A csütörtöki napról írt beszámolónkban megállapítottuk, hogy meglepően kevesen vannak az idei VOLT Fesztiválon, pénteken azonban igencsak megugrott a látogatószám. Pedig délután ötkor ebből még mit sem lehetett érzékelni,
a nagyszínpadot Azahriah nyitotta meg, aki az utóbbi hetekben azzal borzolta a közvéleményt, hogy egy fesztiválon egy toitoi mellett közösült egy rajongólánnyal.
Nehéz elítélni, egy húsz éves srácról van szó, aki nagyjából egy év leforgása alatt a teljes ismeretlenségből az ország egyik legfelkapottabb előadójává vált, több tízezer tinédzserlány imádja, az lenne a csoda, ha ilyen fiatalon nem részegítené meg a hírnév. A koncertje egyébként közepes volt, amikor éppen kezdtük volna megkedvelni a tagadhatatlanul világszínvonalú britpop dalai miatt, mindig előállt egy sipákolós, kellemetlen popszámmal. De nem is mi vagyunk a célközönsége, és valószínűleg nem is az a srác a VIP-teraszon, aki miután kibetűzte Azahriah nevét a kivetítőről, azt mondta, hogy ő nem rasszista, de az arabokat nem kedveli.
Az Irie Mafia koncertjéről lemaradtunk, ugyanis Dave Brownsound, a Sum 41 gitárosa egy meglepően őszinte interjút adott az Origónak, a drogokkal való korábbi kapcsolatáról és az együttes legőrültebb pillanatairól is nyíltan vallott, a beszélgetést hamarosan olvashatják.
Este nyolc körül belenéztünk a Beko színpadon Ganxsta Zolee fellépésébe, aki annak ellenére, hogy már az ötvenhatodik életévét tapossa, még mindig kitűnő formában van. A zenész több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy rendszeresen jár bokszolni és gyúrni, mert nevetséges lenne, ha ,,aputesttel", két szám között lihegve adná elő a gengszterrappert. A műsorokban a régi dalokra építettek, egymást váltottak az olyan klasszikusok, mint a Keleti Oldal-Nyugati Oldal, a Vato Loco vagy a Rossz vér, meglehetősen szellős közönséget vonzott azonban a múltidézés.
Este nyolc óra körül azonban már teljesen megtelt a fesztivál, a közösségi médiában többen panaszkodtak, hogy fél órás sorok alakultak ki a bejárat előtt, naivan azt hittük, mindenki a kanadai punk-rockzenekarra kíváncsi, de tévedtünk. A sok tízezres tömeget a Halott Pénz fellépése vonzotta.
Marsalkó Dávid csapatát egyébként a szervezők nem először tették be egy nemzetközi rockzenekar elé, 2018-ban az Avenged Sevenfold előtt játszottak, az amerikai metalbanda énekese meg is jegyezte a koncerten akkor, hogy a backstage-be beszűrődő borzalmas zene alapján azt gondolta, senki nem kíváncsi majd rájuk.
Megértjük, hogy nem szimpatizált az irritálóan hurráoptimista popslágerekkel, mi is próbáltunk a lehető legtávolabb kerülni a színpadtól, de a Halott Pénz slágerei a fél fesztivált betöltötték, nem lehetett elmenekülni előlük, még a pultoknál is a szövegüket énekelték az italra várakozók.
Amint befejezték a koncertet, rögtön ki is ürült a küzdőtér, már-már azt gondoltuk, senkit nem érdekel majd a Sum 41 fellépése, de szerencsére csak kicserélődött a közönség: a Halott pénz rajongói inkább Byealexet választották, mindenki más pedig a kanadai punk-rock bandát. Akik egyébként nem először jártak nálunk, sőt, a jegyeladások alapján Magyarországon népszerűbbek, mint a Green Day vagy a Blink-182, valószínűleg szájról szájra terjed a híre, hogy az egyik legenergikusabb koncertzenekar a világon.
Az utóbbi években azonban jobb formában vannak, mint valaha, mindebben ironikus módon egy majdnem tragédiába forduló eset is közrejátszott: Deryck Whibley énekes másfél évtizeden keresztül masszív alkoholista volt, állítása szerint már délelőttönként végzett az első üveg vodkával, 2014-ben azonban a szervezete megadta magát és kómába került. Lényegében a halál torkából tért vissza, a felépülése óta azonban józan és ennek köszönhetően jóval energikusabb a színpadon.
Sőt, miután hosszú szünet után Dave Brownsound gitáros visszatért a bandába, Deryck Whibley egyre ritkábban veszi a kezébe a hangszert és inkább a színpadon futkosva hergeli a közönséget. Utóbbihoz pedig tökéletesen ért, pontosan tudja, hol találja a rajongók zenei erogén zónáját, egészen apró gesztusokkal képes mozgásra bírni tízezres tömegeket.
A tegnapi VOLT Fesztiválos fellépésük pedig bár a hatodik magyar koncertjük volt, mindközül talán a legkiválóbb. A dalok összeállítása legalábbis aligha lehetett volna tökéletesebb, mindegyik albumukról játszottak, még a legelső, tizenéves korukban írt kislemezükről, a Half Hour of Powerről is, több ritkán játszott szám is előkerült a nagy slágerek mellett. Nem spóroltak a műsoridővel sem, több mint másfél órát töltöttek a színpadon, ez a hosszúság igencsak ritka a punk-rock műfajában.
És a körítésnek is megadták a módját, hol lángba borult a színpad, hol füstoszlopok csaptak fel. És jól láthatóan nem csak megjátszották, hanem valóban élvezték a koncertet, amin nem csodálkozunk: a magyar rajongók ritka lelkesek, az összes dalt kívülről fújták, nem csak az olyan megkerülhetetlen klasszikusokat, mint a Hell Song vagy a Fat Lip. Cone McCaslin basszusgitáros egyébként egy Instagram-kommentben elhintette, hogy október 2-án visszatérnek Magyarországra, amikor is nem kisebb előadóval, mint a szintén kanadai Simple Plannel turnéznak együtt, de a hírt még nem erősítették meg hivatalosan.
A mai nap igencsak eklektikusan zárul a fesztivál, fellép a brit énekes-dalszerző, Passenger, majd Majka valószínűleg a Halott Pénzhez hasonló tömeget vonz, végül a drumb and bass sztárjának, a Pendulum showműsorával búcsúzik a nagyszínpad.