Bővülhetnek a munkavállalók jogai a digitalizáció hatására

A digitalizációnak és a kommunikációs technológiák fejlődésének számos pozitív hatását élvezhetjük a mindennapi életünkben, így a munkavégzés területén is, azonban a negatívumokkal csak most kezdünk szembesülni. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.

A világjárvány során elterjedté vált és megváltozott távmunka, illetve home-office egyik, digitalizációnak köszönhető jelenségeként az emberek magánélete és szakmai élete közötti határ elmosódott. A munkahelyi e-mailekhez való állandó hozzáférés, az okostelefonokra letölthető, a kapcsolattartást 0-24 órában lehetővé tevő applikációkon történő kommunikáció megszüntetheti a munkaidő és a pihenőidő közötti határvonalat, aminek következtében a munkáltató, vagy bármely kolléga a szabadidejében is utolérheti a munkavállalót. A felsoroltak a szakemberek szerint túlhajszoltsághoz, stresszhez és kiégéshez vezethetnek.

Mindez az Európai Unió döntéshozóinak cselekvését tette szükségessé, amelynek első lépéseként az Európai Parlament 2021 januárjában elfogadta a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának a munkaidőn kívüli munkavégzés és a munkaidőre vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása érdekében készített jelentését. A jelentés minimumkövetelményeket határoz meg a digitális eszközök munkaidőn kívüli szakmai célú használatára vonatkozóan, a munkavállalók méltányos munkafeltételekhez való jogai tekintetében, figyelembe véve a munkáltatók feladatait és kötelezettségeit is. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a vállalatok sajátos igényei és korlátai tekintetében személyre szabott megoldásokra van szükség a különböző nemzeti és regionális szintektől, ágazatoktól és iparágaktól függően.

Ugyan jelenleg nincs olyan uniós jogi keret, amely közvetlenül meghatározná és szabályozná a kikapcsol(ód)áshoz való jogot („right to disconnect"), azonban a munkaidőről szóló (2003/88/EK számú) irányelv szabályozza a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében előírt minimális napi és heti pihenőidő mértékét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkei meghatározzák, hogy az uniós és a tagállami szabályozást a munkavállaló egészsége, a megfelelő munkafeltételek és a munkavállalók szociális biztonsága figyelembevételével kell kialakítani.

Az Európa Tanács kiemelte, hogy a távmunka rohamos elterjedése szükségessé teszi a lehetőségek, a korlátok és kockázatok mérlegelését. Ennek fényében felszólította a tagállamokat nemzeti cselekvési tervek vagy stratégiák kidolgozására, a távmunka szabályozásának felülvizsgálatára, a munkaügyi ellenőrzések megerősítésére. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy elemezze a távmunka összefüggéseit és következményeit az unióban, valamint azt, hogy a jelenlegi uniós szociális és munkajog milyen mértékben biztosítja a távmunkások tisztességes munkakörülményeit. Egyes tagállamok már megtették az első lépéseket, mások már konkrét szabályozást alakítottak ki, és vannak olyan tagállamok – köztük Magyarország is –, ahol a kikapcsol(ód)ás, mint nevesített jog egyelőre még nem jelent meg. Azonban a fentiekre figyelemmel, ami késik, az nem múlik.

Magyarországon jelenleg a munkaidő-pihenőidő szigorú szabályozásának rendeltetése garantálni a munkavállalók jogát a kikapcsolódáshoz, amint azt a munka törvénykönyvének („Mt.") kommentárja is rögzíti: „A munkaidő, pihenőidő szabályozása több szempontból is garanciális jelentőségű. Egyrészről fontos szerepe van a munkavédelem tekintetében, másrészről kétségtelenül kimutatható a szociális rendeltetése". Ennek egyik alappillére a munkaidő nyilvántartás és a jelenléti ív pontos, hiteles, ellenőrizhető és naprakész vezetése.

Franciaország volt az első európai ország, amely törvényt vezetett be a kikapcsolódáshoz való jogról. 2017 januárja óta a munka törvénykönyve kötelezi egyes munkáltatókat, hogy a munkavállalókkal a munkaidő utáni kikapcsolás jogáról szóló megállapodás esetleges megkötéséről tárgyaljanak, amelyben szabályozhatják például, hogy a munkavállalók a munkaidő letelte után a munkahelyi elektronikus eszközeiket a munkahelyükön hagyhatják, a munkáltató pedig korlátozhatja a szerverek elérését, ha mégis valaki hazavinné digitális munkaeszközét. Belgiumban is hasonló szabályozással találkozhatunk, továbbá Olaszország és Spanyolország is jogszabályi szinten foglalkozik a munkavállalók kikapcsolódásához való jogával. Portugáliában akár bírság kiszabására is számíthatnak azok a cégek, amelyek megsértik a munkavállaló kikapcsolódásához való jogát.

A hazai szabályozás kapcsán kiemelendő, hogy a munkáltatóknak az Mt. alapján járó pihenőidő biztosítására, és ennek ellenőrizhetősége érdekében a szükséges nyilvántartások vezetésére kell kiemelt figyelmet fordítaniuk, illetve esetlegesen vállalti szinten, belső szabályozók útján biztosíthatják a kikapcsol(ód)áshoz való jogot.