<P class="MsoNormal">Amerika nem engedné el a volt tálib minisztereket

Afganisztán átmeneti kormánya állítólag elengedte a volt tálib kormány minisztereit. Erre a hírre reagálva az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a volt tálib kormányzat minisztereinek őrizetbe vételét óhajtja. Amerika a Guantánamo támaszpontra akarja szállítani az Afganisztánban elfogott legfontosabb személyeket, és itt már lázas készülődés folyik.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán leszögezte, hogy az afganisztáni volt tálib kormányzat minisztereinek az őrizetbe vételét óhajtja. Richard Boucher, a tárca szóvivője, ezt azzal indokolta, hogy a tálib kormányzat menedéket és támogatást nyújtott az al-Kaida szervezetnek, illetve az Afganisztánban működött terroristáknak.

A szóvivő ezzel a kijelentésével azokra a hírekre reagált, miszerint az új afganisztáni hatóságok szabadon engedték a volt tálib kormány három egykori miniszterét. Boucher megfogalmazása szerint az őrizetbe vételre, illetve őrizetben tartásra vonatkozó amerikai igény a "vezető tálib tisztségviselők" körére terjed ki. Az amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy - egyelőre legalábbis - csupán sajtójelentések szólnak a szabadon engedésekről.

Az első jelentések egyébként Obaidulla molla volt védelmi miniszter, Szaadudin molla volt bányaügyi miniszter és Nuruddin Turabi molla volt igazságügy-miniszter szabadon engedéséről szólnak. Később azonban már azt állították, hogy csak egy miniszterről, Turabiról van szó.

A kubai amerikai támaszpont

A most folyó munkák rég nem látott pezsgést visznek a hidegháborúból itt felejtett, Fidel Castro Kubai Köztársaságától hermetikusan elzárt támaszpont életébe. A Guantánamói-öbölnél fekvő bázis 45 négyzetmérföldet hasít ki Kuba területéből, a sziget délkeleti csücskében. Utoljára a kilencvenes évek közepén volt itt nagyobb élet, amikor nem csupán kubai menekülteket, hanem Haitiból menekült emberek ezreit kellett átmenetileg elszállásolni.

Az amerikai tengerészgyalogság még a spanyol-amerikai háború alatt, 1898-ban szállt partra a Guantánamói-öbölben, és az akkor létrehozott támaszponton azóta sem vonták le az Egyesült Államok lobogóját, pedig az 1959-es kubai forradalom után Castro követelte az amerikaiak távozását, "Kuba szívébe mártott tőrnek" nevezve a támaszpontot.

Washington egy 1934-ben kötött szerződés alapján évente 4,085 dollár használati díjat fizet a támaszpont használatáért- pontosabban csak fizetne, mert az önérzetes havannai rezsim nem hajlandó elfogadni a csekket. Így hát a többszörös szögesdrót kerítés egyik oldalán a kubai határőrök, a másikon az amerikai tengerészgyalogosok csőre töltött fegyverrel strázsálnak.

A támaszpont területén egyebek közt a McDonald's gyorsétterem, a légkondicionált mozi és a golfpálya jelzi, hogy ez a világ nem csupán az egyenruhák színében és formájában különbözik a szögesdróton túli világtól. Ellentétben azonban az évekkel ezelőtt elhelyezett menekültekkel, az Afganisztánból érkező foglyok nem élvezhetik majd az amerikai fogyasztói kultúra áldásait. Egy azonban biztos: a téli afgán hegyek barlangjai után egyetlen fogoly sem fogja azt érezni Guantánamón, hogy "hűvösre került".

Korábban:

Büntetlenül távozhattak a volt tálib miniszterek

Másfélezer katona őrzi majd a tálib hadifoglyokat