Gálaműsorral tisztelegnek a magyar daljáték megteremtője előtt

150 éve született és 100 éve halt meg Kacsóh Pongrác zeneszerző, ebből az alkalomból különleges programmal készül az Operettszínház. 

Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, fő-reáliskolai igazgató, tanár, a magyar daljáték megteremtője,1873. december 15-én született és 1923. december 16-án halt meg.

Erre emlékezve, a szerző előtt tisztelegve rendez gálaműsort a színház a Kálmán Imre Teátrumban péntek délután.

Az eseményen Nemlaha György művészeti íróval a gálát rendező Homonnay Zsolt Jászai Mari- és Honthy-díjas színművész, az Operettszínház művészeti vezetője beszélget.

A gálaest során elhangzanak a komponista népszerű dalai, mások mellett a János vitéz című daljátékból, az Operettszínház 2019 novemberében bemutatott, nagy sikerű előadásából. Színpadra lép Kiss Diána, Süle Dalma, György-Rózsa Sándor, Ninh Duc Hoang Long és Pete Ádám.

Forrás: Budapesti Operettszínház

Évek óta sikeres a János vitéz daljáték

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója egyik első és legfontosabb vállalásaként 2019-ben a Nagymező utcai teátrumban - az akkor már 40 éve nem játszott darabot - ismét műsorra tűzze és a nagyközönség elé tárja.

nagyívű premiert Bozsik Yvette Kossuth-díjas rendező, koreográfus páratlan művészi koncepcióval álmodta színpadra, Cziegler Balázs igazán kortárs, mégis mesebeli díszleteivel, Berzsenyi Krisztina varázslatos jelmezeivel, Dolhai Attilával, György-Rózsa Sándorral és Sándor Péterrel a címszerepben.

A novemberi bemutató zajos sikert aratott, és a meghatározó előadást azóta is telt házzal játssza az Operettszínház.

A népmesei történetet látva minden néző együtt érez Iluskával, az árva kislánnyal; lelkesedik Kukorica Jancsiért, akiből végül győztes vitéz válik; és önfeledten nevet a pórul járt gonosz mostohán.

Forrás: Budapesti Operettszínház

Mindezt tökéletesen keretezi Kacsóh Pongrác muzsikája, hogy a történelem sokszor megakadt fogaskerekeinek csikorgása közepette, a harmóniára és a teljességre való törekvésével, javíthatatlan optimizmusával hirdesse:

az élet mégis csak szép, a jó elnyeri méltó jutalmát, és az ember végül hazatér, akármerre is viszi az útja a nagyvilágban.

Vagy ahogyan Iluska szól Jancsihoz az előadás végén:

Tündérhonban hazát sohase lelhetünk. Igazad van Jancsi. Megyünk, hazamegyünk!

Egyedi pályát járt be a zeneszerző, első munkája színháztörténeti sikert hozott

Kacsóh Pongrác pályaíve egyedi, sajátos és különleges párhuzamosságokat tudhat magáénak: a nemesi felmenőkkel bíró család sarja Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját.

1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főként matematikai tárgyú cikkeket publikált, érdeklődése fokozatosan fordult a zene felé.

A kolozsvári konzervatóriumban fuvolázni és zongorázni tanult, valamint Farkas Ödön zeneelmélet óráit látogatta. Miután 1898-ban Budapestre költözött és elhelyezkedett a VIII. kerületi állami főgimnáziumban, folytatta zeneszerzési tanulmányait, immár Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanárnál.
A Málnai-féle leánynevelő intézet növendékeknek írt Csipkerózsa című daljátéka felkeltette Bakonyi Károly író érdeklődését, ő mutatta be Beöthy Lászlónak, a Király Színház nagy hatalmú igazgatójának, később Magyarország első színházi trösztje, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt. megalapítójának.

Felkérésére Kacsóh Pongrác megírta a Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született János vitéz című daljátékát, amit 1904. november 18-án mutattak be a Király Színházban, Bakonyi Károly szövegeivel, Heltai Jenő verseivel, Fedák Sárival a címszerepben.

A premier elsöprő sikert hozott és színháztörténeti jelentőséggel bírt,

a bemutatót követően megszakítás nélkül 165 alkalommal játszották a darabot telt ház előtt,

összesen pedig 689 alkalommal került színre csak a Király Színházban. Néhány hónap alatt huszonkilenc vidéki színház vette meg az előadás jogát, a vidéki primadonnáknak még János vitéz-versenyt is tartottak. Kacsóh Pongrác örökbecsű műve az elmúlt évtizedek alatt megközelítőleg hetven különböző rendezésben került a nézők elé hazánkban, és számos külhoni magyar nyelven játszó színház is műsorára tűzte.

A zeneszerző Budapesten hunyt el 1923-ban, egy nappal az 50. születésnapját követően, műveit azonban nem feledi a közönség.