Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdte eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatát

Quezon, 2023. április 11. Marvin Licudine, a Fülöp-szigeteki hadsereg vezérőrnagya (b) és Eric Austin, az Egyesült Államok tengerészgyalogságának vezérőrnagya kezet fog a közösen rendezett nagyszabású, Balikatan nevű tengeri hadgyakorlat alkalmából tartott sajtótájékoztatón Quezonban 2023. április 11-én. Az április 28-ig tartó hadgyakorlat a két ország eddigi legnagyobb közös művelete lesz mintegy 17 ezer katona részvételével. MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdte az eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatát kedden, miközben egyre nő a feszültség Kínával a Dél-kínai-tengeren és a Tajvan körüli vizeken.

A Balikatan (Vállvetve) elnevezésű, két és fél hétig tartó éves hadgyakorlaton 12 200 amerikai és 5 400 Fülöp-szigeteki katona vesz részt a délkelet-ázsiai ország öt tartományában, köztük a Dél-kínai-tengerrel határos Zambalesben és Palawanban, illetve egy Tajvan közelében található helyszínen.

Ez lesz az első alkalom, hogy a felek éles lőszerrel hajtanak végre gyakorlatot a tengeren.

A gyakorlatok biztosítják, hogy a két ország fegyveres erői képesek legyenek

minden körülmény között azonnal és hatékonyan reagálni bármilyen helyzetre, válságra vagy veszélyre

- hangsúlyozta Andres Centino, a Fülöp-szigetek vezérkari főnöke a megnyitón.

Hozzátette: a két ország közötti kötelékek erősítésével nem csak a katonai, humanitárius és katasztrófavédelmi együttműködés hatékonysága nő, de a gyakorlatok a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség békéjéhez és stabilitásához is meghatározó mértékben hozzájárulnak.

Marvin Licudine, a Fülöp-szigeteki hadsereg vezérőrnagya és Eric Austin, az Egyesült Államok tengerészgyalogságának vezérőrnagya kezet fog a közösen rendezett nagyszabású, Balikatan nevű tengeri hadgyakorlat alkalmából tartott sajtótájékoztatón Quezonban 2023. április 11-én Forrás: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

A Balikatan hadgyakorlatra az után kerül sor, hogy Kína hadgyakorlatot tartott Tajvan körül,

miután Caj Jing-ven tajvani elnök a múlt héten Kaliforniában találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

A Fülöp-szigeteknek területi vitája van Kínával a Dél-kínai-tengeren, ahol Peking az elmúlt időszakban megnövelte befolyását, és több mesterséges szigetet épített ki katonai létesítményekkel.

Manila februárban négy újabb területhez adott hozzáférést az amerikai katonáknak, köztük két katonai táborhoz és egy repülőtérhez a Tajvani-szoros közelében fekvő, északi Isabela és Cagayan tartományban, valamint egy szigethez a Dél-kínai-tengerrel határos, nyugati Palawan tartományban.

Az Egyesült Államok csapatai korábban öt támaszpontot használhattak az ázsiai szigetországban, most már kilencet.

Ferdinand Marcos jr. Fülöp-szigeteki elnök hétfőn leszögezte: Kínának nincs oka aggodalomra az amerikaiakkal folytatott katonai együttműködés miatt, mert az kizárólag védelmi célokat szolgál.

A Fülöp-szigetek nem fogja átengedni támaszpontjait egy támadó akcióhoz. Ha nem támadnak meg minket, nincs okuk az aggodalomra, mert nem fogunk harcolni

- fűzte hozzá a Fülöp-szigeteki államfő.