjuk Magyarországot, harcolnunk kell! Meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát. Meg kell védeni a gazdasági eredményeinket. Meg kell védeni a családjainkat, és különösen is a gyerekeinket. Hogy Brüsszelben is értsék: no migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban, amelyet ma kibocsátunk – mondta Orbán Viktor, aki beszéde végén fel is mutatta a dokumentumot.