A Honvéd novemberben nyugat-európai, 1957 elején dél-amerikai túrára indult, de utóbbit az MLSZ nem engedélyezte hivatalosan, így amikor a csapat elutazott Brazíliába, a szövetség a FIFA-hoz fordult, a világszövetség pedig eltiltotta a játékosokat.
Bár Tichy Lajos a Barcelonától, Bozsik József az Atléticótól, Lantos Mihály az Atléticótól és a Milantól is ajánlatot kapott, végül
Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Grosics Gyula döntött úgy, hogy nem tér haza.
Grosics végül 1957 júliusában meggondolta magát, Győrben, egy ÁVH-laktanyában aláírta a nyomozati jegyzőkönyvet, féléves eltiltást kapott, de ősszel már ismét a válogatottban védett.
Volt egyszer egy ifiválogatott
Az akkor a világ legjobbjának tartott magyar ifjúsági válogatott is disszidált, az 1956 nyarán éppen Magyarországon rendezett U18-as UEFA-tornán 4–2-re legyőzte Angliát, ez annyira megtetszett a vendégeknek, hogy meghívták a csapatot. A válogatott októberben vonattal nekivágott az útnak, Bécsben 3–1-re legyőzte Ausztriát, Londonban pedig két 2–1-es vereség után értesült a budapesti forradalomról.
A keretből csupán ketten tértek haza. Gelei József kapus később olimpiai bajnok lett, az ötszörös válogatott Povázsai László pedig a Csepellel és a Győrrel is bajnokságot nyert. Mathesz Imre rövid ideig az Austria Wien csapatában szerepelt, de 1957-ben végül ő is hazajött.
A magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott 1956-os kerete
Kapusok: Gelei József, Várhidi Mihály
Védők: Kovács István, Lipták György, Nemes Gyula, Pázmándy Péter
Fedezetek: Babos Sándor, Hanek János, Makay Dezső
Csatárok: Kaszás László, Keresztes Gábor, Lőrincz Tibor, Mathesz Imre, Németh Valér, Povázsai László, Szalay Tibor, Sztáni István
Szövetségi kapitány: Hoffer József
Rémhírek és áldozatok
„A forradalom során háromezer ember vesztette életét, köztük sportolók is. Mi
nyolc élvonalbeli sportoló áldozatról tudunk,
köztük például Hegedüs István válogatott, magyar bajnok öttusázóról. De volt olyan is, mint például az akkor már olimpiai bajnok úszó Temes Judit, aki frissen végzett orvosként folyamatosan műtötte a sebesülteket” – mesélte Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban megnyílt Sport és Forradalom 1956 – Forradalom és Sport című kiállításon.
A városban rémhírek terjedtek Csermák József kalapácsvetőről, az 1952-es helsinki olimpia bajnokáról, de a Népszava október 29-én megírta, hogy a sportoló épségben eljutott a tatai edzőtáborba. A Magyar Nemzet november 1-jén megerősítette, hogy Puskás Ferenc, illetve az első magyar öttusa-világbajnok Benedek Gábor öttusázó is egészséges.
Emlékkonferencia
Az október 17-i római konferencia előadásai az 1956-os forradalmi eseményeket, valamint az az évi melbourne-i olimpia témakörét járták körül. Ezen szó esett az 1950-es évek sportéletéről, a Testnevelési Egyetem forradalmi szerepéről és a veszteségeinkről, azaz a forradalom következményeként elvándorolni kényszerült kiváló magyar sportolókról, sportvezetőkről. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.