Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Arról beszélni, hogy Magyarországtól elvehető az uniós elnökség, nem több puszta badarságnál - írta Kovács Zoltán az EUobserver oldalán megjelent válaszcikkében. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra reagált, hogy egyes szerzők elvennék Magyarországtól az uniós elnöki posztot. A szerzők, Samira Rafaela és Tom Theuns az Európai Parlamentben folytatott politikailag motivált kampányban elhangzott szélsőséges véleményeket tényekként mutatják be. Ezzel éppen az Európai Unió alapjait ássák alá - írta Kovács Zoltán.
Egy június 5-én „Ezért nem szabad megengedni Magyarország számára, hogy betöltse az uniós elnökséget" címmel megjelent véleménycikkben a szerzők, Samira Rafaela és Tom Theuns nyíltan arra hívják fel az uniós intézményeket, hogy fosszák meg Magyarországot attól a jogától, hogy 2024 második felében betöltse az Európai Unió Tanácsának elnökségét.
Míg az ilyenfajta felhívások jól rezonálnak az Európai Parlament főként liberális, magyarellenes többségében, a valóságban ez nem több vágyvezérelt gondolkodásnál.
Szilárdan hisszük, hogy ez így is marad, és a többi uniós intézményben a felnőttek nem fognak csatlakozni az Európai Parlament legújabb, politikailag motivált, Magyarország elleni kampányához. Mert ha másként tesznek, akkor ez veszélybe sodorhatja az Európai Unió alapjait - írta Kovács Zoltán.
Nézzük meg a „mi lenne, ha" kérdést! Mi lenne, ha Magyarországtól elvennék a jövő évben esedékes uniós elnökséget?
Dióhéjban azt mondhatjuk: ez azt jelentené, hogy az Európai Unió eltérne az uniós alapszerződésekben lefektetett szabályoktól, és pusztán spekuláció, szélsőséges politikai vélemények és magyarellenes elfogultság alapján jogokat vonna el egy tagállamtól.
Ennek a hipotetikus forgatókönyvnek az esetében a tagállamoktól megvonhatóak lennének a szerződésekben lefektetett jogaik pusztán azért, mert nem értenek egyet az Európai Parlament baloldali többségével bizonyos politikai kérdésekben. Az Európai Uniót alkotó szuverén államok az Európai Parlament politikai szeszélyeinek áldozataivá válnának - tette hozzá.
És az Európai Parlament pontosan ezt akarja. Ez lenne a következő lépés egy, a nagyobb hatalomért és befolyásért évtizedek óta vívott harcban. Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy nézzen az objektivitás látszata mögé és vizsgálja meg az Európai Parlament igazi szándékait.
Azonban a Rafaela és Theuns-véleménycikknek van egy másik aspektusa is, mely közelebbi tanulmányozást érdemel. A szerzők azt mondják, hogy Magyarország uniós elnöksége „olyan kulcsterületeken ásná alá az európai együttműködést, mint a menedékjogi rendszer és a migráció". Miként is ásná azokat alá? Persze az elnökségnek azt a jogát, hogy meghatározzuk a viták napirendjét, valóban felhasználnánk arra, hogy végre párbeszédet kezdeményezzünk olyan kérdésekben, melyek fontosak számunkra, de végül a döntés továbbra is az európai állam- és kormányfők kezében maradna. Aki azt gondolja, hogy egyetlen tagállam céljai és politikai törekvései – még ha az éppen a soros elnökséget adó ország is – ennyire könnyen eltéríthetik az uniós szakpolitikákat saját javára, az egyszerűen nem ismeri az Unió működésének az alapjait.
Kovács Zoltán szerint Rafaela és Theuns több alkalommal is megbélyegzi Magyarország demokratikus rendszerét olyan jelzőkkel, mint „siralmas" vagy „erodált", de semmilyen ténnyel nem támasztják alá ezeket az állításokat.
Valójában a magyarországi demokrácia nagyon jól van, köszöni, az egész Európai Unióban a legszélesebb választói támogatással Orbán miniszterelnök kormánya mögött. Magyarországon a választói részvétel – az európai parlamenti választásokkal ellentétben – mindig is magas volt.
A cikk egy, a 2022-es magyarországi választásokról szóló EBESZ-jelentést idéz, de azokról a további jelentésekről nem tesz említést, melyek nem találtak semmilyen hibát a mi választási eljárásainkban. Hadd osszak meg Önökkel valamit, amiről az EUobserver nem fog beszámolni: az idézett EBESZ-jelentés szerint a 2022-es országgyűlési választások „jól megkülönböztethető alternatívákat" nyújtottak a választók számára és „jól kivitelezettek" voltak. Azt is üdítő olvasni ebben a jelentésben, hogy a barátaink által a fősodratú médiában és NGO-csoportokban régóta kritizált választási rendszerünk „megfelelő alapot biztosít demokratikus választások megrendezésére".
Kovács Zoltán szerint a cikk ezt követően megemlíti az Európai Parlamentnek azt a határozatát, mely Magyarországot „választási autokráciának" minősíti, de ez nem több körkörös hivatkozásnál. Azt nem jegyzik meg, hogy az Európai Parlamentet egy túlnyomóan liberális többség dominálja, mely több mint egy évtizede erősen magyarellenes.
Több probléma is van ezzel a véleménycikkel. De jöjjön az utolsó kérdés, melyet az olvasóknak komolyan fontolóra kell venniük: Nem az a célja a soros elnökségnek, hogy minden egyes tagállamnak lehetősége legyen európai szinten felvetni számára fontos kérdéseket 13 vagy 14 évente egyszer?
Nem engedhetjük, hogy az Európai Parlament csak azért tönkretegye ezt az elvet, mert egy tagállam olyan szakpolitikai véleményeket fogalmaz meg, melyek megkérdőjelezik az Európai Parlament bizonyos képviselőinek álláspontját - zárta válaszát az államtitkár.
