Döntött a Kúria: Kálomista Gábor nyert az Elk.rtuk-perben, Hann Endre megszégyenült

Kálomista Gábor

Fotó: Dombóvári Tamás

Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

Ezzel a döntéssel immár a hazai igazságszolgáltatás legfelső fokán mondta ki a bíróság, hogy az Elkxrtuk című mozifilm forgalmazója, a Mega Film Kiadó Kft. nem követett el jogsértést Hann Endre jó hírnévhez fűződő személyiségi jogaival kapcsolatban

 - írja a Magyar Nemzet.

A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt fel a filmben. Egészen pontosan úgy állítják be személyét, mint aki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjeként a kormányzó pártok érdekében manipulálja az adatokat, illetve különféle tanácsaival hozzájárul az utcai harcokba torkolló válság kialakulásához. A pontosság kedvéért tegyük hozzá, Hann Endre azt állítja, hogy az filmben Endre néven szereplő – és a fentieket elkövető alak – azonosítható vele. 
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta. 

Hann Endre megszégyenült
Fotó: MTI/Beliczay László

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született. A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.

Idézet a Kúria ítéletének indoklásából

Annak megítélésnél, hogy a sérelmezett közlések értékítéletnek vagy tényállításnak minősülnek, figyelembe kellett venni, hogy a film műalkotásnak minősül, a felperes által sérelmezett magatartás ténylegesen egy filmalkotás elkészítésével, a nyilvánosság elé tárásával valósult meg, ami része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. Az alperes filmalkotása nagyjátékfilm, az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű filmekben nem a valós események kerülnek a színészek játékával ismételten bemutatásra, hanem a mű az alkotók fantáziájának képi és hangi leképződése. Az alperes a filmalkotásban megjelenítette azt, hogy „megtörtént események alapján” készült. Ez azonban nem változtat azon, hogy az átlagosan tájékozott néző tisztában van azzal: az általa látottak és halottak az alkotók képzelőerejének manifesztációja. […] Az „átlagnéző” számára a filmalkotás nem a tényleges valóságot mutatja be, a kitalált történet pedig fogalmilag zárja ki a tényleges valósággal összevetett tényállítás értékelésének a lehetőségét. A filmalkotást nem lehet a tények halmazának tekinteni, ezért a valós tények hamis színben történő feltüntetése sem valósulhatott meg. A filmbeli cselekmények nem a felperes – közéleti szereplőként is védett – magánszféráját ábrázolják, hanem egy fiktív közvélemény-kutatói és ahhoz kapcsolódó politikai tanácsadói tevékenységet mutatnak be, az ilyen jellegű véleménynyilvánítást a felperesnek – a fokozott tűrési kötelezettségére tekintettel – el kell viselnie.

A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy 

a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki.

 Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kálomista Gábor
Fotó: Dombóvári Tamás

Kálomista Gábor producer a Magyar Nemzet kérdésére újólag is leszögezte: 

a bíróság végső soron a művészi kifejezés szabadságáról döntött.

  – Ma délután kaptam meg a Kúria végzését, és nagyon örültem neki – fogalmazott. – Mielőtt értékelném az ítéletet, meg kell köszönöm a rengeteg munkát és segítséget Helmeczy Dorottya producernek, aki mérhetetlen türelemmel dolgozott a sikerért, és persze köszönet illeti ügyvédeinket is, akik győzelemre segítették az igazságot.

A producer rámutatott: 

nemcsak a józan ész sikerét hozta el a hosszas eljárás, de egyúttal rögzítette a művészi szabadság kereteit is.

Jogászok körében egyértelmű, hogy ez a per precedensértékű. Az ítélet azt jelenti, hogy Magyarországon biztosított a filmkészítés, illetve általában a művészet szabadsága. Természetesen lehet vitatkozni arról, hogy miképpen kell értelmezni egy-egy alkotást, de sérelemérzések alapján nem juthatunk el odáig, hogy betiltsanak egy filmet vagy kártérítéssel fenyegessék az alkotókat. Örülök, hogy a másodfokú bíróság józanságát látta helyesnek a Kúria.