Az elmúlt időszakban több szakértő is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Nyugat a háború eszkalálódásában, a háborúzásban érdekelt, de Gerhard Schröder szavai mindennél erősebb bizonyítékot szolgáltattak erre.
A volt német kancellár ugyanis olyan fontos részleteket osztott meg a nyilvánossággal, amiből egyértelművé vált:
nem sokkal az invázió kezdete után karnyújtásnyira volt a békemegállapodás, de a Nyugat háborúpártisága miatt kútba dőltek ezek a tervek.
Schröder, akinek a nyilatkozataira a mai napig sokan odafigyelnek, a Berliner Zeitungnak elmesélte, hogy 2022-ben az ukránok felkérték, hogy közvetítene-e Oroszország és Ukrajna között. Azzal bízták meg, hogy adjon át egy üzenetet Putyinnak, a cél egy békemegállapodás tető alá hozása volt. A volt német kancellár elfogadta a küldetést, azonban meglepő dolgokra lett figyelmes.
Schröder a német lapnak elárulta, hogy a tárgyalásokon részt vett a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel nagyon szoros kapcsolatban álló Rusztem Umjerov is. Umjerov jelenleg Ukrajna védelmi minisztere. Ekkor még egyértelműen azon volt a fókusz: hogyan lehetne befejezni a háborút. Ennek érdekében elkészítettek egy öt pontból álló tervet a háború lezárására.
Schrödernek egyértelműen az volt a benyomása, hogy az ukránok hajlanak a békére. Azt is kiemelte, hogy Umjerovnak tetszett a béketerv, és hajlandóságot mutatott kompromisszumra. Állítólag még Ukrajna NATO-tagságát sem erőltette, és abba is belement volna, hogy visszavezetik az orosz nyelvet a Donbaszban. Sőt, Schröder nem kevesebbet állított, minthogy
az ukrán és az orosz tárgyalódelegáció 2022 márciusában az összes békefeltételben megegyezett.
„Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről. Ezt még a Bild című lap is megerősítette annak idején” – mondta, és bemutatta a Bild egyik lapszámát is, amelyben a "Végre béke a láthatáron?" című cikkben írtak erről. Csakhogy aztán történt valami, ugyanis az ukránok kihátráltak az alakuló békemegállapodásból.
Az egykori német vezető politikus arról is beszélt, hogy két megbeszélést folytatott Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Tehát a két háborúzó ország legfelsőbb köreivel folytatott tárgyalásokat. Sikertelenül, de igazából esély sem volt arra, hogy sikerrel járjon. Ugyanis számára világossá vált: mindenről Washingtonban döntenek. Azaz Schröder azt állítja:
az amerikai baloldal miatt hiúsult meg a békemegállapodás, mert a Nyugat a háborúban érdekelt.
Ezt egy példával érzékeltette. "A 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük" – mondta el a politikus, majd hozzátette,
az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között.
Szerinte azért nem, mert hisznek abban, hogy le tudják nyomni Oroszországot. Schröder Európát is hibáztatja a dolgok alakulása miatt, ugyanakkor kiemelte, hogy Franciaország és Németország kezdeményezésére vissza lehet állítani a béketervet.
Schröder szavai azért fontosak, mert egyértelművé tették, hogy az Egyesült Államok demokrata vezetése nem szeretne békét az orosz-ukrán háborúban. Ez már közvetlenül a konfliktus kirobbanása után kiderült, csak erről nem értesült a közvélemény. Mivel Brüsszel és az európai országok jelentős része teljes mértékben alárendeli magát Washingtonnak, így ebből az is következik, hogy a nyugati világ jelentős része - amerikai nyomásra - a háború folytatása mellett foglal állást.
A volt német kancellár elárult még egy fontos dolgot: az ukrán vezetés erős függésben áll Joe Bidenéktől, ezért nagyon szűk a mozgástere. Zelenszkijéknek nincsenek önálló döntéseik, hanem azt hajtják végre, amit a tengerentúlról kérnek tőlük. Ez rengeteg kérdést felvet, de ha a Schröder által elmondottakból indulunk ki, akkor a háború jó ideig el fog húzódni.