Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2021. augusztus 31-én véget ért a George Bush akkori republikánus elnök által 2001. október 7-én megindított amerikai hadművelet-sorozat, a Tartós Szabadság nevet viselő afganisztáni háború.
Ahogy az köztudott, az Egyesült Államok és NATO szövetségesei a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően avatkoztak be Afganisztánban, amelyet akkor az iszlamista tálibok irányítottak, akik menedéket nyújtottak az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, a szaúdi születésű Oszama bin Ladennek, akit végül 2011-ben – pakisztáni területen – sikerült likvidálni.
Az afgán és az iszlám világ sajtójában megjelentek olyan elemzések, amelyek a szovjetek 1989-ben történt kivonulásával állítják párhuzamba az amerikaiak kivonulását.
A mérleg abban a tekintetben a szovjetek javára billen, hogy miután azok elhagyták a közép-ázsiai országot,
a Moszkva-barát Muhammad Nadzsibullah pártfőtitkár vezette Afgán Népköztársaság még 3 évig fennállt, csak 1992-ben omlott össze, mivel a régi szovjet helyébe lépő új orosz vezetés beszüntette a kabuli szövetségese anyagi támogatását.
Összehasonlításképpen: az utolsó amerikai katona csak augusztus 30-án hagyta el Kabult, de a tálibok már augusztus 15-én, harc nélkül elfoglalták Afganisztán fővárosát, Asraf Gáni afgán elnök és több minisztere pedig még aznap elhagyták az országot.
A külföldre sugárzó, TRT World török állami csatorna azt, hogy hétfőn Chris Donahue dandártábornok személyében az utolsó amerikai katona is elhagyta Kabult, ahhoz hasonítja, amikor 1989. február 15-én Boris Gromov altábornagy – utolsó szovjet katonaként – távozott Afganisztánból.
A párhuzam lényege:
a muszlim országok örülnek az amerikaiak távozásának, ahogy ezelőtt 32 évvel örültek a szovjetek kivonulásának is.
Miután az amerikaiak elmentek, a tálibok Badri 313 nevű elitegysége elfoglalta a kabuli repülőteret. A helyszínen a tálibok egyik szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid
bejelentette az Egyesült Államok vereségét, egyúttal pedig a saját győzelmüket.
Az iszlamisták az amerikaiak távozását díszlövések leadásával és tűzijátékokkal ünnepelték.
Az MTI beszámolója szerint Frank McKenzie amerikai tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője a kivonulással kapcsolatosan a következő részleteket osztotta meg:
Az utolsó C-17-es katonai szállító repülőgép augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hamid Karzai nemzetközi repülőtérről, és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép most hagyja el az afgán légteret.
A tábornok kiemelte: a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak.
McKenzie azt mondta:
A kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel 20 éves missziónak is a végét, amely Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött. Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint 20 ezer sérült.
A NATO honlapja szerint 2021. februári adatok alapján közel 10 ezer szövetséges katona esett el Afganisztánban, köztük 8 magyar.
Az afgán áldozatok tekintetében eltérő becslések vannak, a civil lakosságot is beleszámítva a halottaik száma 240 ezer körül lehet.
Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt
79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül.
Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára.
„Az amerikai és a NATO-koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé"
– hangsúlyozta Mckenzie.
A TÁBORNOK BESZÁMOLT ARRÓL, HOGY A KABULBÓL INDULÓ UTOLSÓ ÖT EVAKUÁCIÓS JÁRATOT A MÉG AFGANISZTÁNBAN TARTÓZKODÓ AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROK KÖZÜL EGY SEM ÉRTE EL, MERT NEM JUTOTT EL A REPÜLŐTÉRRE, SŐT, AZ UTOLSÓ JÁRATOK INDULÁSAKOR MÁR EGYÁLTALÁN NEM VOLT KIT ELVINNI ONNAN.
Az nem világos, hogy még hány Amerika általi evakuálásra jogosult maradt Afganisztánban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta:
100-200 OLYAN AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ CIVIL MARADHATOTT AFGANISZTÁNBAN, AKI NEM TUDTA ELHAGYNI AZ ORSZÁGOT, NEM TUDOTT ELJUTNI A KABULI REPÜLŐTÉRRE AZ UTOLSÓ EVAKUÁCIÓS NAPON, HÉTFŐN SEM.
Blinken hozzátette:
Mindent megtesznek az ő kihozataluk érdekében.
Blinken még arról beszélt, hogy
amerikai haderő Afganisztánból való kivonulásával együtt az Egyesült Államok felszámolta kabuli nagykövetségét, és afganisztáni diplomáciai tevékenyégét mostantól a katari fővárosból, Dohából végzi.
Katarban található az Egyesült Államok legjelentősebb külföldi katonai bázisa, a gazdag arab országnak a jövőben fontos szerepe lehet a térség problémáinak kezelésében.
A hivatalos tájékoztatókból nem derült, hogy hogy hány olyan afgán állampolgár maradhatott az országban, akik korábban segítették az amerikaiakat, esetlegesen más NATO-szövetségeseket, de ennek ellenére őket mégsem tudták kimenekíteni. Becslések szerint a számuk néhány ezerre tehető.
Vagyis semmilyen garanciát nem tudott vállalni Biden kormánya arra, hogy legalább saját állampolgáraikat kimentik.
Kenneth McKenzie tábornok arról is beszélt a sajtótájékoztatóján, hogy
AZ AFGANISZTÁNBÓL KIVONULÓ AMERIKAI HADERŐ KÖZVETLENÜL KIVONULÁSA ELŐTT HASZNÁLHATATLANNÁ TETTE SZÁMOS OTT HAGYOTT KATONAI ESZKÖZÉT: 73 REPÜLŐGÉPET, 70 PÁNCÉLOZOTT JÁRMŰVET, 27 TEREPJÁRÓ GÉPKOCSIT, VALAMINT A KABULI REPÜLŐTERET AZ UTOLSÓ PILLANATIG VÉDŐ C-RAM RAKÉTAELHÁRÍTÓ RENDSZERT.
Ezeknek az eszközöknek a szétszedése, leszerelése bonyolult és hosszú ideig tart, sokkal egyszerűbb volt tönkre tenni őket – mondta.
A Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője tehát ebben a tekintetben nyugtatni kívánta a kedélyeket. Mindez annak tudható be, hogy az utóbbi két-három napban ismét olyan felvételek kezdtek el terjedni a közösségi médiában, amelyek alapján
a tálibok jelentős mennyiségű – az amerikaiak által hátrahagyott – fegyvert és egyéb harcászati eszközöket zsákmányoltak.
Erről alább látható egy ábra.
A közösségi médiában terjedő, vitatott hitelességű felvételek alapján a tálibok máris beüzemeltek egy UH-60 Black Hawk típusú amerikai harci helikoptert, amely aztán repült Kandahár városa fölött.
Az viszont nem egyértelmű, hogy az amerikai helikoptert mikor zsákmányolták a tálibok, az is elképelhető, hogy már hónapokkal vagy évekkel korábban. Az elmúlt bő fél évtizedben többször jelentek meg olyan hírek, hogy a tálibok amerikai fegyvereket, harcászati eszközöket zsákmányoltak.
Azóta, hogy Joe Biden áprilisban bejelentette az amerikai katonák kivonását, jelentős mértékben megugrott az ilyen jellegű sajtóbeszámolók mennyisége, általában a tálibok zsákmányszerzését az afgán hatóságok is megerősítették.
Mivel az afgán „nemzeti" hadsereg tagjai a legtöbb helyen harc nélkül megadták magukat, vagy éppen átálltak a tálibok oldalára, így az amerikaiak által nekik szállított fegyverek is az iszlamisták kezébe kerültek.
Olyan felvételek is napvilágot láttak, hogy percekkel az amerikai katonák távozása után a tálibok amerikai hadifelszerelésben foglalták el a kabuli repülőteret, de ott csak olyan fegyvereket, illetve helikoptereket találtak, amelyeket előzőleg használhatatlanná voltak téve.
Az amerikai sajtóorgánumok szerint a tálibok nem rendelkezhetnek olyan szakértelemmel, hogy ismét használhatóvá tehessék ezen hadifelszereléseket.
Ugyanakkor a korábban működőképesen zsákmányoltakat tudják használni.
Az afganisztáni fiaskóval összefüggésben az utóbbi napokban eléggé lecsökkent Biden népszerűsége, a felmérések alapján
a beiktatása óta most először többségbe kerültek azok, akik elégedetlenek az elnök teljesítményével.
A különböző közvélemény-kutatások szerint
47,5 százalék és 55 százalék között van azok aránya, akik elégedetlenek Bidennel.
Az afgán káosz miatt újabb migrációs hullám fenyegeti Európát, becslések alapján akár 5 millióan is útra kelhetnek.
