A Boris Johnson kormányfő vezette brit Konzervatív Párt javaslatára átfogó reformcsomagot dolgozott ki a londoni parlament a rendőrség megerősítése céljából, amelyet a törvénytervezet alapján úgy képzelnek el, hogy a rendvédelmi szerv hatáskörét jelentősen kiterjesztik, különös tekintettel az utcai tüntetések alatti fellépésekre.
A tervezet egy másik része
a történelmi emlékművek és szobrok ledöntésének vagy meggyalázásának a megakadályozása érdekében engedélyezne komolyabb helyszíni fellépést a rendőröknek, a rongálókat pedig szigorúbban büntetné az eddigieknél.
A radikális baloldalnál leginkább ez utóbbi keltett nagy felháborodást, az ellenzéki brit Munkáspárt pedig már több alkalommal is világossá tette, hogy a reformcsomagot teljes egészében, határozottan ellenzik. Ennek ellenére a múlt hét folyamán a konzervatív többségű alsóház a törvénycsomag több elemét már megszavazta.
Mit sem törődve a tomboló koronavírus-járvánnyal, részben a felelőtlen munkáspárti politikusok felhívására a radikális baloldali tüntetők vasárnap az utcára vonultak.
A munkáspárti politikusok közül a párt radikális baloldali szárnyához tartozó Zarah Sultana alsóházi képviselő volt az, aki a leghangosabban hívta utcára a szélsőségeseket, de ő végül nem jelent meg a vasárnapi tüntetésen, helyette pénteken szónokolt a londoni parlamentnél néhány követője előtt.
Zarah Sultanáról azt érdemes tudni, hogy
pakisztáni migráns hátterű, iszlám vallású és erősen Izrael-ellenes politikusnő, akit már több alkalommal vádoltak meg antiszemitizmussal.
A legutóbbi botrányára februárban került sor, Sultana annak érdekében, hogy a saját antiszemitizmusáról elterelje a figyelmet, a magyar kormányt antiszemitázta le, ezáltal vitába keveredve Kumin Ferenc londoni magyar nagykövettel.
A Daily Mail, a BBC és a Ruptly helyszíni beszámolói alapján
a vasárnapi radikális baloldali megmozdulások epicentruma a közel félmilliós Bristol városa volt, a már kezdetben is erőszakos jellegű tüntetés neve és hívószava a „Kill The Bill" volt (egyrészt utalás Tarantino filmjének címére, másrészt a „bill" angolul törvényjavaslatot is jelent).
Nagyjából 5 ezer ember vonult fel Bristol belvárosában, többségében a Munkáspárt radikális baloldali szárnyának a szimpatizánsai, köztük Black Lives Matter (BLM)-aktivisták, de hozzájuk csapódtak migránsok, és a legtöbb hasonló tüntetésen jelenlévő csőcselék is.
Nem véletlenül lett a rendőrellenes megmozdulások központja Bristol, hiszen ahogy arról az Origo is beszámolt, a helyi radikális baloldal még júniusban ledöntötte a város felvirágoztatója, Edward Colston (1636-1721) alkormányzó, rabszolgakereskedő emlékművét.
Colston helyett egy BLM-aktivistának emeltek szobrot, de mivel az akció illegális volt, így azt hamar eltávolították.
A vasárnapi megmozduláson a bristoli szélsőségesek jelentős része nem viselt maszkot.
Sokan közülük már napközben rátámadtak a helyszínre vezényelt rendőrökre, egy rendőrautót megkíséreltek feldönteni, de végül ez nem sikerült, így inkább felgyújtották azt.
Az események estére fajultak el, amikor több rendőrautót is felgyújtottak, majd a rendőrőrs épületébe szorították őket vissza.
A radikális baloldali csőcselék megpróbált bejutni az épületbe, de az időközben erősítést kapó rendőrök ezt megakadályozták, így csak
az őrs ablakait tudták betörni.
Ezzel párhuzamosan a közelben lévő boltok kirakatait zúzták be.
A radikális baloldaliak mindvégig rendőrellenes jelszavakat skandáltak, egyesek közülük azt üvöltötték, hogy a rendőrséget meg kell szüntetni, közben pedig mindenféle tárgyakkal dobálták őket.
A demonstrációnak éjjel lett vége, akkorra a szélsőségeket kiszorították a rendőrőrs környékéről, és feloszlatták a tömeget.
A megmozdulás következtében hat rendőr sérült meg, ketten közülük súlyosabban, egyiknek a karja tört el, a másiknak pedig több bordája.
Az erőszakot vasárnap este elítélte Priti Patel belügyminiszter. Priti Patel nyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy a konzervatívok nem fognak meghátrálni, és a törvénycsomag többi tervezetét is rövidesen elfogadják a parlamentben.
Bristol munkáspárti polgármestere, a részben fekete származású Marvin Rees ennél megértőbb volt a radikális baloldaliakkal szemben, szerinte jogosan tiltakoztak a reformcsomag ellen, amellyel ő sem ért egyet, az erőszakot általánosságban véve ugyanakkor elítélte a politikus.