Mikor személyes adat az e-mail cím és mikor jogsértés a felhasználása?

Az érintett teljes nevét tartalmazó e-mail cím személyes adatnak minősül, melynek jogellenes kezelése önmagában nem valósítja meg a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését. Vannak azonban egyéb kitételek is! A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.

Személyes adat jogellenes kezelése megvalósulhat pusztán tévedésből is, míg a személyiségi jog megsértéséhez szükséges a Kúria álláspontja szerint, hogy az adott cselekmény a másik személyisége ellen irányuljon, és ezáltal az érintett magánszférájába egy nagyobb mértékű tiltott beavatkozást valósítson meg. A Kúria fontos döntésben tisztázta, hogy mikor minősül az e-mail cím személyes adatnak, illetve, hogy mikor személyiségi jogsértő az e-mail cím jogosulatlan felhasználása. A döntés alapján megerősítette, hogy az érintett természetes személy teljes nevét tartalmazó, saját használatú e-mail címe személyes adat.

Ugyanakkor rámutatott a Kúria, hogy a személyes adat jogellenes kezelése önmagában, egyéb tényállási elem hiányában nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését. Ennek oka, hogy az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) eltérő személyi és tárgyi hatályából adódóan a két jogszabály által biztosított védelmi kör is eltérő. A következtetés hátterében a Kúriának az a gyakorlata áll, hogy míg a GDPR szerinti személyes adatok védelméhez való jog megsérthető egyszerű tévedésből, amely nem jelent az érintett magánszférájába olyan mértékű tiltott beavatkozást, amely egyben a Ptk. alapján személyiségi jogsértést is megvalósít, addig személyiségi jogsértés megvalósításához szükséges, hogy a cselekmény a másik személyisége ellen irányuljon és ezáltal a személyiségi jog megsértését eredményezze.

A Kúria kiemelte, hogy a személyiségi jogok a természetes személy személyisége ellen irányuló, az emberi méltóságból fakadó valamely személyiségi jogát sértő közvetlen támadás ellen nyújtanak jogvédelmet, amelyből következik, hogy személyes adat jogosulatlan kezelése önmagában nem alapoz meg személyiségvédelmet.

A természetes személy teljes nevét tartalmazó e-mail címe tehát személyes adat, amely adat alapján az adott személy azonosítható. Ezen a tényen az sem változtat, ha az érintett neve egyébként gyakran előfordul, mert ebben az esetben a közvetlen azonosításához legfeljebb csak egyéb személyes információt kell kapcsolni.