Darázsfészekbe nyúltak a szentségtörő punk csajok

Továbbra is fogva tartják Oroszországban a Pussy Riot nevű feminista punk kollektíva három tagját. Az ügy elég komolyan megosztja az orosz társadalmat, és erősödik a nemzetközi tiltakozás is. Miért zavarja ennyire Putyint néhány lökött punk csaj?

Egyre komolyabb nemzetközi tiltakozás övezi a márciusban őrizetbe vett orosz feminista punkok ügyét: legutóbb az Amnesty International szólította fel az orosz hatóságokat a három letartóztatott nő szabadon bocsátására, és Maria Alehinát, Nagyezsda Tolokonnyikovát, valamint Jekatyerina Szamuszevicset "a lelkiismeret rabjainak" nevezte. Korábban is több külföldi városban tüntettek az ügy érdekében az orosz nagykövetségek előtt, míg múlt vasárnap Toomas Hendrik Ilves észt elnök is részt vett azon a tallinni koncerten, melyet a Pussy Riot melletti szimpátia jeleként szerveztek az észt fővárosban.

Mint arról annak idején a Quart is beszámolt, a Pussy Riot nevű ellenzéki kollektíva tagjai február 21-én bejutottak a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba, ahol egy "punkimában" a Szűzanyát arra kérték, hogy űzze el Putyint - illetve felhívják a figyelmet az egyház és a politika káros összefonódására is. A rendőrség emiatt az akció miatt tartóztatta le a Pussy Riot hat tagját március 3-án, egy nappal az elnökválasztás előtt. A vád a közrend megzavarása és "gyűlöletbűntény", amik miatt akár hét év börtönbüntetés is járhat. A hat letartóztatott közül négyet ugyan elengedtek, kettejüket viszont előzetes letartóztatásban tartják azóta is (sőt, csatlakozott hozzájuk egy harmadik vádlott is) - annak ellenére, hogy kis gyermekeik vannak. Az ügy azóta is élénken foglalkoztatja a megosztott orosz társadalmat, egymást követik a letartóztatottak szabadon engedését követelő demonstrációk, és a külföldi sajtó is folyamatosan figyeli a fejleményeket.

De kikről is van szó? A Pussy Riotra ugyan előszeretettel hivatkoznak a hírügynökségek zenekarként, pedig inkább egy laza kollektíváról van szó, amelynek mintegy 25-30, névtelenségbe burkolózó tagja van, köztük a komoly technikai személyzet is, amely az akciókat fotókkal és videókkal örökíti meg. A kollektíva 2011 szeptemberében alakult, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy újra kíván indulni az elnökségért, és a rendszerint provokatív dalszövegek is az orosz politikát és közéletet célozzák meg, de a nők helyzetével is sokat foglalkoznak. A Pussy Riotra januárban figyelt fel először a világ, amikor az arcukat rongyokkal eltakaró, saját bevallásuk szerint átlagosan 25 év körüli lányok a moszkvai Vörös téren léptek fel a Kreml előtt. A fellépéseik egyébként is flashmob-szerűek, és tartottak már ilyet trolibusz tetején, elegáns áruházban, valamint egy garázs tetején a börtön mellett, melyben éppen akkor az orosz ellenzék vezéralakját, Alekszej Navalnijt tartották fogva. Bátran leszögezhetjük tehát, hogy a Pussy Riot esetében maga a zene csupán eszköz.

Januárban, a Kreml előtti akcióban részt vevő nyolc lányt letartóztatták, de bírság ellenében akkor még mindet szabadon engedték, és ezt követően kezdett foglalkozni a nyugati sajtó is a Pussy Riottal. A Guardian február elején szólaltatott meg két tagot, akik közül az egyik akkor még azt mondta: "A forradalmat nőknek kéne csinálniuk, mert bennünket egyelőre nem vernek meg vagy börtönöznek be." Nem sokkal később azonban csalódniuk kellett.

A Pussy Riot azonban nemcsak Putyin híveit haragította magára, hanem az orosz ortodox egyházat is. Márpedig az orosz ortodoxokról tudni lehet, hogy már a kevésbé nyilvánvaló provokációt sem tűrik meg: 2006-ban az egyház például a moszkvai Madonna-koncert bojkottálására szólított fel, mivel szerinte "Madonna a saját szenvedélyeinek kifejezésére használta fel a keresztet, Szűz Mária képét és egyéb vallási jelképeket". A Pussy Riot letartóztatása ráadásul annyira megosztotta az orosz társadalmat, hogy még a hívők álláspontja sem egyértelmű, miután márciusban ortodox hívők egy csoportja arra kérte az egyházfőt, Kirill pátriárkát, hogy a keresztény megbocsátás szellemében szólaljon fel a letartóztatottak érdekében. Sőt, egyházi tisztviselők is a felmentésüket szorgalmazták, mondván, hogy az ügy csak kiélezi az ellentéteket hívők és nem hívők között. Maga Kirill pátriárka azonban továbbra is kitart amellett, hogy a Pussy Riot akciója az ördög műve, és szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy vannak, akik ortodoxnak nevezik magukat, és el akarják simítani a "szentségtörést".

A gond csak az, hogy a Putyin mellett elkötelezett orosz ortodox egyházat egyébként is sorozatos támadások érik, és a héten Kirill pátriárka közleményben utasította vissza azt az egyház "megszentségtelenítésére" történő három kísérletet, melyek szerinte oroszellenes erők művei, és amelyek közül az egyik a Pussy Riot akciója. A másik kettő egyébként sokkal kellemetlenebb az egyház számára: az egyikben kiderült, hogy a pátriárka hivatalos honlapján szereplő archív képek egyikén egy nagyjából 30 ezer dollár (6,8 millió forint) értékű karórát retusáltak le a kezéről, a másikban pedig egy moszkvai apartman miatt kellett magyarázkodnia. A pátriárka korábban "isteni csodának" nevezte Putyin tizenkét évnyi miniszterelnöki, illetve elnöki hivatali idejét, és azóta az egyház a Putyin-ellenes erők támadásainak középpontjában áll. A Pussy Riot akciója egyaránt feszült helyzetben érte az orosz vezetést és az egyházat is, és ezek egyelőre már csak ezért sem szándékoznak meghátrálni az ügyben. Még úgy sem, hogy nőkről van szó.