Az amerikaiak akadályozták meg az orosz-ukrán békekötést

John Mearsheimer, politológus professzor egy podcast interjúban beszélt az orosz-ukrán helyzetről. Állítása szerint az Egyesült Államok szabotálta a békefolyamatot az orosz–ukrán háborúban: a Fehér Ház egyszer megakasztotta a tárgyalásokat, másodszor pedig számonkérte a vezérkari főnököt, amikor az egyeztetéseket javasolt a felek között. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugatnak különös felelőssége van a konfliktus kirobbanásában. John J. Mearsheimer világhírű amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb szakértője, a (neo)realista iskola képviselője, a Chicagói Egyetem professzora. Tavaly novemberben Budapesten mutatta be A nagy téveszme: Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvét, melyet a Századvég jelentetett meg.  

A nemzetközileg elismert szakértő Lex Friedmannek adott most interjút, amelyben több tényre is rávilágított - írja a Magyar Nemzet.

A professzor az Ukrajnáról szóló beszélgetés kezdetén néhány olyan propaganda-szólamról beszélt, amely nap mint nap megjelenik a nyugati sajtóban a háború kapcsán. Ilyen például az, hogy Putyin imperialista politikát folytat, amellyel fel kívánja támasztani a korábbi orosz birodalmat, ennek első lépése pedig egy Nagy-Oroszország létrehozása, amellyel előbb uralma alá vonja Kelet-Európát, majd a teljes kontinenst, továbbá a hadművelet első lépése Ukrajna elfoglalása, amelyet beolvasztanak Oroszországba, ami után Putyin Nyugat felé terjeszkedik tovább katonai erővel.

John Mearsheimer szerint mindezt semmi nem támasztja alá. A szakértő kifejtette: még arra sincs meggyőző bizonyíték, hogy

Putyin el akarta volna foglalni Ukrajna teljes területét vagy akárcsak egy jelentős részét.

Mearsheimer erre érvként a támadó orosz haderő méreteit vette figyelembe és történelmi példát hozott.

Amikor a németek 1939-ben el akarták foglalni a mai Ukrajnánál jóval kisebb Nyugat-Lengyelország területét, akkor körülbelül másfél milliós hadsereggel kísérelték ezt meg.

Ha Putyin el akarta volna foglalni Ukrajnát, ahhoz legalább kétmilliós haderőre lett volna szüksége

- szögezte le a szakértő, hozzátéve, hogy a megszállás biztosítására további egymillió főre lett volna szüksége az orosz elnöknek.

Az amerikaiak szabotálták a béketárgyalásokat

A professzor árulkodó jelnek tekinti azt is, hogy 2022 márciusában és áprilisában komoly béketárgyalások folytak a felek között Törökországban Erdogan török elnök és Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök közvetítésével.

Ha Putyin egész Ukrajnát el akarta volna foglalni, akkor miért tárgyalt volna közvetítők útján Zelenszkijjel, hogy a háború véget érjen?

– tette fel a kérdést Mearsheimer, hozzátéve: a tárgyalások fókuszában a NATO lehetséges ukrajnai terjeszkedése állt, ugyanis az oroszok azt szerették volna elérni, hogy Ukrajna független állam legyen.

A béketárgyalásoknak az amerikai és brit beavatkozás vetett véget,

ugyanis a Fehér Házból és a Downing Streetről az a „kérés" érkezett Zelenszkij elnökhöz, hogy hagyja el a tárgyalóasztalt, amit ő meg is tett. Mearsheimer felidézte: Bennett beszámolója szerint nem sokkal azelőtt szabotálták el az egyeztetéseket, hogy a felek megállapodásközeli helyzetbe kerültek.

Lex Friedman im Gespräch mit John Mearsheimer über die Ukraine, Putin, Russland, die USA usw.
Quelle: https://t.co/eNEa2E4bUbpic.twitter.com/3573m9EL8f

— (@real_Gwynplaine) November 17, 2023

2022 kora őszén az ukránok harkovi és herszoni sikeres offenzívái újabb lehetőséget teremtettek volna arra, hogy Kijev tárgyalóasztalhoz ültesse az oroszokat. A kínálkozó alkalomra ezúttal Mark Milley tábornok, az amerikai haderő vezérkari főnöke hívta fel a figyelmet.

Mearsheimer szerint Milley látta, hogy az ukránok ekkor voltak sikereik csúcsán, és tisztában volt vele, hogy a hadi helyzet innen már csak rosszabbra fordulhat. A professzor azt állítja, Milley-t a Fehér Ház állította le, mondván, hogy nem lesz semmilyen béketárgyalás.

A szakértő szerint ezek a lépések, és a háború előtt folytatott politika miatt a Nyugatot komoly felelősség terheli az ukrajnai vérfürdőért.

Mint mondta,

a Nyugat nem akarja vállalni a felelősséget mindezért

és emiatt kitaláltak egy történetet Putyinról, amely szerint ő az új Adolf Hitler, aki megpróbálja bekebelezni Ukrajnát, majd egész Európát.

Bár ez a terv kudarcot vallott, de akár sikerrel is járhatott volna és akkor ma már a balti államok földjét is orosz bakancsok taposnák

- fogalmazott a szakértő, kiemelve: minderre semmilyen bizonyíték nincs.

A NATO terjeszkedése nem tetszett az oroszoknak

Mearsheimer szerint a NATO terjeszkedése okozta a háborút.

A szakértő emlékeztetett az Egyesült Államok által követett Monroe-doktrínára: eszerint semmilyen hatalomnak nem engedik, hogy szövetséget kössön valamely szomszédjukkal és ott komoly katonai erőt állomásoztasson. Mint mondta, erről szólt a kubai rakétaválság 1962-ban, amikor az USA világossá tette: nem fogják tétlenül nézni, ahogy a Szovjetunió atomrakétákat telepít az amerikai partoktól néhány tíz mérföldre.

Ha mi, amerikaiak nem szeretnénk, hogy valaki a szomszédunkban terjeszkedjen, akkor az sem meglepő, hogy az ilyesmit az oroszok sem tolerálják

– fogalmazott a politológus, aki szerint ezt Moszkva a Nyugat tudomására is hozta a hidegháború végeztével, és elvárták, hogy ehhez tartsák magukat. Ezek után hamarosan két NATO-bővítés következett, egy az ezredforduló előtt és egy 2004-ben. Az oroszok mindkét esetben jelezték nemtetszésüket.

Amikor 2008-ban tavaszán a NATO azt mondta, hogy Ukrajna és Grúzia lehetnek a következő tagjelöltek, akkor az oroszok válasza az volt, hogy ez nem történhet meg

– mondta a politológus. 2008 augusztusában Oroszország háborút indított Grúzia ellen.

A nyugati szövetség tehát legkésőbb 2008 augusztusára megérthette volna, hogy a NATO-bővítés további erőltetése katasztrófához fog vezetni

– emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy voltak olyan fajsúlyos politikusok és katonai vezetők, akik figyelmeztettek is a veszélyre. Többek között William Perryt, Bill Clinton védelmi miniszterét, George Kennan diplomatát és történészt, valamint Paul Nitze-t, a Truman-, a Kennedy- és a Johnson-adminisztrációk alatt miniszterhelyettesként szolgált politikust említette meg.

A 2008-as NATO-csúcson Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is ellenezte az ukrán csatlakozást, mondván, hogy ez háborút provokálhat Oroszországgal

- idézte fel a professzor.

Ennek ellenére számos amerikai és európai politikus tovább erőltette Ukrajna NATO-hoz és a nyugathoz való közeledését és ez a folyamat elvezetett a 2014-es első ukrajnai válsághoz.

Mi történt ezek után? A Nyugat visszakozott, hogy talán azon orosz érveknek van némi legitimitása, hogy nem szeretnék, ha körbevenné őket a NATO? Nem. Folytattuk. Az eredmény az lett, hogy 2022-ben kitört a háború. Az én értékelésem szerint – és ezt régóta hangoztatom – mindezért a Nyugat a felelős és nem Vlagyimir Putyin

– fogalmazott a politológus, aki azt állítja, hogy a nyugati stratégia az volt, hogy Ukrajnát egyfajta liberális, demokrata bástyává változtatjuk Oroszország szomszédjában. A NATO-tagság ennek csak az egyik feltétele, a másik kettő az EU-tagság és a kijevi színes forradalom. Utóbbinak a legfontosabb hozadéka az lett volna, hogy Ukrajnát nyugatos, liberális demokráciává formálja. Az oroszok azonban világossá tették már korábban is, hogy nem engedik, hogy Ukrajna nyugatos bástya legyen a határaikon.

Oroszország érzékeny

John Mearsheimer hosszasan beszélt arról is, hogy Oroszország a történelmi előzmények miatt rendkívül érzékenyen reagál a biztonsági kihívásokra. A XIX. században Napóleon inváziója, majd az első világháborús vereség és a második világháború szörnyű pusztítása nyomán mindez érthető. Ebben az összefüggésben az Egyesült Államok földrajzi helyzete korántsem teszi az USA-t ilyen érzékennyé, hiszen két óceán választja el a világ más hatalmaitól.

Elgondolkodtató, hogy az amerikaiak miért nem látják mindezt. Azt hiszem, ez abból fakadhat, hogy az amerikai politikusok nehezen gondolkodnak mások fejével

– összegzett a szakértő. Ehelyett azonban más szempontok alakították a nyugati politikát.

A NATO-bővítés kapcsán a szövetség tagjai azt gondolták, hogy remek dolog, ha minél több országot vesznek be. Emellett azt is megfogalmazták, hogy Ukrajnának joga van belépnie a NATO-ba és a nemzeti szuverenitás nem engedi meg, hogy az oroszok beleszóljanak az ország jövőjébe.

Végül pedig: nagyon erősek voltunk és azt hittük, hogy lenyomhatjuk az oroszok torkán az ukrán NATO-csatlakozást

– mondta a politológus, aki szerint

mindez ostobaság volt.

A háború vége sem hozna stabilitást

A politológus professzornak - saját bevallása szerint - nincs megnyugtató válasza arra, hogyan érhet véget az ukrajnai háború.

A szakértő szerint a realitás az, hogy egy ponton véget érnek a harcok, talán egy tűzszünettel és ezután befagy a konfliktus, a helyzet azonban nem lesz stabil.

Az ukránok és a Nyugat megpróbálják majd aláásni Oroszország katonai és gazdasági pozícióit. Az oroszok mindeközben mindent meg fognak tenni azért, hogy minél többet ártsanak a csődközelben lévő Ukrajnának.

Emellett igyekezni fognak megbontani a nyugati egységet,

miközben folyamatosan fennmarad a konfliktus, amelyet nagy eszkalációs kockázat jellemez majd.

Mindez egy katasztrófa

– értékelt Mearsheimer, aki a béketárgyalások esélyét jelenleg elhanyagolhatónak gondolja, különösen akkor, ha az Egyesült Államokat is bevonják a béketárgyalásokba.

Akkor biztosan nem lesznek béketárgyalások

– mondta Mearsheimer, ismét utalva arra, hogyan szabotálta Amerika kétszer is a békét.

Az oroszoknak nem tetszene az ukrán EU-tagság

Az ukrán EU-tagság kapcsán a professzor arra figyelmeztetett:

ez valószínűleg nem fog tetszeni az oroszoknak, mert bár kevesen tudják, de az EU-tagságnak van egy katonai vetülete is.

A 2014-es konfliktus kirobbanásakor az oroszok világossá tették: az ukrán EU-tagságot ők a NATO-tagság előszobájának tekintik. Szerintem ez a háború sokáig fog tartani, és csúnya vége lesz, de remélem, hogy tévedek

– hangsúlyozta Mearsheimer.

Putyin bukása nem megoldás

Lex Friedman arra is rákérdezett, hogy számos nyugati véleményvezér szerint kívánatos lenne Putyint eltávolítani a hatalomból, hiszen ez elhozná a békét. A professzor szerint ez azonban naivitás.

Először is, nem valószínű, hogy Putyin megbukik. Egészen addig hatalomban marad, amíg ezt az egészsége engedi. Másodszor, ha megbukik és valaki más lép a helyébe, akkor nagy összegben fogadnék, hogy egy „héjább" és keményvonalasabb vezető jön utána

– mondta Mearsheimer.