Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az egyik javaslat, hogy a repülőorvosi vizsgálatok körébe vegyék fel a pszichológiai vizsgálatot, és szigorítsák az alkohol- és drogszűrést is. Kötelező rendszerességgel ugyanis jelenleg egyiket sem kell megcsinálniuk a hivatásos pilótáknak Európában − így Magyarországon sem – ahhoz, hogy érvényes engedélyük legyen.
A pilótaengedély megszerzéséhez repülőorvosi minősítés kell, amelyet a hivatásosoknak meg kell újítaniuk évente (illetve 40 éves kor felett felévente, ha egypilótás repülést is teljesíteni szeretnének). A repülőorvosi vizsgálat során ellenőrzik ugyan az idegrendszert, de csak neurológiai szempontból: hogy például az egyensúlyérzék vagy a reflexek jól működnek-e. Pszichológiai vizsgálat csak akkor van, ha a repülőorvos mentális zavar gyanújával – vagy mert a pilótajelölt önmaga bevallja, hogy volt már mentális betegsége korábban − továbbküldi a pilótát vagy a pilótajelöltet pszichológushoz. Ebben az esetben csak akkor adja ki a repülőorvos a jóváhagyást, ha ezt a pszichológiai szakvélemény is alátámasztja.
Mit vizsgál a repülőorvos?
A pilótaengedély megszerzéséhez az első vizsgálat alapvetően négy részből áll: kórtörténet, látás-, hallás- és fizikai vizsgálat. Ellenőrzik többek között a látás élességét, a színérzékelést, a látótér szélességét, a hallás erősségét, továbbá a belső szervek, az idegrendszer és a keringési rendszer egészségét is. Ezt az első vizsgálatot egy repülőorvosi központban (Aeromedical Center, AeMC) végzi egy orvosi csapat, amely több szakorvosból és a végül a minősítést kiadó, osztályvezető repülőorvosból (Aeromedical Examiner, AME) áll. A hivatásos pilótáknak főszabályként évente, a magánpilótáknak ötévente kell megújítaniuk az orvosi minősítésüket, de kortól függően rövidül ez a periódus.A repülőorvoson kívül a légitársaság és akár maga a pilóta is kérheti a pszichológiai vizsgálatot az európai uniós és a magyar jogszabályok értelmében. Régóta szorgalmazzák azonban, hogy
legalább szúrópróbaszerűen küldjék el a pilótákat pszichológiai vizsgálatra is a repülőorvosok
– mondta az Origónak Zerkovitz Dávid pszichológus, aki többek között pilóták, légiforgalmi irányítók munkaügyi alkalmassági vizsgálatát végzi. Az 1990-es évek óta létezik pályaalkalmassági vizsgálat a repülőgép-pilóták számára is, hasonló, mint amilyennel a mozdonyvezetők vagy a hivatásos gépjárműsofőrök alkalmasságát mérik fel.
Ez a vizsgálat három nagyobb egységből áll: személyiség- és intelligenciateszt, továbbá egy műszeres vizsgálat. Az előző kettő több száz kérdésből álló teszt és beszélgetés. Ezek kiértékelésével egy szakpszichológus meg tudja állapítani például, hogy a páciens
mennyire hajlamos depresszióra, agresszióra, devianciára, személyiségzavarokra,
mennyire nyitott vagy éppen zárkózott személyiség. Az intelligenciateszt hasonló ahhoz, amelyet mindenki ismer, de összetettebben méri az IQ-t, például a logika mellett az adatfeldolgozás és -elemzés képességét is értékeli.
A műszeres vizsgálat kicsit hasonlít a Forma-1-es pilóták reflextesztjére, amellyel a szem és a végtagok működésének összehangolását és a reakcióidőt vizsgálják. Egy asztalon vagy falon egymás után, véletlenszerűen felgyulladó lámpákra kell ráütnie a versenyzőnek minél rövidebb idő alatt.
A repülőgép-pilótákat vizsgáló berendezés bonyolultabb, fényalakzatokkal és hanghatásokkal működik, és bizonyos, előre megadott rendszer szerint kell reagálnia a pilótának vagy a pilótajelöltnek a műszer jelzéseire.
Mivel ezt a vizsgálatot már nagyon sok pilóta elvégezte, a folyamatosan bővülő eredményekből felállítottak egy sztenderdet, vagyis nem pusztán a vizsgáló orvos megítélésén múlik, hogyan teljesít valaki.
A kiértékelés pedig többfokozatú skála alapján történik" – mondta Zerkovitz Dávid. A vizsgálat végén a pilótáról teljes személyiségprofil alakítható ki.
"A rendszeres pszichológiai vizsgálatnak nem az lenne a célja, hogy minél több pilótaengedélyt vonjanak be, hanem a mentális betegségek megelőzése, illetve hogy segítsünk a pilótáknak abban, hogy mentálisan is éppoly frissek legyenek, mint szellemileg és fizikailag" – hangsúlyozta a pszichológus.
A pilóták azonban feltehetően nem rajonganak a kötelező pszichológiai vizsgálat esetleges bevezetésért. "Általában mindenki izgul, hogy a repülési engedélyét nem hosszabbítják meg bármilyen egészségügyi okból, hiszen ezen a megélhetés múlhat" – válaszolta az Origo kérdésére egy neve lehallgatását kérő, éppen a pilótaengedély kapujában álló, leendő elsőtiszt. Ő szükséges maceraként tekint a repülőorvosi minősítés rendszeres megújítására, hiszen jelenleg is számtalan különböző vizsgálatból áll. Igaz, mindegyiket csak a legelső minősítés megszerzéséhez kell elvégezni egy úgynevezett repülőorvosi központban. Ilyenből Magyarországon kettő van, a budapesti IX. kerületben és Kecskeméten.
Ha egy pilóta megkapja az első orvosi minősítését, abban szerepel, hogy melyik vizsgálattípusokat mikor kell megismételni a minősítés újraérvényesítéséhez. Ezeket az időpontokat a légitársaságnál is nyilvántartják, ahol a pilóta dolgozik.
Az engedély érvényességét nem ellenőrzik minden felszálláskor, csak azokban az időpontokban, amikor esedékes valamelyik vizsgálat meghosszabbítása.
Vagyis egy pilóta általában évente elmegy egy repülőorvoshoz – ilyenkor már nem kötelező a két központ valamelyikét felkeresnie −, de sok vizsgálat van, amelyet akár négy-öt évente végeznek csak el rajta. A pszichológiai vizsgálatnál is elég lenne körülbelül ilyen gyakoriság a szakpszichológus szerint.
Ha magyar lett volna, nem repülhetett volna a Germanwings elsőtisztje
A Germanwings 9525-ös járatát a 27 éves másodpilóta szándékosan vezette hegyoldalnak a franciaországi Alpokban tavaly. Andreas Lubitzot több pszichiáter is kezelte, és otthonában a tragédia után megtalálták az összetépett orvosi minősítést, amely eltiltotta a repüléstől. A düsseldorfi klinika azonban azért nem közölte a légitársasággal vagy a légügyi hatósággal, hogy a férfit kezelték, mert a német törvények szerint kötötte a klinikát az orvosi titoktartás, hiszen Lubitzot nem a repülőorvos küldte pszichológiai vizsgálatra, hanem önmaga kért segítséget. A magyar törvények szerint azonban, ha ön- és közveszélyes mentális állapotot diagnosztizál egy pilótánál a pszichológus, megszegheti a titoktartást, sőt haladéktalanul tájékoztatnia kell a hatósági repülőorvosi szolgálatot.Az Európai Repülésbiztonsági Hatóság (EASA) javaslatcsomagja éppen azt szorgalmazza, hogy a repülőorvosi engedélyezést szabályzó EU-s rendelet pontosabb feltételeket, részletesebb vizsgálatokat írjon elő – válaszolta megkeresésünkre a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatala. A szakhatóság szerint az európai javaslatcsomag jó irányba mutat, ám még értékelik, ezért végleges véleményt egyelőre nem akartak róla mondani.
Az viszont már biztos, hogy
2017-től új uniós rendelet vonatkozik majd a légiforgalmi irányítók repülőorvosi minősítésére.
Egyébként a légiforgalmi irányítók orvosi alkalmassági feltételeit külön magyar rendelet is rögzíti, ebben szerepel is egy vizsgálandó pszichológiai feltétel: a jó stressztűrő képesség.
A Germanwings-tragédia óta két fő mindig van a pilótafülkében
A 2001-es New York-i terrortámadás után vezették be az utasszállító gépek pilótafülkéjében a belső biztonsági zárat, hogy illetéktelen ne tudjon bejutni a pilóták akarata ellenére. Az Egyesült Államokban ezt kiegészítették azzal a szabállyal, hogy a személyzetből – pilóta, elsőtiszt, utaskísérők − mindig legalább két személynek kell tartózkodnia a pilótafülkében. Hogy a két szabály mennyire összetartozik, azt tragikusan alátámasztotta a Germanwings-gép katasztrófája. Az elsőtiszt ugyanis bezárkózott egyedül a pilótafülkébe, amikor a kapitány kiment vécére, és az Alpokban, Franciaország felett hegyoldalnak vezette az Airbus A320-ast. Azóta szinte minden nagyobb légitársaság bevezette a „mindig legalább két fő a pilótafülkében" szabályt is.A repülőorvosok ellenőrzésének szigorítását és képzésének javítását is javasolja az EASA. Például a repülőorvosoknak jelenteniük kellene minden hiányos szakorvosi vizsgálatot, hogy az alkalmatlanságot vagy az esetleges csalást leleplezhessék. Ebből a javaslatból persze az is következik, hogy létezik csalás, vagyis előfordulhat Európában, hogy a repülőorvos által kért vizsgálatot nem mindig végzik el teljes körűen egy pilótán.
A két magyar repülőorvosi központot a Magyar Közlekedési Hatóság és az Európai Repülésbiztonsági Hatóság is rendszeresen ellenőrzi. A repülőorvosok csak a magyar légügyi hatóság jogosítványával működhetnek.
