Hét érdekes tény Magyarország születésnapjáról

A három nap alatt az Alkotmány utcában megtekinthető a Szent Jobb és az Aranyvonat is.

A Szent István-napi rendezvénysorozat minden évben több százezer látogatót vonz országszerte. Augusztus 20-a a legfőbb nemzeti ünnepünk, amelyen az államalapításról és államalapító királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. A magyar történelemben már a XI. század óta fontos szerepet játszik ez a dátum, azonban az évszázadok során számos új történeti elem, szimbólum és ünnepi érdekesség kapcsolódott hozzá.

1. Köztudott, hogy augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást. De azt talán kevesebben tudják, hogy ez a dátum Szent István királyunk halálának, azaz égi születésének napja. Bár a legismertebb legenda szerint Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el, negyvenöt évvel később,

   1083-ban Szent László kezdeményezésére augusztus 20-án avatták szentté.

   A hagyományos ünnepnap tehát ettől, a székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában tartott esemény időpontjától datálódik.
   
   

2. A jeles napra már az 1800-as évek végétől közösen emlékezik meg a magyarság, Szent István napját 1891-től nyilvánították munkaszüneti nappá, az esti tűzijáték hagyománya pedig a két világháború között vette kezdetét.
   

   

   A három nap alatt az Alkotmány utcában megtekinthető a Szent Jobb és az Aranyvonat is. Forrás: https://szentistvannap.hu/

3. Az eseménynek már a középkor óta fontos szimbóluma a Szent Jobb, a király kézereklyéje. A két világháború között felerősödő Szent István kultusz a király halálának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatban csúcsosodott ki, amikor augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Ekkor építették meg az úgynevezett Aranyvonatot is, amely egy külön vasúti szerelvény volt, ebben szállították körbe az országban a Szent Jobbot.
   
   
4. Az 1900-as évek közepén a megemlékezésnek új színezetet adtak: 1949-ben tudatosan erre a napra időzítették a népköztársasági alkotmány hatályba lépését, így augusztus 20. a kommunizmus idején „az Alkotmány ünnepe" volt, ám a rendszerváltás óta újra Szent Istvánra és az államalapításra, Magyarország születésnapjára emlékezünk meg ezen a napon. Ekkortól indulhatott újra a Szent Jobb körmenet is.
   
   
5. 1991-ben az országgyűlésben komoly vita zajlott arról, hogy melyik nemzeti ünnep (március 15., augusztus 20., október 23.) legyen a Magyar Állam főünnepe, míg végül a honatyák augusztus 20-a mellett döntöttek. Mindez azóta a 2011-ben kihirdetett Alaptörvényben is kiemelt helyen szerepel.
   
   

   

   Szent István király halálának 900. évfordulójára építették meg az Aranyvonatot. Forrás: https://szentistvannap.hu/

6. Napjainkra az aratóünnep motívuma is szerves részévé vált az ünnepkörnek: ebből az alkalomól

   minden évben megválasztják az ország kenyerét és az ország tortáját is.

7. Mindemellett az elmúlt évtized egyik fontos új elemeként jelent meg a Szent István-rend átadása: a kitüntetést még Mária Terézia alapította, és noha 1946-ban megszüntették, az új Alaptörvény ismét létrehozta a rendet, melyet 2013 óta adnak át az eseménysorozat keretében.

István király szentté avatásának alkalmából az idén több mint 20 helyszínen többszáz programmal ünnepeljük Magyarország születésnapját 2023. augusztus 18-a és 20-a között.

Az eseménysorozat állami ünnepségeinek keretében, augusztus 20-án 13:30-kor adják át a Szent István rendet, 17 órakor pedig ünnepi szentmise és a Szent Jobb Körmenet keretében emlékezünk meg államalapító királyunkról.

A három nap alatt az Alkotmány utcában megtekinthető a Szent Jobb és az Aranyvonat is.

További információ az esemény weboldalán keresztül érhető el.

- írta a Szent István Nap sajtóközleménye.