Dúdoldák, energiabombák, kesergők. A Péterfy Bori & Love Band új lemeze

Péterfy Bori
Vágólapra másolva!
Ha Péterfy Bori a hazai popszíntér "alternatív Madonnája", akkor a Fehér éjszakák az amerikai énekesnő legutóbbi, MDNA című albumának megfelelője. Tövisházi Ambrus nem bízta a véletlenre a szülési szabadságról visszatért díva új albumát. A nagybetűs Szerelemre épített lemez szinte ott folytatja, ahol a kiadatlan dalokat és remixeket összegyűjtő 2B abbahagyta: belesütve a zenekar fülbemászó dallamait és hangzását - mindazt, amivel Péterfy Bori & Love Band az intelligens popzene hazai helytartójává lett. 
Vágólapra másolva!
Péterfy Bori & Love BandFehér éjszakákMegadó Kiadó2012

Péterfy Borit - amellett, hogy ügyesen kerüli a "lakossági bulvármédiát" - szinte senkinek nem kell bemutatni. Ő és a Love Band a 2007-es bemutatkozó albumon új szintre emelte a magyar popzenét, megszépítve a pop-rock- és sanzonhangzású, költői versképekben élő dalokkal. A Hajolj bele a hajamba örökzöldje nélkül ma már például egyetlen lakodalmi násznép sem hajlandó hazatávozni a vígasságról. Mindezt magyarosan spiccesen, de megtartva azt a szellemi frissességet, amit kevés hazai zenekar tud a szerelemről dalolva kiénekelni. Titkuk a mértékletesség és a felszabadító örömzene fúziója, amit az ikonikus dívává lett énekesnő szülési szabadsága után is képesek zenei (újra)megoldásokkal, innovatívan felpezsdíteni. Tövisházi Ambrus, a zenekar atyja, zene- és szövegfelelőse pedig pontosan ráérzett arra, hogy hogyan tudja ismét a csúcsra járatni szerelemtől ittas produkcióját: a Fehér éjszakák szinte minden dala potenciális sláger.

A Fehérre festem az arcom hibátlan bemelegítésként indítja az albumot: lépegető ritmusával, űrcowboyos átkötéseivel, bendzsóval megszólaló refrénjével tökéletes ráhangolás. A táncdalfesztiválok nyertes dalait megszégyenítő, feltehetően fesztiválkedvenccé váló Játék modernkori girl-power indulóként szólítja hölgytársait felszabadító női létre, a címéhez igazadóan játékosan húzza be őket egy nyugdíjas popórázós körtáncba. A Happy End fájdalmas marásánál érezzük először azt, hogy ezt a dallamot szinte ugyanebben a formában hallottuk már a Love Bandtől, de most komor szaxofonokkal és retróhatású robot szövegtapétákkal újraszínezve. Megszólalásig hasonló élményt ad a Szívem gyorsabban ver is, amit mélyre ütő dobjai és magasra futó gitárszólamai emelnek át a Péterfy Bori-kliséken.

A koncerten régóta játszott Részegész a legtapsoltatóbb felvétel, nintendós elektronikával, trükkökkel. A szerelmi útvesztőkről szóló melankolikus versdalok-vallomások is nélkülözhetetlen részei a Péterfy Bori-shownak: ezt itt a bizsergetően lebegő Válj köddé hozza. Ezt a borulást megmentőként oldja a Csodaidő, ami Sena közreműködésével egy csendesebb és szelídebb verziójában nyerte el helyét az albumon, de még ebben a formájában is megőrizve azt a felelőtlenül vidám, nyárillatú meleg záporát, amivel a júliusi előfutár még gazdagabb volt. A Futás ragadós fütyörészésével és rétegesen egymáshoz feszülő dallamlemezeivel illeszkedik a lemez lefolyásához.

Az album katarzisát az Őrült ékszer eksztatikus, a rockzene határait feszegető felvétele váltja ki, ami hideg, indusztriális hangzásáva és a címhez idomuló őrült hangjaival Bori színpadi ideglelését is elénk vetíti, csúcspontja pedig a dal zárásaként felordító, hátborzongató "NEM!". A címadó dal mindig kiválasztása mindig nagy feladat egy zenekar számára. A Fehér éjszakák tényleg a legmegfelelőbb: benne az album minden apró részlete: a húzós gitár-rock, az azt puhító nyájasabb refrén, a filmzenei betétnek is beillő elektronikus hangtapéták és a történet főszereplője, Bori. A Szélesvásznú családbarát dala zárja fegyelmezetten a lemezt, könnyed szójátékaival utal az énekesnő kisfiának születésére. (Kiegészítés: Hajós-Dévényi Kristóf, aki ennek és az első dalnak a szövegét szerezte, azt írta nekünk, hogy a szám "a kapcsolatban előbukkanó szeretőkről" szól. Azon elmélet jegyében, mely szerint a szerző értelmezése nem a végső szó, olvasóinkra bízzuk a döntést: itt elolvasható a dalszöveg.)

Fülbemászó, sőt, kitörölhetetlen dallamok, kimért pontosságú elektronikus kísérletezés, stíluskorlátokat megtagadó zenei pacsizások - tényleg Madonna utolsó, "mindent bele" lemeze juthat eszünkba arról, ahogy mindent feltettek egy lapra, a közkedvelt Bori-dúdoldák összes elemét, a fájdalmas szerelmi kesergések könnyfakasztóit és a borfesztiválok sátorrázó energiabombáit, és rájuk festették az "újkor zenei vívmányait" - csak éppen Madonnánál sokkal koncentráltabban. A-