Így szállta meg a Soros-birodalom Lengyelországot

„Lengyelország ékszer Soros György koronáján, hiszen viszonylag nagy és népes országként domináns szerepet tölt be a térségben. Innen más országokra, de még az uniós elitekre is hatni lehet" - hangsúlyozta Stanisław Janecki, a konzervatív wPolityce publicistája. Amint az elmúlt hetek arra rámutattak, Donald Tusk és kormánya a hatalom megszerzését követően - a lengyel alkotmányos rend és a hatályos törvények megsértésével - azonnal brutális, politikai alapú tisztogatásba kezdett.

Ennek fő elemei:

▪ a sajtó- és szólásszabadság lábbal tiprása: a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőinek - karhatalmi eszközök bevetésével történő - leváltásával;
▪ az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása: bírák nyílt fenyegetése és eltávolításukra tett kísérletek;
▪ a politikai ellenfelekkel szembeni törvénytelen leszámolások: elnöki kegyelemben részesített politikusok letartóztatása.

Ennek nyomán Lengyelországban százezrek vonultak az utcára a kormány intézkedései ellen tiltakozva. Mindeközben Brüsszel, a Soros-hálózat NGO-i és a demokrata vezetésű Egyesült Államok azonban továbbra is következetesen hallgatnak, egyetlen eljárás sem indult, egyetlen elítélő jelentés sem született az ügyben. Az Európai Parlament balliberális oldaláról még csak kérdés sem hangzott el a legsötétebb időket idéző lengyel folyamatokkal kapcsolatban. Ezzel szemben a 2019-es igazságügyi reform, az abortusztilalom, vagy a lengyel politikába való külső befolyásolás korlátozása érdekében hozott - alkotmányos és törvényes keretek között elfogadott - jogszabályok kapcsán egyaránt nem volt ilyen mérsékelt a nemzetközi baloldal. De ugyanígy példaként lehetne említeni a nemzeti hatáskörbe tartozó magyar ügyek tekintetében tanúsított politikai nyilatkozatokat és joginak álcázott fellépéseket.

A parlament varsói épületénél tünetnek 2024. január 11-én Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Brüsszel és a Soros-hálózat is rábólintott a lengyelországi folyamatokra

Sorosék befektetési csoportja tavaly nyáron többségi részesedést szerzett egy lengyel médiaügynökségben, amely Lengyelország egyik vezető újságját, a Rzeczpospolitát adja ki. Az amszterdami bejegyzésű Pluralis BV, amely már 2022-ben megszerezte a Gremi Media 40%-át, tavaly élt a további részvények vásárlásának opciójával, így részesedése 52%-ra emelkedett. Tavaly Alex Soros, aki éppen átvette a „filantróp" alapítványi csoport irányítását apjától, a Politicónak írt egyik véleménycikkében elutasította azon elképzelést, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) elhagyja Európát, ehelyett azt vázolta fel, hogy összpontosítson jobban Kelet-Európára, a Nyugat-Balkánra, itt hivatkozva Lengyelország viszonylagos gazdasági és politikai felemelkedésére Oroszország ukrajnai invázióját követően: „Nagy vonalakban Európában Kelet felé tolódásnak lehetünk tanúi. Az ukrajnai háborúnak beláthatatlan következményei lesznek, míg Lengyelország vezető gazdasággá válása végül az EU nettó befizetőjévé teszi. Az elszámoltatható, demokratikus európai kormányzás jövőjéről nemcsak Párizsban és Berlinben, hanem Varsóban, Kijevben és Prágában is döntés születik."

Rafał Trzaskowski Varsó baloldali polgármestere Alex Sorossal Forrás: Facebook/Alexander Soros

Lengyelország tehát egy növekvő gazdasági potenciál a Soros-birodalom vezetőjének szemében. Bár a Covid-járványidőszak kezdete visszavetette a lengyel növekedést (2020-ban -2%), 2021-ben már 6,9%-kal, 2022-ben 5,1%-kal bővült a lengyel GDP, tavaly (az ukrajnai háború és a szankciós politika nyomán) csak 0,5%-kal, de az IMF szakértői 2024–2027 között már minden évben 3% feletti lengyel GDP-növekedést jósolnak. Az előző lengyel kormány erősíteni kívánta az állami szerepet a kulcságazatokban, ez a folyamat – a globalista érdekek mentén –, vélelmezhetően, meg fog fordulni.

Donald Tusk kabinetje jóformán nem is titkolja, hogy le akarják bontani mindazt, amit nyolc év alatt a PiS által vezetett konzervatív kormány felépített.

Ez nem lengyel kormány, idegen érdekeket szolgál

– mondta nemrég Tuskékkal kapcsolatban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke (aki 2006–2007-ben, közel másfél évig miniszterelnök volt), szerinte: „Jelenleg a lengyel állam súlyos válságban van, amelyet a Polgári Platform idézett elő az uralmával".

Adam Bodnar igazságügyi miniszter egyik első célpontja a köztévé és a közrádió volt, ő a Politicónak azt nyilatkozta, hogy „fel kellett számolnunk a közszolgálati televíziót", hozzátéve, hogy ennek a megoldása valószínűleg eltart még egy ideig. Bodnar sietett meneszteni a PiS által kinevezett Dariusz Barski nemzeti ügyészt, csakhogy a döntése nem volt törvényes: a felmentéshez az államfő jóváhagyása is szükséges, ezt pedig Andrzej Duda elnök nem adta meg. Bodnar szerepe fontos Mariusz Kaminski és Maciej Wasik PiS-képviselők letartóztatásában is, őket az elnöki palotából hurcolták el múlt héten (a két politikust a korrupció elleni harc során elkövetett túlkapásért ítélték el korábban, de aztán elnöki kegyelemben részesültek). Bodnar ezen törekvései és túlkapásai miatt Brüsszelben senki sem emelte fel a szavát.

Adam Bodnar 2022-ben Forrás: M. Czutko/Fratria

Megjegyzendő, hogy Bodnar - aki központi szerepet játszott a közmédiát érintő tisztogatásokban, illetve Mariusz Kaminski és Maciej Wasik PiS-képviselők letartóztatásában, és aki törvénytelenül akarta meneszteni Dariusz Barski nemzeti ügyészt -

a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) folytatta tanulmányait, 2004 és 2015 között a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért nevű szervezetnek dolgozott (az alapítvány alelnöke is volt), amelyet bőkezűen finanszíroz Soros Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF).

Csak 2015 januárjától 2019 végéig több mint 3 millió dollár áramlott a Soros-alapítványtól a Helsinkihez. Pár éve pedig a Soros György által alapított és pénzelt Báthory Alapítvány (Batory Foundation ~ Fundacja im. Stefana Batorego) brüsszeli szakértőjeként tevékenykedett.

2024. január 15-én Maciej Kisilowski, a Central European University (CEU) docense, valamint a CEU Executive MBA programjának kari igazgatója a Financial Timesban közölt véleménycikkében megvédte a Tusk-kormány felháborodást kiváltó intézkedéseit: A lengyel „vasszigor" megmutatja, hogy a demokraták vissza tudnak harapni c. írása szerint „Donald Tusk új kormánya gyorsan és határozottan erősíti tekintélyét".

Az új lengyel kormány által tett jogtalan lépések következménye normál esetben a brüsszeli intézmények hallgatásának megtörése (sőt határozott megszólalása, ellenző fellépése) is lehetne,

Brüsszel azonban hallgat, és csak a szuverenista irányultságú, konzervatív kormányok működését illeti intézményi kritikával, sőt többnyire inkább politikai célzatú támadással.

A Tusk-kabinet (a kvázi nemzetek felettinek gondolt Soros-hálózat érdekeit is szolgáló) kormányzati lépései immár a szuverén lengyel nemzet egységét, illetve a hatalmi ágak egyensúlyát, a közhatalmi szervekre vonatkozó alkotmányos korlátok fontosságát teszik zárójelbe. Ennek kapcsán Elzbieta Witek (PiS) volt alsóházi elnök átadta Vera Jourovának, az Európai Bizottság (EB) értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnökének a közmédia jelenlegi helyzetéről szóló levelet, és kijelentette: éppen aznap „merénylet történt a lengyel közmédiával, a szólásszabadsággal és a demokráciával szemben". Jourová a közmédiát érintő fejleményekről annyit mondott: adott pillanatban nem tud erről nyilatkozni.

Vera Jourová tehát „hallgatólag jóváhagyta" a lengyelországi történéseket. Korábban, amikor még Lengyelországnak konzervatív, nemzeti kormánya volt, és a lengyel (vagy akár a magyar) állapotokról „kellett" nyilatkoznia, sokkal bátrabb és határozottabb volt, ez is ékes bizonyítéka a Brüsszelben intézményesült kettős mércének. 2021 őszén még azt is képesek voltak megállapítani, hogy a lengyel alkotmánybíróság illegitim és nem értelmezheti a (lengyel) alkotmányt.

Mindezeken túl a Legfelsőbb Bíróság rendkívüli felülvizsgálati kollégiumát (amely hatályon kívül helyezte a házelnök döntését, amelyben az megállapította Kaminski és Wasik képviselői mandátumának megszűnését) az EU Bírósága illegitimnek nevezte, mondván, „nem tekinthető független, törvényes bíróságnak", mert 2018 után kinevezett, úgynevezett „újbírók" vannak benne. Ehelyütt említendő, hogy az Európai Bizottság elnökéhez, valamint az Európai Parlament képviselőihez fordultak a lengyel ügyészség vezetői is a jogsértő kormányzati lépések miatt. Mint írták:

a Bizottság korábban többször is foglalkozott a lengyelországi jogállamiság helyzetével, most viszont, amikor „kirívó módon sérül" a jogállamiság Lengyelországban, hallgat.

A magyar baloldal számára ez a főpróba

A magyarországi baloldal, hatalomra kerülése esetén, a lengyel baloldal erőszakos mintáját követné. Erre számos bizonyítékot szolgáltatnak a korábbi nyilatkozataik, valamint, ahogy a lengyelországi eseményekre reagáltak. A közmédia megtámadása nemcsak a lengyel, de a magyar baloldal számára sem idegen: 2018 decemberében baloldali politikusok egy csoportja (Hadházy Ákos, Kunhalmi Ágnes, Varju László, Szél Bernadett, Bangóné Borbély Ildikó) mentelmi jogával visszaélve, jogellenesen és fizikai erőszakot alkalmazva hatolt be az MTVA székházába, ahol fenyegető viselkedésükkel akadályozták a műsorkészítést.

Régi bolsevik elv, hogy „a demokrácia ellenségeit nem illeti meg a demokrácia". Azt, hogy kik „a demokrácia ellenségei", természetesen ők határozzák meg. A magyar politikai baloldal és annak holdudvara már több mint 10 éve azon dolgozik, hogy egy esetleges választási győzelem esetén - szubjektív igazságérzetükre hivatkozva - miként tudják alkotmányos puccsal „helyreállítani a jogállamot".

Fleck Zoltán a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően: nem lehet jogállami módszerekkel leváltani a Fidesz rendszerét „Nagy valószínűséggel egy '22-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László, Vörös Imre „Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!" címmel közölt közös esszéje alapján a baloldali terv lényege, hogy egy új, baloldali többségű Országgyűlésnek az első ülésnapján át kell vennie az Alkotmánybíróság jogkörét, majd - a Lengyelországban most tapasztaltakhoz hasonlóan - egy országgyűlési határozattal és a szükséges választói legitimáció hiányában, egyszerű többséggel érvénytelennek, semmisnek kell nyilvánítania az egész jogrendszer alapját képező Alaptörvényt, illetve a rendszerváltás óta érvényben lévő kétharmados törvényeket.

Az alkotmányos rend jogellenes megdöntését célzó elgondolást azonnal magukévá tették az ellenzéki térfél politikai szereplői. Márki-Zay Péter kinevezte közjogi stábjának élére Fleck Zoltánt a javaslat egyik kidolgozóját. Ő volt az, aki a 2018-as kampány során nemcsak a kormányzat tagjait, de a kormánypárti szavazókat is megfenyegette, amikor azt mondta: „a kormányt akkor is eltakarítjuk, ha ez holnap estére nem következik be, senki ne legyen nyugodt a fideszesek köréből." A hódmezővásárhelyi polgármester a 2022-es választás megelőző kampány során sem fogta vissza magát, nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a választók, akik támogatják a rezsicsökkentést és ellenzik a migrációt, olyanok, „mint a sötétben tartott, trágyával etetett gombák". Szintén 2018-ben úgy fogalmazott: „Nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül..."

Tompos Márton Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Az érintettek biztosak abban is, hogy a magyar jogállam megdöntése esetén is néma maradna a balliberális brüsszeli bürokrácia: Fleck Zoltán a 444-nek adott interjújában elmondta, hogy az alkotmányellenes és antidemokratikus lépésekről történő tájékoztatásukat követően az Európai Parlament baloldali politikai formációi, valamint a brüsszeli tisztségviselők - köztük a két jogállami kérdésekben illetékes biztos, Vera Jourová és Didier Reynders - sem emeltek kifogást azokkal szemben.

Visszatérve a legerősebb ellenzéki párt elnökére, Gyurcsány Ferenc tervei az „Orbán utáni világra" félreérthetetlenek és egyértelműek.

Minden értelemben földönfutók lesznek! Nem lesz árokbetemetés, zárójel lesz, levegőtlen világ. Magukat is el fogják vinni, amikor győzünk. Nem lesz kegyelem!

Ez rímel a 2020 augusztusában közzétett Facebook-bejegyzésében megfogalmazottakra, hogy „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés."

Ami pedig a Momentum nevű pártot illeti, Fekete-Győr András korábbi elnök arról beszélt, hogy az ellenzéknek meglesznek azok az eszközei, melyekkel választási győzelem esetén „fideszteleníteni" tudja a magyar gazdaságot és a magyar államot. „Azt gondolom egyébként, s ebben én radikálisabb vagyok mint a többség, hogy azokat a propagandistákat, akik ott vannak a TV2-nél, akik ott vannak az Origóban, [...] én őket időre eltiltanám a foglalkozásuktól, én eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától - hangsúlyozta Fekete-Győr.

A Momentum 2022-es választási programjának "gyöngyszemei" ebben a vonatkozásban.

▪ Első 3 nap: repülőtérről nem szállhatna fel magángép, nem mehetne el politikus 1 hónapon keresztül; elindítanák a "Felcsúti Pert" stb.

▪ Első 30 nap: eltávolítanák a „politikai kinevezetteket"; visszavennék az alapítványok pénzeit, kirakatmeghallgatásokat tartanának stb.

▪ Első 300 nap: „Újjászerveznék" a közmédiát.

Tompos Márton (Momentum) az aktuális lengyel folyamatokról: "Figyeljetek Varsóra! Ami most Lengyelországban történik, ugyanaz lesz itthon is a kormányváltás után!" Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, hogy „Nagyon sokat kell tanulnunk a lengyel ellenzék sikeréből. És leginkább nem is választási, kampányolási húzásokat, hanem hozzáállást. Azt, hogy mi is el tudjuk hinni, hogy minden nehézség ellenére igenis képesek vagyunk megteremteni azt az országot, amiről eddig csak álmodni tudtunk. Hogy fel tudjunk állni a földről a sokadik pofon után is, ahogyan ők is felálltak, és kitartással, hittel, lelkesedéssel, szűnni nem akaró harci kedvvel dolgozzunk kifulladásig, addig, amíg be nem tudjuk teljesíteni azt a küldetést, amit nem csupán mi várunk el magunktól, hanem amivel tízmillió magyarnak tartozunk."

Végezetül érdemes Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő egyik kirohanását megidézni. „A lengyel állami média ugyanazt csinálta, mint a magyar, csak Orbán Viktor lengyel barátai még nem tudták kiépíteni azt a totális propagandagépezetet, ami neki már sikerült. Nem véletlen, hogy az új kormány ott kezdte a takarítást (nem is finomkodtak, elég határozottan léptek fel), és nem véletlen, hogy Jarosław Kaczynski és pártja (illetve magyar barátaik) milyen cinikus hisztériával védik a TVP-t. Vannak azért különbségek a két ország közt: Kaczynskit és követőit nem dobták ki biztonsági őrök a közmédia épületéből, ahogy minket kidobtak annak idején a Kunigunda útján. Számunkra ennél is fontosabb, hogy mi nem várhatunk arra, hogy majd egy választás után rendet teszünk, folyamatosan harcolnunk kell a propaganda ellen és a tisztességes választások feltételeiért! - nyomatékosította

Hadházy, aki ezzel nyíltan vállalja, hogy nem demokratikus választásokon szeretne győzni, hanem „harcok" árán megszerezni a hatalmat.

A baloldal „utcai harcmodorát" láthatták a magyarok 2006 őszén, valamint az MTVA 2018 decemberi ostromakor is.

Nem maradhat következmények nélkül a balos politikai terror

Az említett baloldali fenyegetések kapcsán két normatív rendelkezésre érdemes kitérni. Az egyik az Alaptv. B) cikk (1) bekezdése, miszerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A másik a Btk. 254. §-a, amely

az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettét, illetve annak még az előkészületét is szabadságvesztéssel bünteti.

A jogállam-felfüggesztés egyébként közvetett beismerése annak, hogy Magyarország jelenleg mégsem rendelkezik a baloldal által konstans hirdetett jogállamiság-deficittel, vagy másként fogalmazva: demokráciában élünk. A baloldal radikális tervét, miszerint, ha tavasszal győznek, feles többséggel is eltörölnék az Alaptörvényt, számos politikusuk is megerősítette. Fleck ezt azzal indokolta, hogy „humbug a következő mondat: az alaptörvény alkotmány."

A lengyel események kapcsán a Fidesz EP-képviselőcsoportja is írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz. A képviselőcsoport „a jogállamiság megsértése az új lengyel kormány által és az Európai Bizottság hallgatása" címmel megfogalmazott írásbeli választ igénylő kérdésében úgy fogalmaz:

Az az Európai Bizottság, amely az elmúlt években harciasan kérte számon a jogállamiság és a sajtószabadság érvényesülését Magyarország esetében, most teljes hallgatásba burkolózik. Ez a hallgatás arra utal, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz a jogállamisági kérdésekben. Mindannyian könnyen elképzelhetjük, mi lenne akkor, ha mindez Budapesten történt volna, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok jogállamiságba és ezáltal a jog erejébe vetett hite nem „gyermeki naivitásból" fakad, hanem empirikus alapokon nyugszik: nemzeti alapokmányunk B) cikk (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, a nemzeti kormány pedig az Alaptörvény és a történeti alkotmányunk szellemiségének megfelelően vezeti immár 14. éve az országot. „Ahol a haza, ott a szabadság" – vagyis a szuverenitás, a nemzeti érdekek minden más (külső) elvárás és érdek elé helyezése lesz a jövőben is középpontban, ezt már 2006 ősze és az első békemenetből kinőtt hagyomány is megmutatta a hazai és a nemzetközi baloldalnak. Ne legyen senkinek kétsége, ha Gyurcsányék megpróbálnák azt, amit Tuskék művelnek most Lengyelországban, újult erővel lobbanna fel 2006 lángja Budapesten és szerte az országban.

ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tanácsadója