„A felek egymásra mutogatnak” – így magyarázta Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az Origónak azt, hogy az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és a TASZ miért nem kapja meg a paksi bővítést megalapozó kormányzati hatásvizsgálatokat, elemzéseket. A dokumentumokért adatigénylési pert indítottak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben.
A per legutóbbi tárgyalása pénteken volt a Fővárosi Törvényszéken, és azzal ért véget, hogy kiderült: a kérdéses dokumentumok nincsenek az NFM-nél, így a törvényszék kénytelen volt visszautasítani az Energiaklub és a TASZ keresetét.
Mielőtt még bíróságra mentek volna, a két szervezet egyszerű adatigényléssel kérte ki az elemzéseket az NFM-től, azért, mert egy 2012-es kormányhatározat szerint a fejlesztési tárca feladata előkészíteni a paksi atomerőmű bővítését, továbbá a bővítésről szóló orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter írta alá. A minisztérium arra hivatkozva tagadta meg a dokumentumok átadását, hogy az információk a döntés megalapozását szolgálják, így tíz évig nem nyilvánosak.
Ezután következett a per, amelynek során kiderült, hogy valójában nem az NFM az adatkezelő, és ezért nincsenek is náluk a Paks II.-terveket előkészítő dokumentumok. Ezzel párhuzamosan az Energiaklub és a TASZ a Miniszterelnökségtől is kikérte az elemzéseket, de azt a választ kapták, hogy a kormányfő hivatala sem kezeli ezeket az iratokat. „Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a [bővítést előkészítő] számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél” – közölte hétfőn az Energiaklub és a TASZ.
A kormány két éve hozott határozatot (1194/2012.) az új atomerőművel kapcsolatos feladatokról. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásáról, műszaki tartalmáról, beruházói forrásairól, az állam lehetséges szerepvállalásáról (ún. pénzügyi hozzájárulás, állami kezességvállalás, garancia). A határozat szerint az elemzésre hat hónap áll rendelkezésre 2012 júniusa és októbere között.
Az NFM az adatigénylési per során mindössze néhány jogszabály-módosításra és egyetlen elkészült vizsgálati dokumentumra hivatkozott, amelyek egyike sem érint lényeges kérdéseket, és a kormányhatározat előírásaitól függetlenül is elvégezték volna. Ellenben a határozatban felsorolt több mint tucatnyi vizsgálatról nem tudtak kézzelfogható anyagokat felmutatni – közölte a két nemkormányzati szervezet.
Az Országgyűlés hétfőn dönt a paksi bővítéshez szükséges 3000 milliárd forintos hitelszerződésről (a parlamenti ülésről szóló híreinket itt követheti). A bővítés tényét januárban bejelentő Lázár János és Varga Mihály régi-új gazdasági miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték.