Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Február 15. óta Olaszországban is sürgős lett a radikális iszlamisták elleni védekezés. Az Iszlám Állam líbiai szárnya ugyanis a 21 egyiptomi kopt keresztény lefejezését bemutató videójában dzsihádot hirdetett az olasz főváros ellen: „Allah nevében meghódítjuk Rómát” – ígérték fekete zászlójuk alatt a maszkos fegyveresek.
A nyugati célpontok elleni fenyegetés persze nem újdonság, ám egy, a Balkan Insight birtokába került olasz titkosszolgálati dokumentum már aggódó hangon villantja fel a Róma elleni támadás lehetőségét. Egy másik, belügyi jelentés pedig meg is nevezett öt sejtet – Rómában, Milánóban, Sienában, Liguriában és Luccában –, és azt is megállapította, hogy ezek Olaszországban letelepedett balkáni muszlim – albán, bosnyák, koszovói és macedón – közösségekkel állnak kapcsolatban. Az olasz hatóságok szerint az általuk azonosított, az Iszlám Államhoz csatlakozott 59 emberből nyolcan érkeztek a Balkánról, közülük négyen már elestek a szír polgárháborúban.
Róma nem véletlenül aggódik a balkániak miatt. Olaszország ugyanis az egykori háborús félszigetről a jobb élet reményében elvándorlók – elsősorban az albánok – fő célpontja: az olasz statisztikai hivatal több mint 497 ezer albánt tart nyilván, de más becslések a 800 ezret sem tartják kizártnak. Eközben lassan közhelyszámba megy, hogy
a brit és a francia dzsihádistákon kívül a Balkánról emigrálnak a legtöbben – eddig már több mint 630-an, köztük gyermekes édesanyák –, hogy Szíriában harcoljanak.
Aligha csodálható, hogy az olaszok az előző két tény közötti kapcsolatot nagyon komolyan veszik, hiszen a radikális bosnyák vagy albán imámok rendszeres vendégei az olaszországi balkáni muszlim közösségeknek. 2014 vége óta például tömegével toloncolnak haza olyanokat, akik a közösségi médiában bármilyen Iszlám Államhoz kötődő jelképet, idézetet közzétesznek.
Ezzel párhuzamosan az „anyaországokban” sem tétlenkednek. Albániában a múlt héten tartóztatták le Bujar Hysa és Abdurrahman Balla imámokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy harcosok tucatjait toborozták az Iszlám Államnak és az – al-Kaida szíriai proxyjaként működő – an-Nuszra Frontnak. Tiranában egyébként úgy tudják, hogy Szíriában eddig 10 albán harcos esett el, további 30 pedig hazatért; őket teljes megfigyelés alatt tartják a hatóságok. Koszovóban is volt egy hasonló fogás: 2013 decemberében a pristinai nagymecset előzőleg Olaszországban „tanító” imámját, Shefqet Krasniqit tartóztatták le.
A legveszélyesebb hitszónokra azonban valószínűleg a boszniai hatóságok csaptak le: tavaly szeptemberben olasz segítséggel kutatták fel Bilal Bosnicot. A délszláv háborúban edződött szalafista imám nézeteiről leginkább egy 2014. augusztusi interjú árulkodik a Corriere della Serában. Amellett, hogy már a Vatikánt is az iszlám állam részeként vizionálja, kijelenti azt is, hogy „minden muszlimnak dzsihádistának kell lennie”.
Az őt kérdező újságíró unszolására elismeri azt is, hogy járt már Olaszországban, ahol „több száz igaz követője” van.
„Az emberrablás igazolható gyakorlat, ha a dzsihád ellenségeiről van szó”
– fogalmazott Bosnic, utalva a Szíriában 2014 júliusában elrabolt két olasz segélymunkásra, Vanessa Marzullóra és Greta Ramellire, akiket végül január végén engedtek szabadon – egyes hírek szerint 12 millió eurós váltságdíj fejében.
A Balkan Insight információi szerint az olasz és az albán hatóságok a január 7-i Charlie Hebdo-merénylet óta fokozottabban együttműködnek: nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Róma hírszerzőket küld a balkáni „fészkek” környékére.
A feladatot azonban nehezíti, hogy az érintett országokat – lévén, hogy nem tagjai az Europolnak – nem vehetik egy kalap alá, vagyis csak a külön-külön megkötött kétoldalú megállapodásaikban foglaltak alapján folytathatnak felderítő munkát.
